A választókerület polgármesterei negyedévente ülnek tárgyalóasztalhoz Lezsák Sándor országgyűlési képviselő invitálására. Minden találkozón aktuális, országos témákról kapnak tájékoztatást. Ezúttal dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól számolt be a településvezetőknek.
Mint mondta, jelenleg 1400 milliárd forintos vidékfejlesztési keretből gazdálkodhatnak. Hangsúlyozta, nagyon sok az elnyert támogatás, de a beruházásokat az építőipari kapacitás nem bírta, ezért sok pályázó nem tudta határidőn belül megvalósítani azokat, és a koronavírus-járvány okán is nagyon sok tervet módosítani kellett, így tömegével érkeztek a kimentési kérelmek a minisztériumba. A helyettes államtitkár kiemelte, ahol látják az előrehaladást, ott kivétel nélkül engedélyezik a határidő-módosítást.
Viski József az új pályázatokról is beszámolt, így többek között arról a járványügyi felhívásról, amelyet a sertéseket, illetve a baromfikat sújtó járvány miatt hirdettek meg tavasszal. Kétmilliárd forintos keretösszeget biztosítanak az állattartó telepek járványvédelmi infrastrukturális beruházásaira, azt remélve, hogy ezzel sikerül az állatbetegségeknek gátat szabni. A beérkezett pályázatokról szeptemberben várható döntés – részletezte a helyettes államtitkár.
Szólt az önkormányzatokat érintő pályázatokról is, így például arról, hogy hárommilliárd forintos keretösszegből ismét lehetőség lesz helyi piacok létesítésére, az elnyerhető támogatási összeget ötvenmillióról százmillió forintra emelték. Újdonságként jelenik meg, hogy a járványügyi előírásokhoz kapcsolódóan kézmosó eszközök beszerzésére is lehetőség lesz.
Szintén újdonság, hogy szeptembertől mozgóboltokra is lehet pályázni, segítve ezzel a helyi termékek piacra jutását. Tervezik a külterületi utak felújítását szolgáló pályázat újranyitását is. Ugyanakkor meghosszabbították az uniós tanyapályázatot is, és megemelték a tanyák ivóvízzel és elektromos árammal történő ellátására, illetve a szennyvízkezelésre elnyerhető összeget. Emellett a nemzeti tanyafejlesztési programra nyolcszázmillió forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben.
Viski József elmondta még, hogy a napokban jelenik meg az állattenyésztési és a kertészeti ágazatot erősítő pályázat. Az előbbire ötvenmilliárd, míg a kertészeti pályázatokra harmincmilliárd forint jut. Újranyitják a kisüzemi pályázatot is a legkisebb mezőgazdasági termelők részére, melyben annyi könnyítés lesz, hogy a főállású őstermelő kritérium kikerült a pályázatból – sorolta a szakember.
Ezt követően dr. Vajda Lajos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Járványvédelmi Központ igazgatója a madárinfluenza-járvány következményeit elemezte. Előadásából kiderült, hogy Bács-Kiskun megyét sújtotta a legjobban a betegség, ami miatt 350 gazdaságot számoltak fel és több mint négymillió állatot öltek le, ám a következetes és szigorú intézkedésekkel sikerült a betegséget megállítani.
A hazai borágazat jelenlegi helyzetéről Gál Péter, az Agrárminisztérium borászati és kertészeti főosztályának vezetője tartott tájékoztatót. Elmondta, mentőövet dobtak az ágazatnak a zöldszüreti támogatással, a krízislepárlás lehetőségével, illetve az átmeneti borászati támogatással. Hozzátette: a fejlesztési támogatások mellett promóciós támogatásra is lehet majd pályázni. Beszélt az új bortörvényről, az ePincekönyv bevezetéséről, illetve a termelői integrációs szervezetek létrehozásáról is.
Végezetül Madari Örs, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője a tanyafejlesztési pályázatokról szólt. Előadásából kiderült, hogy az elmúlt három évben háromezer pályázat érkezett be, ebből 1200 Bács-Kiskun megyéből. A legtöbben tanyavillamosításra pályáztak. A tanyafejlesztésre az önkormányzatok is pályázhatnak, az igényelhető összeget ötvenmillióról kétszázmillió forintra emelték. A közel százszázalékos támogatottságú pályázat célja a tanyasi emberek életminőségének javítása és a népességmegmaradás segítése – tette hozzá Madari Örs.
