 | Az élő hagyományokat, a magyar népzenét és néptáncot hivatott bemutatni az első alkalommal megrendezett Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozója - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben. |
Potápi Árpád János a magyar kultúra napjához kapcsolódó programsorozatot lezáró eseményen beszélt arról is, hogy a Kárpát-medencei magyar hagyománytisztelő néptáncegyüttesek, népzenekarok, kézművesek, őstermelők és alkotóművészek találkozójának otthont adó Hungarikum Liget küldetésére minden magyar büszke lehet, hiszen az az egész nemzetet szolgálja.
Az államtitkár szerint a nemzetpolitika egy olyan terület, amelyet közösen alakít a magyar kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kulturális intézmények, illetve minden magyarországi és határon túli magyar.
Az államtitkár szerint a nemzetpolitika egy olyan terület, amelyet közösen alakít a magyar kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kulturális intézmények, illetve minden magyarországi és határon túli magyar.
Molnárné Dr, Lezsák Anna igazgatóhelyettes, Pótápi Árpád államtitkár, Molnár Arnold hoteligazgató és Lezsák Sándor az országgyűlés alelnöke Fotó: Horváth Károly
Kiemelte: a magyar nemzetpolitika jól látható ívének az elmúlt évtizedekben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tevékeny alakítója volt. "Értékítélete, értékszemlélete, embersége, a magyarsághoz való ragaszkodása is benne van a mai nemzetpolitika eredményeiben" - fogalmazott.
Potápi Árpád János elmondta: a nemzetpolitika területén a jövőben a cél egyre inkább a hálózatépítés lesz. Ez azt jelenti, hogy az azonos körben tevékenykedő embereket megpróbálják összekapcsolni, dolgozzanak akár a média, az oktatás, a kultúra, az egészségügy vagy éppen szociális területen. Mindez fontos lehet a hagyományőrzés, az értékmegőrzés és az új értékek teremtése terén is - mondta.
Örömét fejezte ki, hogy az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozójára sokan érkeztek Magyarországról, de a Kárpát-medence minden vidékéről, egyebek mellett Szászcsávásról, Vajdaszentiványról, Székelykeresztúrról, valamint a Csángóföldről is; és azt kérte, legyen a rendezvény egyfajta kiállás a kárpátaljai magyarság mellett.
"Fejezzük ki a szolidaritásunkat, és fejezzük ki azt a reményünket, hogy minden nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság megmarad és megerősödik" - tette hozzá az államtitkár.
Potápi Árpád János elmondta: a nemzetpolitika területén a jövőben a cél egyre inkább a hálózatépítés lesz. Ez azt jelenti, hogy az azonos körben tevékenykedő embereket megpróbálják összekapcsolni, dolgozzanak akár a média, az oktatás, a kultúra, az egészségügy vagy éppen szociális területen. Mindez fontos lehet a hagyományőrzés, az értékmegőrzés és az új értékek teremtése terén is - mondta.
Örömét fejezte ki, hogy az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozójára sokan érkeztek Magyarországról, de a Kárpát-medence minden vidékéről, egyebek mellett Szászcsávásról, Vajdaszentiványról, Székelykeresztúrról, valamint a Csángóföldről is; és azt kérte, legyen a rendezvény egyfajta kiállás a kárpátaljai magyarság mellett.
"Fejezzük ki a szolidaritásunkat, és fejezzük ki azt a reményünket, hogy minden nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság megmarad és megerősödik" - tette hozzá az államtitkár.
Lezsák Sándor az országgyűlés alelnöke Fotó: Horváth Károly
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja, a találkozó fővédnöke elmondta: a háromnapos seregszemle a Hungarikum Liget és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület - Hunyor Népfőiskola összefogásának és "együtt gondolkodásának" eredményeként valósulhatott meg, mert "ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem tartós" - tette hozzá.
