 | Erdős Norbert november elsejétől élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárként dolgozik az Agrárminisztériumban. A politikus korábban az agrárkérdésekkel, valamint a halászati ügyekkel foglalkozó szakbizottságokban tevékenykedett az Európai Parlamentben, most pedig azon munkálkodik, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű hazai termékek kerüljenek. Erdős Norberttel a 7.Tv Aktuális című műsorában Csiffáry Zsuzsanna műsorvezető beszélgetett. |
November elsejétől lett az Agrárminisztérium államtitkára. Milyen út vezetett idáig?
Jó ideje a közéletben tevékenykedem. Már a '80-as évek végén ott voltam a békéscsabai Fidesz megalakulásánál, bejárogattam a helyi Fidesz csoportba. 1991-ben Miskolcra mentem egyetemre, majd 1993-ban léptem be a Fideszbe. 1996-ban a Fidelitas alapító tagja voltam Gyürk Andrással, Tóth Edinával és Fürjes Balázzsal. 1998-ban pedig önkormányzati képviselő lettem Békésen, ez 2010-ig tartott, közben 4 évig alpolgármester is voltam. 2002-től 2014-ig országgyűlési képviselő voltam, ez az időszak magában foglalta a Békés Megyei Kormányhivatalnak az alapító kormánymegbízotti időszakát is. 2014-től 2019-ig európai parlamenti képviselőként tevékenykedtem, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a halászati bizottságnak is tagja voltam, most pedig államtitkárként dolgozom az Agrárminisztériumban.
Milyen feladatai vannak államtitkárként?
Az élelmiszerláncért felelős államtitkári feladatok talán a legjelentősebbek a portfólión belül. De ezenkívül idetartozik még az élelmiszeripar, a parlagfű elleni védelem, az ezzel kapcsolatos ügyek, és az állatvédelem, továbbá a védjegyek kérdése is. Állategészségügyi kérdések, növény-egészségügyi kérdések – tehát egy jelentős portfólióról van szó.
A vírus milyen kihívások elé állította az élelmiszeripart?
A magyar élelmiszerbiztonság, az hogy jusson elegendő jó minőségű élelmiszer a magyar állampolgárok asztalára, az az élelmiszerláncon múlik. Magyarországon a járvány idején is folyamatosan megfelelő volt az élelmiszerellátás. A pandémia kezdetén voltak alapanyag-, segédanyag- és logisztikai problémák – hosszú távon ez is egy olyan kérdéskör, amire fókuszálni kell. Az alapanyagok, segédanyagok elsősorban EU-n kívülről jönnek Magyarországra, fontos, hogy ezek beszerzése biztosított legyen. Hogy e tekintetben a függetlenséget, a kieső dolgok pótlását hogyan oldjuk meg, ez egy stratégiai kérdés a jövőre nézve. A járvány rávilágított arra is, hogy maga az élelmiszeripar, az élelmiszer-biztonság kérdésköre mennyire fontos. Hiszen amikor azon kezdünk el gondolkodni, hogy lesz-e a mindennapjainkban az asztalunkon étel, és ezt az egész országra, mind a 10 millió állampolgárra vonatkoztatjuk, akkor ez egy rendkívül komoly kérdés. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a járvány kezdetén milyen felvásárlási láz volt, az akkor fölmerült kérdések egy része megmaradt, ezekre hosszú távon választ kell találni.
Tárgyalt Font Sándor országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökével. Milyen témákat érintettek?
Font Sándorral már a beiktatásom utáni második munkanapon találkoztam, hiszen ő a magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke. Ő egyébként a Pálinka Nemzeti Tanácsnak az elnöke is. Természetesen sokat beszéltünk a pálinka kérdésköréről. A szabályozók, a törvényi változások a pálinkakereskedőket, az elárusítóhelyeket, a pálinkaházakat azért rosszul érintik. Beszéltünk arról, mit kellene tennünk ebben a helyzetben? Mi lehet a megoldás? Milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a pálinkásoknak – ezt részletesen körbejártuk. A bor kérdésköre volt a másik olyan, ahol főleg az ellenőrzésre volt kíváncsi az elnök úr. A harmadik olyan téma, ami érintette a beszélgetésünket, az a védjegyek kérdésköre volt.
