Százhuszonöt éve született Tamási Áron Kossuth-díjas, erdélyi író. Az évforduló tiszteletére emlékévet hirdetett 2022-ben a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az emlékév keretében rendeztek emlékülést hétfőn a Hungarikum Ligetben, ahol neves előadók idézték fel az író gazdag életpályáját. |
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata kezdeményezésére és szervezésében megtartott emlékülést megelőzően Tamási Áron Vitéz lélek című darabját mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A színházi előadás előtt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, az MMA levelező tagja megnyitójában köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia jelenlévő Kossuth-díjas íróit, költőit, irodalomtörténészeit és filmrendezőit. Ezt követően Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, az MMA rendes tagja elmondta, Tamási Áron senkihez sem hasonlítható, lélekemelő módon tud mesélni, gyönyörű üzeneteket fogalmaz meg. A Vitéz lélekben is azt tanítja, hogy a Jóisten állandó megpróbáltatások elé állítja nemzetünket, de a magyarság minden helyzetből fel tud állni, ezért hihetjük azt, hogy jövőre vagyunk ítélve, nekünk dolgunk van ebben a világban.
A háromfelvonásos Vitéz lélek című székely történetet megtekintették a környező nagyobb települések iskolás csoportjai Kiskunfélegyházáról, Kiskunmajsáról, Tiszakécskéről és Lakitelekről. A gyermekek mellett képviseltették magukat az orgoványi, a jakabszállási és a lakiteleki nyugdíjasklubok is.
A Hungarikum Ligetben megtartott emlékülésen elhangzott, hogy a Magyar Művészeti Akadémia a Tamási Áron-emlékév keretében tablókiállítással tiszteleg a XX. század kiemelkedő írója előtt. A gazdag életpályát fotókkal és irodalmi idézetekkel bemutató, tizenhét tablóból álló tárlat anyagát A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közalapítvány elnöke, az emlékévet lebonyolító Magyarság Háza munkatársa és Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus szerkesztette. Az összeállítás egyrészt az író életének fontosabb állomásait és pályájának meghatározó helyszíneit kíséri végig (Erdélytől Budapesten át Amerikáig), másrészt betekintést enged a megjelent művekbe, emellett a színpadi és filmes adaptációkból is láthatunk egy-egy részletet archív fotográfiák segítségével. A szabadtéri vándorkiállítás az emlékévben az év végéig több településén is látható lesz.
A Magyar Művészeti Akadémia a székely íróról való méltó megemlékezés jegyében további kulturális programokkal is készült és készül itthon és a határainkon túl egyaránt: márciusban bemutatta az MMA Kiadó gondozásában megjelent Tamási Áron-albumot, mely részletgazdag összefoglalója az alkotó szépirodalmi munkásságának, életének és színházi előadásainak. Emellett a Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Írószövetséggel együttműködve esszé- és novellaíró pályázatot is hirdetett.
Az emlékülés előadói több szempontból közelítették meg az író életművét. Tamási Áron – a mindig hazatérő címmel tartott előadást Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, A történelem sodrában címmel Márkus Béla irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, A forgatástól napjainkig – az Ábel filmtrilógiáról Szobolits Béla filmrendező, az MMA rendes tagja, a „Hazai tükör” mai olvasatban címmel Szörényi László író, irodalomtörténész, az MMA rendes tagja tartott előadást. A zárszót Vári Fábián László költő, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője mondta.
BAON
A háromfelvonásos Vitéz lélek című székely történetet megtekintették a környező nagyobb települések iskolás csoportjai Kiskunfélegyházáról, Kiskunmajsáról, Tiszakécskéről és Lakitelekről. A gyermekek mellett képviseltették magukat az orgoványi, a jakabszállási és a lakiteleki nyugdíjasklubok is.
A Hungarikum Ligetben megtartott emlékülésen elhangzott, hogy a Magyar Művészeti Akadémia a Tamási Áron-emlékév keretében tablókiállítással tiszteleg a XX. század kiemelkedő írója előtt. A gazdag életpályát fotókkal és irodalmi idézetekkel bemutató, tizenhét tablóból álló tárlat anyagát A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közalapítvány elnöke, az emlékévet lebonyolító Magyarság Háza munkatársa és Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus szerkesztette. Az összeállítás egyrészt az író életének fontosabb állomásait és pályájának meghatározó helyszíneit kíséri végig (Erdélytől Budapesten át Amerikáig), másrészt betekintést enged a megjelent művekbe, emellett a színpadi és filmes adaptációkból is láthatunk egy-egy részletet archív fotográfiák segítségével. A szabadtéri vándorkiállítás az emlékévben az év végéig több településén is látható lesz.
A Magyar Művészeti Akadémia a székely íróról való méltó megemlékezés jegyében további kulturális programokkal is készült és készül itthon és a határainkon túl egyaránt: márciusban bemutatta az MMA Kiadó gondozásában megjelent Tamási Áron-albumot, mely részletgazdag összefoglalója az alkotó szépirodalmi munkásságának, életének és színházi előadásainak. Emellett a Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Írószövetséggel együttműködve esszé- és novellaíró pályázatot is hirdetett.
Az emlékülés előadói több szempontból közelítették meg az író életművét. Tamási Áron – a mindig hazatérő címmel tartott előadást Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, A történelem sodrában címmel Márkus Béla irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, A forgatástól napjainkig – az Ábel filmtrilógiáról Szobolits Béla filmrendező, az MMA rendes tagja, a „Hazai tükör” mai olvasatban címmel Szörényi László író, irodalomtörténész, az MMA rendes tagja tartott előadást. A zárszót Vári Fábián László költő, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője mondta.
BAON