 | Több mint háromszázmillió forintot nyert a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Péteri-tó eredeti, úgynevezett mederalakulatának visszaállítására. A munkálatok már elkezdődtek, a szakemberek a napokban tartottak bejárást a helyszínen és kijelölték annak a kopjafának, illetve időkapszulának is a helyét, amely a beruházásnak állít majd emléket. Felavatását szeptemberre tervezik. |
A negyven éve védetté nyilvánított, mintegy kétszázhúsz hektáros szikes tó több mint kétszáz madárfajnak ad otthont. Az elmúlt száz évben azonban jelentősen csökkent a Péteri-tó kiterjedése. Medre a 20. század elejéig természetes volt, a vízfelület közel háromszorosa lehetett a mainak.
A térség szárazodása miatt azonban mára eltűnt a Duna–Tisza közén, így a Dél-Alföldön is az egykori szikes tavak kilencven százaléka – tudtuk meg Szöllősi Szabolcstól, a Kiskunsági Nemzeti Park osztályvezetőjétől. Elmondta, a tó állapotában az első jelentős változást az 1917-ben megépített, a tavat elválasztó töltés okozta.
A 30-as években tovább csökkent a víz felülete, mert körgátas halastóvá alakították, így jelenleg a tó három különálló tóegységből áll. A nemzeti park célja, hogy a lehetőségekhez mérten visszaalakítsák az egykori szikes tó eredeti mederalakulatát. Az így megújuló vizes élőhely szervesen kapcsolódik majd a Tisza-völgyet, mint kiemelt nemzetközi jelentőségű madárvonulási útvonalat kísérő szikes tavak észak-déli irányú láncolatába, költő-, pihenő- és táplálkozó területet biztosítva számtalan védett fajnak.
Annak érdekében, hogy egységes legyen a tó medre, több helyen gátat és töltést bontanak el. A nádas felületét pedig jelentősen lecsökkentik a nyílt vízfelületek növelése érdekében. A feltöltő csatornák és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak felújításával oldják meg a víz-utánpótlást és a víz-visszatartást. Továbbá felszámolnak minden olyan létesítményt, ami az egykor itt folytatott halgazdálkodást szolgálta, ezzel is növelve a terület természetességét. A már meglévő tanösvények és kilátó mellé pedig újabb kilátót és madármegfigyelőt épít a nemzeti park.
Szász János, Petőfiszállás polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Péteri-tó helyreállítási projektjéhez kapcsolódva a két szomszédos település – Pálmonostora és Petőfiszállás – közösen próbál pályázati forrást találni a tó környékének fejlesztésére. A Vándormadarak nyomában című pályázatból többek között tanösvény épülne, melynek egy része látványos módon, a nádvilágon halad majd keresztül, nyílt vízre néző madármegfigyelővel a közepén. Ezenkívül sikeres pályázat esetén épülne még egy tóba nyúló madármegfigyelő, a természetfotósok számára pedig profi fotóles.
A tervek szerint fejlesztik a Vöcsök tanösvényt isA Vöcsök tanösvény ma is a kirándulók kedvelt helye, hiszen a közel négy kilométer hosszú turistaútvonalra felfűzött állomásokon táblák segítségével mutatja be a terület természeti-kultúrtörténeti-gazdálkodási adottságait és értékeit, valamint megőrzésének fontosságát és módját. Ugyanakkor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága fontosnak tartja tanösvényállomásainak bővítését és infrastruktúrájának fejlesztését is, hogy ezzel is segítsék a természet megismerését, élményszerű felfedezését. Megtudtuk, a tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások, a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Nagy jelentőségű a nádasokban levő gémtelep. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő- és táplálkozóhely. A homoktalajú hátakra telepített nemesnyár- és akácerdőfoltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. Az idősebb nyarasok odúlakó fajoknak, például szalakótának, zöld küllőnek, fekete harkálynak, valamint denevéreknek adnak otthont.
Forrás: Vajda Piroska- baon.hu
A térség szárazodása miatt azonban mára eltűnt a Duna–Tisza közén, így a Dél-Alföldön is az egykori szikes tavak kilencven százaléka – tudtuk meg Szöllősi Szabolcstól, a Kiskunsági Nemzeti Park osztályvezetőjétől. Elmondta, a tó állapotában az első jelentős változást az 1917-ben megépített, a tavat elválasztó töltés okozta.
A 30-as években tovább csökkent a víz felülete, mert körgátas halastóvá alakították, így jelenleg a tó három különálló tóegységből áll. A nemzeti park célja, hogy a lehetőségekhez mérten visszaalakítsák az egykori szikes tó eredeti mederalakulatát. Az így megújuló vizes élőhely szervesen kapcsolódik majd a Tisza-völgyet, mint kiemelt nemzetközi jelentőségű madárvonulási útvonalat kísérő szikes tavak észak-déli irányú láncolatába, költő-, pihenő- és táplálkozó területet biztosítva számtalan védett fajnak.
Annak érdekében, hogy egységes legyen a tó medre, több helyen gátat és töltést bontanak el. A nádas felületét pedig jelentősen lecsökkentik a nyílt vízfelületek növelése érdekében. A feltöltő csatornák és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak felújításával oldják meg a víz-utánpótlást és a víz-visszatartást. Továbbá felszámolnak minden olyan létesítményt, ami az egykor itt folytatott halgazdálkodást szolgálta, ezzel is növelve a terület természetességét. A már meglévő tanösvények és kilátó mellé pedig újabb kilátót és madármegfigyelőt épít a nemzeti park.
Szász János, Petőfiszállás polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Péteri-tó helyreállítási projektjéhez kapcsolódva a két szomszédos település – Pálmonostora és Petőfiszállás – közösen próbál pályázati forrást találni a tó környékének fejlesztésére. A Vándormadarak nyomában című pályázatból többek között tanösvény épülne, melynek egy része látványos módon, a nádvilágon halad majd keresztül, nyílt vízre néző madármegfigyelővel a közepén. Ezenkívül sikeres pályázat esetén épülne még egy tóba nyúló madármegfigyelő, a természetfotósok számára pedig profi fotóles.
A tervek szerint fejlesztik a Vöcsök tanösvényt isA Vöcsök tanösvény ma is a kirándulók kedvelt helye, hiszen a közel négy kilométer hosszú turistaútvonalra felfűzött állomásokon táblák segítségével mutatja be a terület természeti-kultúrtörténeti-gazdálkodási adottságait és értékeit, valamint megőrzésének fontosságát és módját. Ugyanakkor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága fontosnak tartja tanösvényállomásainak bővítését és infrastruktúrájának fejlesztését is, hogy ezzel is segítsék a természet megismerését, élményszerű felfedezését. Megtudtuk, a tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások, a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Nagy jelentőségű a nádasokban levő gémtelep. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő- és táplálkozóhely. A homoktalajú hátakra telepített nemesnyár- és akácerdőfoltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. Az idősebb nyarasok odúlakó fajoknak, például szalakótának, zöld küllőnek, fekete harkálynak, valamint denevéreknek adnak otthont.
Forrás: Vajda Piroska- baon.hu