 | 2021. június 23 és június 27 között került megrendezésre az Európa Szabadegyetem és Hungarikum találkozó a Hungarikum Ligetben (leánykori nevén: lakiteleki Népfőiskola). A rendezvénysorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Népfőiskola Alapítvány és az IKoN közös szervezésében és támogatásával valósult meg. |
A program Lezsák Sándor köszöntőjével vette kezdetét június 23-án. Elnök úr üdvözölte a Szabadegyetem résztvevőit, majd ismertette a Hungarikum Liget legújabb fejlesztéseit és a jövőre vonatkozó terveket.
Az első nap a könyvekről szólt. Elsőként az Önarckép – Emlékkönyv Für Lajos emlékére című könyv bemutatójára került sor, melyet a könyv szerkesztői, Bíró Friderika és Móricz Péter tartottak.
Ezt követően a frissen megjelent, Túlélési ösztön című könyv bemutatójára került sor, mely a Magyar Hírlapban megjelent Nemzeti Fórumos szerzők publicisztikáinak válogatása. A beszélgetést Petán Péter, a Magyar Hírlap főszerkesztője vezette, melyhez csatlakoztak a kötet öt szerzője is: Dr. Kasznár Attila, Dr. Kelemen András, Lóránt Károly, Nagy Dóra, és Pordány László is.
A vacsorát követően az MDF Baráti Kör kerekasztal-beszélgetésre került sor. Lezsák Sándor vezette a beszélgetést, a pódiumon pedig helyet foglalt Bíró Zoltán az MDF alapító elnöke és Nyári Gábor, a RETÖRKI főigazgatója. A beszélgetés során szó esett a rendszerváltozásról, Antall József miniszterelnökről, az MDF-ről és az elmúlt 30 év politikájáról egyaránt.
A programban ezt követően a Nemzet és szolgálat – Bíró Zoltán 80 éves című könyv bemutatója következett. A beszélgetést Házi Balázs, a RETÖRKI munkatársa és a kötet szerkesztője vezette.
Az esti kötött programok zárásaként Bakos István A magyar falu sorskérdései című könyvének bemutatója szolgált. Bakos István részt vett a 70-es, 80-as évek ellenzéki munkájában szervezőként, e mellett művelődéskutatóként járta a falvakat is, melynek eredménye ez a munka.
A csütörtöki program a Kárpát-medencében működő Népfőiskolák bemutatkozásával kezdődött. Az intézmények képviselői bemutatták a saját elképzeléseiket, törekvéseiket és munkásságukat. Az első blokkban Vasvár Népfőiskola, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola, az Összetartozás Népfőiskola, az Élő Forrás Hagyományőrző Hunyor Népfőiskola és a gróf Széchenyi István Népfőiskola tartotta meg a bemutatkozó prezentációját. Rövid szünetet követően folytatódott a Népfőiskolák bemutatkozása, ahol a Közi Horváth József Népfőiskola, a Pap Miklós Népfőiskola, a Kondorosi Népfőiskola, a Kodály Zoltán Népfőiskola, a Gömörpéterfalai Népfőiskola, a Kárpátaljai Népfőiskola, az Óbecsei Népfőiskola és a Martosi Népfőiskola mutatkozott be.
Az ebédet követően került megrendezésre a Bibliaház megnyitója. Lezsák Sándor elnök úr a megnyitó beszédében elmondta, hogy az Eucharisztikus Kongresszusra is készülve kézzel másolják le a világon a legnagyobb számban eladott könyvet, a Szentírást. Az ide látogatók egy-egy sort írhatnak a készülő Bibliába, amit könyvjelző formájában haza is vihetnek.
A délutáni program két könyvbemutatóval vette kezdetét. Elsőként Borvendég Zsuzsanna: az Impexek kora című könyvét mutatta be Cseh Dániel, az IKoN országos főszervezője. Ezt követően Jánosi Zoltán rektor úr Örvénylő himnuszok című munkájáról beszélgetett a szerzővel Cseh Dániel. Jánosi elmondta, hogy a Himnusz lépten-nyomon velünk van és a magyar kultúra nagyjait misztikus módon is összeköti a nemzeti imádság.
A késő délutáni órákban Krekács Zoltán solymászbemutatójára került a sor. Krekács úr röviden ismertette a solymászat évezredes hagyományait, a magyar történelmi kapcsolatait, beszélt a sólymokról és a szimbolikus jelentésükről is, majd bemutatott néhány gyakorlatot a sólymával.
Pénteken folytatódott az Európa Szabadegyetem programja. Elsőként Antal Andrea főosztályvezető asszony tartott előadást a Hungarikumokról.
Ezt követően Dr. Bender Tamás professzor úr lépett a pódiumra és megtartotta gyógyvizekkel kapcsolatos előadását. Beszélt a magyarországi gyógyvizek különböző jótékony hatásáról, a magyarországi balneológia felvirágzásáról.