A résztvevőket arra kérte, útravalóként vigyék magukkal a találkozó kapcsán megfogalmazott felhívást, amely szerint "Szeressük vissza Magyarországot!" Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a 31 éve alapított Kösöntyű Néptánccsoport vezetője a névválasztás kapcsán elmondta: a kösöntyűt a 14. század vége óta használják a ruhanemű összefogására. E funkciója miatt választották a rendezvény nevének is ezt a kövekkel ékesített, nemesfémből készített dísztűt, mert a programsorozat fő üzenete is az összetartás. Emellett pedig "ékszerként szeretnék megmutatni a magyar népzenével és néptánccal kapcsolatos kulturális hagyományt" - tette hozzá az igazgató.
A találkozón a Kárpát-medence magyar lakta területeiről, a többi között Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről mintegy 18 felnőtt, illetve 14 gyermek és ifjúsági néptánccsoport, mintegy 1000-1200 táncos és 7 zenekar lép színpadra.
A résztvevőket arra kérte, útravalóként vigyék magukkal a találkozó kapcsán megfogalmazott felhívást, amely szerint "Szeressük vissza Magyarországot!" Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a 31 éve alapított Kösöntyű Néptánccsoport vezetője a névválasztás kapcsán elmondta: a kösöntyűt a 14. század vége óta használják a ruhanemű összefogására. E funkciója miatt választották a rendezvény nevének is ezt a kövekkel ékesített, nemesfémből készített dísztűt, mert a programsorozat fő üzenete is az összetartás. Emellett pedig "ékszerként szeretnék megmutatni a magyar népzenével és néptánccal kapcsolatos kulturális hagyományt" - tette hozzá az igazgató.
A találkozón a Kárpát-medence magyar lakta területeiről, a többi között Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről mintegy 18 felnőtt, illetve 14 gyermek és ifjúsági néptánccsoport, mintegy 1000-1200 táncos és 7 zenekar lép színpadra.
Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, igazgató Fotó:Horváth Károly
A rendezvény nem verseny, hanem a néptáncosok, népzenészek és hagyományőrzők kapcsolaterősítő találkozása, együttléte - emelte ki Lezsák Sándorné Sütő Gabriella.
A Kárpátia Rendezvényházban zajló szombati megnyitón Kovács Norbert "Cimbi" néptáncos és koreográfus, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a néptánc és a népzene egy kulturált, mélyről jövő, évszázadokra visszatekintő szórakozási formát nyújt, és lehetőséget teremt arra, hogy mulasson a magyar ember.
Felidézte, hogy a táncház módszer hungarikum, amely a kultúrát erősítő és továbbadó, valamint a szabad tanulásra lehetőséget teremtő tevékenység, egyfajta átörökítés, amely csak közösségi formában űzhető. Ezt éltetik most a Hungarikum Ligetben is - fogalmazott.
Elhangzott: a programsorozathoz a néptáncbemutatókon túl kiállítások és koncertek, közös imádságok, valamint kézművesek, népművészek és kistermelők vására is kapcsolódik.
Forrás: MTI
Fotók: Horváth Károly
A Kárpátia Rendezvényházban zajló szombati megnyitón Kovács Norbert "Cimbi" néptáncos és koreográfus, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a néptánc és a népzene egy kulturált, mélyről jövő, évszázadokra visszatekintő szórakozási formát nyújt, és lehetőséget teremt arra, hogy mulasson a magyar ember.
Felidézte, hogy a táncház módszer hungarikum, amely a kultúrát erősítő és továbbadó, valamint a szabad tanulásra lehetőséget teremtő tevékenység, egyfajta átörökítés, amely csak közösségi formában űzhető. Ezt éltetik most a Hungarikum Ligetben is - fogalmazott.
Elhangzott: a programsorozathoz a néptáncbemutatókon túl kiállítások és koncertek, közös imádságok, valamint kézművesek, népművészek és kistermelők vására is kapcsolódik.
Forrás: MTI
Fotók: Horváth Károly