A jezsuita szerzetes az egyházüldözés korában a vatikáni rádió magyar nyelvű adásának szerkesztőjeként „tartotta a lelket a magyar hívekben”
Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. Az elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton, Budapesten.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: "sokan gondoljuk, hogy változásra van szükség Európában, hogy az európai vezetők ne szégyelljék a kereszténységüket, hanem legyenek rá büszkék, ne rombolják a keresztény közösségeket, hanem segítsék megerősödni azokat". Mert keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet - jelentette ki.
Az államtitkár kitért arra: "sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette". A 20. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettőnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlélte a megpróbáltatásokat, "mert túlmutat rajtunk". Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban - mondta.
Arról is beszélt: Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. "Nekünk is el kell döntenünk, hogy hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára vagy Európa külső határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövőjét is befolyásolja" - jelentette ki az államtitkár. "Mi azt képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot és meg kell védeni közösségeinket" - fogalmazott Rétvári Bence.
A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
Forrás: Magyar Hírlap
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: "sokan gondoljuk, hogy változásra van szükség Európában, hogy az európai vezetők ne szégyelljék a kereszténységüket, hanem legyenek rá büszkék, ne rombolják a keresztény közösségeket, hanem segítsék megerősödni azokat". Mert keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet - jelentette ki.
Az államtitkár kitért arra: "sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette". A 20. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettőnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlélte a megpróbáltatásokat, "mert túlmutat rajtunk". Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban - mondta.
Arról is beszélt: Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. "Nekünk is el kell döntenünk, hogy hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára vagy Európa külső határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövőjét is befolyásolja" - jelentette ki az államtitkár. "Mi azt képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot és meg kell védeni közösségeinket" - fogalmazott Rétvári Bence.
A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
Forrás: Magyar Hírlap