Rövid kávészünetet követően Balázs Géza nyelvészprofesszor úr tartott előadást a pálinkáról. Balázs Géza bevezette a hallgatóságot a pálinka kultúrtörténeti hátterébe, a lepárlási módszerekbe és a fogyasztási szokásokba is, majd a résztvevők átvonultak a Kácsor Tanyához, ahol az újonnan berendezett tiltott pálinkafőző eszközök múzeumának első látogatói lehettek.
A délutáni program a Hősök vagy áldozatok című kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, melynek résztvevői Dr. Szakály Sándor főigazgató úr és Moys Zoltán forgatókönyvíró-rendező voltak. Témaként a Budapest ostromakor történő kitörés megítélése szolgált. Szakály Sándor ismertette a hallgatósággal az esemény történeti hátterét és kontextusait, míg Moys Zoltán az emlékezéssel kapcsolatos morális felelősségről beszélt.
A délutáni program a magyar őstörténet témakörével foglalkozott. A Szabadegyetem vendégei Dr. M. Lezsák Gabriella régész és Horváth-Lugossy Gábor történész voltak. Elsőként Horváth-Lugossy Gáborhoz került a szó, aki bemutatta a Magyarságkutató Intézet munkáját, az elmúlt évek legfontosabb programjait, eredményeit, külön kiemelve az archeogenetikai munkák sikerét. Ezt követően Dr. M. Lezsák Gabriella régész mutatta be a legújabb kutatásait, melyek alapjaiban rengetik meg a magyar őstörténet korábbi toposzait és új irányt adnak az ilyen típusú kutatásoknak.
Szombaton a Szabadegyetem résztvevői a footgolf-al ismerkedhettek meg Baukó Ferenc irányításával. Baukó bemutatta ezt a forradalmian új sportágat, majd a bátor jelentkezők ki is próbálhatták a játékot. A hétvége hátralévő része a Szép új keleti világ témakör köré szerveződött, melyben a Neumann János Kollégium és a Kína Kollégium meghívott előadói tartottak előadásokat és bemutatásra került a Kína Kollégium tanulmánykötet, melyet Dr. Kasznár Attila és Hágen Ádám szerkesztett.
A Hungarikum Ligetben megrendezésre került Szabadegyetem változatos programjaival, gondolatébresztő, szakmai előadásaival és beszélgetéseivel a nyár egyik kiemelt, kulturális rendezvénye, mely évről-évre magas színvonalon járul hozzá az ide érkezők lelki és testi feltöltődéséhez.
A Szabadegyetemről készült fotóválogatást ide kattintva tekinthetik meg.
Az első nap a könyvekről szólt. Elsőként az Önarckép – Emlékkönyv Für Lajos emlékére című könyv bemutatójára került sor, melyet a könyv szerkesztői, Bíró Friderika és Móricz Péter tartottak.
Ezt követően a frissen megjelent, Túlélési ösztön című könyv bemutatójára került sor, mely a Magyar Hírlapban megjelent Nemzeti Fórumos szerzők publicisztikáinak válogatása. A beszélgetést Petán Péter, a Magyar Hírlap főszerkesztője vezette, melyhez csatlakoztak a kötet öt szerzője is: Dr. Kasznár Attila, Dr. Kelemen András, Lóránt Károly, Nagy Dóra, és Pordány László is.
A vacsorát követően az MDF Baráti Kör kerekasztal-beszélgetésre került sor. Lezsák Sándor vezette a beszélgetést, a pódiumon pedig helyet foglalt Bíró Zoltán az MDF alapító elnöke és Nyári Gábor, a RETÖRKI főigazgatója. A beszélgetés során szó esett a rendszerváltozásról, Antall József miniszterelnökről, az MDF-ről és az elmúlt 30 év politikájáról egyaránt.
A programban ezt követően a Nemzet és szolgálat – Bíró Zoltán 80 éves című könyv bemutatója következett. A beszélgetést Házi Balázs, a RETÖRKI munkatársa és a kötet szerkesztője vezette.
Az esti kötött programok zárásaként Bakos István A magyar falu sorskérdései című könyvének bemutatója szolgált. Bakos István részt vett a 70-es, 80-as évek ellenzéki munkájában szervezőként, e mellett művelődéskutatóként járta a falvakat is, melynek eredménye ez a munka.