Az eseményről készült képeket ide kattintva tudja megnézni.
Forrás: baon.hu
Fotók: Vajda Piroska, Horváth Károly
Mint mondta, jelenleg 1400 milliárd forintos vidékfejlesztési keretből gazdálkodhatnak. Hangsúlyozta, nagyon sok az elnyert támogatás, de a beruházásokat az építőipari kapacitás nem bírta, ezért sok pályázó nem tudta határidőn belül megvalósítani azokat, és a koronavírus-járvány okán is nagyon sok tervet módosítani kellett, így tömegével érkeztek a kimentési kérelmek a minisztériumba. A helyettes államtitkár kiemelte, ahol látják az előrehaladást, ott kivétel nélkül engedélyezik a határidő-módosítást.
Viski József az új pályázatokról is beszámolt, így többek között arról a járványügyi felhívásról, amelyet a sertéseket, illetve a baromfikat sújtó járvány miatt hirdettek meg tavasszal. Kétmilliárd forintos keretösszeget biztosítanak az állattartó telepek járványvédelmi infrastrukturális beruházásaira, azt remélve, hogy ezzel sikerül az állatbetegségeknek gátat szabni. A beérkezett pályázatokról szeptemberben várható döntés – részletezte a helyettes államtitkár.
Szólt az önkormányzatokat érintő pályázatokról is, így például arról, hogy hárommilliárd forintos keretösszegből ismét lehetőség lesz helyi piacok létesítésére, az elnyerhető támogatási összeget ötvenmillióról százmillió forintra emelték. Újdonságként jelenik meg, hogy a járványügyi előírásokhoz kapcsolódóan kézmosó eszközök beszerzésére is lehetőség lesz.
Szintén újdonság, hogy szeptembertől mozgóboltokra is lehet pályázni, segítve ezzel a helyi termékek piacra jutását. Tervezik a külterületi utak felújítását szolgáló pályázat újranyitását is. Ugyanakkor meghosszabbították az uniós tanyapályázatot is, és megemelték a tanyák ivóvízzel és elektromos árammal történő ellátására, illetve a szennyvízkezelésre elnyerhető összeget. Emellett a nemzeti tanyafejlesztési programra nyolcszázmillió forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben.
Viski József elmondta még, hogy a napokban jelenik meg az állattenyésztési és a kertészeti ágazatot erősítő pályázat. Az előbbire ötvenmilliárd, míg a kertészeti pályázatokra harmincmilliárd forint jut. Újranyitják a kisüzemi pályázatot is a legkisebb mezőgazdasági termelők részére, melyben annyi könnyítés lesz, hogy a főállású őstermelő kritérium kikerült a pályázatból – sorolta a szakember.
Ezt követően dr. Vajda Lajos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Járványvédelmi Központ igazgatója a madárinfluenza-járvány következményeit elemezte. Előadásából kiderült, hogy Bács-Kiskun megyét sújtotta a legjobban a betegség, ami miatt 350 gazdaságot számoltak fel és több mint négymillió állatot öltek le, ám a következetes és szigorú intézkedésekkel sikerült a betegséget megállítani.
A hazai borágazat jelenlegi helyzetéről Gál Péter, az Agrárminisztérium borászati és kertészeti főosztályának vezetője tartott tájékoztatót. Elmondta, mentőövet dobtak az ágazatnak a zöldszüreti támogatással, a krízislepárlás lehetőségével, illetve az átmeneti borászati támogatással. Hozzátette: a fejlesztési támogatások mellett promóciós támogatásra is lehet majd pályázni. Beszélt az új bortörvényről, az ePincekönyv bevezetéséről, illetve a termelői integrációs szervezetek létrehozásáról is.
Végezetül Madari Örs, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője a tanyafejlesztési pályázatokról szólt. Előadásából kiderült, hogy az elmúlt három évben háromezer pályázat érkezett be, ebből 1200 Bács-Kiskun megyéből. A legtöbben tanyavillamosításra pályáztak. A tanyafejlesztésre az önkormányzatok is pályázhatnak, az igényelhető összeget ötvenmillióról kétszázmillió forintra emelték. A közel százszázalékos támogatottságú pályázat célja a tanyasi emberek életminőségének javítása és a népességmegmaradás segítése – tette hozzá Madari Örs.
Az eseményről készült képeket ide kattintva tudja megnézni.
Forrás: baon.hu
Fotók: Vajda Piroska, Horváth Károly