 | Ötven éve alakult az első nemzeti parkunk, 1973-ban a hortobágyi, majd sorra jött a többi. Az utolsó, a tizedik a sorban az őrségi volt 2002-ben. |
Nem tudunk olyan helyre menni Magyarországon, hogy ne járnánk valamelyik nemzeti park igazgatóságnak a területén – nyilatkozta portálunknak szerdán Rácz András, Agrárminisztérium, természetvédelemért felelős államtitkára a megújult Tettye Oktatási Központ, Pintér-Kert Arborétum sajtótájékoztatóján.
Hétszáz ökoturisztikai létesítmény van hazánkban, ennek több mint a fele valamelyik nemzeti park területén működik. A nemzeti parkok éves szinten 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak – tette hozzá az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a közelmúltban készítettek egy felmérést, amely kiértékeléséből megtudhatták, hogy a válaszadók 95 százaléka szívesen tölti a szabadidejét a természetben, 70 százalékuk a nemzeti parkos programokat keresi fel, és a válaszadók 98 százaléka fontosnak tartja a természeti, táji értékek védelmét.
A Duna-Dráva Nemzeti Park több mint negyven ökoturisztikai bemutatóhelyet üzemeltet, és mint megtudtuk, a park az 1996-os megalakulása óta tavaly érte el a legmagasabb látogatószámot. Több mint 160 ezren keresték fel a park valamelyik bemutatóközpontját, látványosságát, amelyek közül a leglátogatottabb az abaligeti barlang volt.
A mostani fejlesztés egy horvát-magyar közös pályázatból valósulhatott meg. Ennek köszönhető, hogy a Tettye téri központunkban többek között az oktatótermeket teljesen felújíthattuk, illetve a Pintér Kertnek is több eleme megújult, így például a sétány világítása, illetve megtörtént a kertben található kutatóház szálláshelyének a felújítása, az épület alsó szintjén pedig a mecseki élővilágát bemutató kiállítást hoztuk létre – említette meg Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Az átadón Őri László a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke közölte lapunkkal, hogy a most elkészült új interaktív oktatótermek segítik az ide látogató több ezer baranyai gyermeket abban, hogy a tanórákon kívül szerezzenek természeti élményeket.
Szülőként is tudom azt, hogy a gyermekek nyitottak a minket körülvevő élővilágra. Az a közös feladatunk és felelősségünk, hogy a természet szeretete és védelme egész életük során elkísérje őket – említette meg Őri László, aki hozzátette, a vármegyei fejlesztéseknél továbbra is a legfontosabb cél, hogy hálózatban valósuljanak meg. Példaként említette a Szaporcán megépült látogatóközpontot, vagy éppen a Mecsek legmagasabb csúcsán a Zengőn épült kilátót.
BAMA
Hétszáz ökoturisztikai létesítmény van hazánkban, ennek több mint a fele valamelyik nemzeti park területén működik. A nemzeti parkok éves szinten 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak – tette hozzá az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a közelmúltban készítettek egy felmérést, amely kiértékeléséből megtudhatták, hogy a válaszadók 95 százaléka szívesen tölti a szabadidejét a természetben, 70 százalékuk a nemzeti parkos programokat keresi fel, és a válaszadók 98 százaléka fontosnak tartja a természeti, táji értékek védelmét.
A Duna-Dráva Nemzeti Park több mint negyven ökoturisztikai bemutatóhelyet üzemeltet, és mint megtudtuk, a park az 1996-os megalakulása óta tavaly érte el a legmagasabb látogatószámot. Több mint 160 ezren keresték fel a park valamelyik bemutatóközpontját, látványosságát, amelyek közül a leglátogatottabb az abaligeti barlang volt.
A mostani fejlesztés egy horvát-magyar közös pályázatból valósulhatott meg. Ennek köszönhető, hogy a Tettye téri központunkban többek között az oktatótermeket teljesen felújíthattuk, illetve a Pintér Kertnek is több eleme megújult, így például a sétány világítása, illetve megtörtént a kertben található kutatóház szálláshelyének a felújítása, az épület alsó szintjén pedig a mecseki élővilágát bemutató kiállítást hoztuk létre – említette meg Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Az átadón Őri László a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke közölte lapunkkal, hogy a most elkészült új interaktív oktatótermek segítik az ide látogató több ezer baranyai gyermeket abban, hogy a tanórákon kívül szerezzenek természeti élményeket.
Szülőként is tudom azt, hogy a gyermekek nyitottak a minket körülvevő élővilágra. Az a közös feladatunk és felelősségünk, hogy a természet szeretete és védelme egész életük során elkísérje őket – említette meg Őri László, aki hozzátette, a vármegyei fejlesztéseknél továbbra is a legfontosabb cél, hogy hálózatban valósuljanak meg. Példaként említette a Szaporcán megépült látogatóközpontot, vagy éppen a Mecsek legmagasabb csúcsán a Zengőn épült kilátót.
BAMA