A csütörtöki program a Kárpát-medencében működő Népfőiskolák bemutatkozásával kezdődött. Az intézmények képviselői bemutatták a saját elképzeléseiket, törekvéseiket és munkásságukat. Az első blokkban Vasvár Népfőiskola, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola, az Összetartozás Népfőiskola, az Élő Forrás Hagyományőrző Hunyor Népfőiskola és a gróf Széchenyi István Népfőiskola tartotta meg a bemutatkozó prezentációját. Rövid szünetet követően folytatódott a Népfőiskolák bemutatkozása, ahol a Közi Horváth József Népfőiskola, a Pap Miklós Népfőiskola, a Kondorosi Népfőiskola, a Kodály Zoltán Népfőiskola, a Gömörpéterfalai Népfőiskola, a Kárpátaljai Népfőiskola, az Óbecsei Népfőiskola és a Martosi Népfőiskola mutatkozott be.
Az ebédet követően került megrendezésre a Bibliaház megnyitója. Lezsák Sándor elnök úr a megnyitó beszédében elmondta, hogy az Eucharisztikus Kongresszusra is készülve kézzel másolják le a világon a legnagyobb számban eladott könyvet, a Szentírást. Az ide látogatók egy-egy sort írhatnak a készülő Bibliába, amit könyvjelző formájában haza is vihetnek.
A délutáni program két könyvbemutatóval vette kezdetét. Elsőként Borvendég Zsuzsanna: az Impexek kora című könyvét mutatta be Cseh Dániel, az IKoN országos főszervezője. Ezt követően Jánosi Zoltán rektor úr Örvénylő himnuszok című munkájáról beszélgetett a szerzővel Cseh Dániel. Jánosi elmondta, hogy a Himnusz lépten-nyomon velünk van és a magyar kultúra nagyjait misztikus módon is összeköti a nemzeti imádság.
A késő délutáni órákban Krekács Zoltán solymászbemutatójára került a sor. Krekács úr röviden ismertette a solymászat évezredes hagyományait, a magyar történelmi kapcsolatait, beszélt a sólymokról és a szimbolikus jelentésükről is, majd bemutatott néhány gyakorlatot a sólymával.
Pénteken folytatódott az Európa Szabadegyetem programja. Elsőként Antal Andrea főosztályvezető asszony tartott előadást a Hungarikumokról.
Ezt követően Dr. Bender Tamás professzor úr lépett a pódiumra és megtartotta gyógyvizekkel kapcsolatos előadását. Beszélt a magyarországi gyógyvizek különböző jótékony hatásáról, a magyarországi balneológia felvirágzásáról.
Rövid kávészünetet követően Balázs Géza nyelvészprofesszor úr tartott előadást a pálinkáról. Balázs Géza bevezette a hallgatóságot a pálinka kultúrtörténeti hátterébe, a lepárlási módszerekbe és a fogyasztási szokásokba is, majd a résztvevők átvonultak a Kácsor Tanyához, ahol az újonnan berendezett tiltott pálinkafőző eszközök múzeumának első látogatói lehettek.
A délutáni program a Hősök vagy áldozatok című kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, melynek résztvevői Dr. Szakály Sándor főigazgató úr és Moys Zoltán forgatókönyvíró-rendező voltak. Témaként a Budapest ostromakor történő kitörés megítélése szolgált. Szakály Sándor ismertette a hallgatósággal az esemény történeti hátterét és kontextusait, míg Moys Zoltán az emlékezéssel kapcsolatos morális felelősségről beszélt.
A délutáni program a magyar őstörténet témakörével foglalkozott. A Szabadegyetem vendégei Dr. M. Lezsák Gabriella régész és Horváth-Lugossy Gábor történész voltak. Elsőként Horváth-Lugossy Gáborhoz került a szó, aki bemutatta a Magyarságkutató Intézet munkáját, az elmúlt évek legfontosabb programjait, eredményeit, külön kiemelve az archeogenetikai munkák sikerét. Ezt követően Dr. M. Lezsák Gabriella régész mutatta be a legújabb kutatásait, melyek alapjaiban rengetik meg a magyar őstörténet korábbi toposzait és új irányt adnak az ilyen típusú kutatásoknak.
Szombaton a Szabadegyetem résztvevői a footgolf-al ismerkedhettek meg Baukó Ferenc irányításával. Baukó bemutatta ezt a forradalmian új sportágat, majd a bátor jelentkezők ki is próbálhatták a játékot. A hétvége hátralévő része a Szép új keleti világ témakör köré szerveződött, melyben a Neumann János Kollégium és a Kína Kollégium meghívott előadói tartottak előadásokat és bemutatásra került a Kína Kollégium tanulmánykötet, melyet Dr. Kasznár Attila és Hágen Ádám szerkesztett.
A Hungarikum Ligetben megrendezésre került Szabadegyetem változatos programjaival, gondolatébresztő, szakmai előadásaival és beszélgetéseivel a nyár egyik kiemelt, kulturális rendezvénye, mely évről-évre magas színvonalon járul hozzá az ide érkezők lelki és testi feltöltődéséhez.
A Szabadegyetemről készült fotóválogatást ide kattintva tekinthetik meg.