Vannak-e az Agrárminisztériumnak tervei az élelmiszer-feldolgozó üzemek megsegítésére?
El kell mondani, hogy azok a járulékkedvezmények, amelyek sok más szektort, az élelmiszeripart is érintették. Van egy 25 milliárdos csomag, ebből 8 milliárd forintot munkahelymegtartásra használhatnak az élelmiszeripari vállalatok 125 ezer forint/fő értékben. 1 457 magyar élelmiszeripari vállalkozások, cégek között, pályázat útján kiosztottak 6,8 milliárd forintot. Ennél a pályázatnál fontos elmondani, hogy a nagyvállalatok is pályázhattak.
Hogyan tudják most biztosítani a lakosság számára a biztonságos élelmiszer-ellátást?
Meg kell, hogy nyugtassak mindenkit: a magyar élelmiszeripar a Magyarországon dolgozó élelmiszerláncokon keresztül az élelmiszert biztonságosan tudja garantálni a jövőben is az állampolgároknak. A magyar állampolgárok asztalán jó minőségű élelmiszer lesz a jövőben, a vírus ellenére is.
Békéscsabai vonatkozásban várható-e védjegy valamely termékkel kapcsolatban?
A csabai kolbász tekintetében két nagyon fontos tényező van, amit oltalomról, eredetvédelemről, földrajzi jelzőről kell tudni. A csabai vastagkolbász esetében is igaz az, hogy rendelkezik földrajzi áruvédjeggyel, földrajzi árujelzővel. Ez egy oltalom, amely azokra a termékekre vonatkozik, amelyek egy bizonyos régióban egy bizonyos alapanyagból készülnek. Ezzel az oltalommal a csabai kolbász már 2010 óta rendelkezik. Ilyen formában nincs szükség védjegyre, hiszen ami már megvan, az tulajdonképpen egy magasabb fokozat.
Történik-e minőségi ellenőrzés alapanyagok tekintetében?
Természetesen folyamatosan ellenőriz a Nébih, e tekintetben újdonságról nem tudok beszámolni. Azt talán érdemes elmondani, hogy a magyar élelmiszer-biztonság az egyik legjobb Európában. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok visszajelzései is ezt erősítik meg. Az állampolgárok érzik, hogy jó, megbízható munkát végez a Nébih, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely ugye az élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkársághoz tartozik. Tehát e tekintetben is jól állunk.
behir.hu
Jó ideje a közéletben tevékenykedem. Már a '80-as évek végén ott voltam a békéscsabai Fidesz megalakulásánál, bejárogattam a helyi Fidesz csoportba. 1991-ben Miskolcra mentem egyetemre, majd 1993-ban léptem be a Fideszbe. 1996-ban a Fidelitas alapító tagja voltam Gyürk Andrással, Tóth Edinával és Fürjes Balázzsal. 1998-ban pedig önkormányzati képviselő lettem Békésen, ez 2010-ig tartott, közben 4 évig alpolgármester is voltam. 2002-től 2014-ig országgyűlési képviselő voltam, ez az időszak magában foglalta a Békés Megyei Kormányhivatalnak az alapító kormánymegbízotti időszakát is. 2014-től 2019-ig európai parlamenti képviselőként tevékenykedtem, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a halászati bizottságnak is tagja voltam, most pedig államtitkárként dolgozom az Agrárminisztériumban.
Milyen feladatai vannak államtitkárként?
Az élelmiszerláncért felelős államtitkári feladatok talán a legjelentősebbek a portfólión belül. De ezenkívül idetartozik még az élelmiszeripar, a parlagfű elleni védelem, az ezzel kapcsolatos ügyek, és az állatvédelem, továbbá a védjegyek kérdése is. Állategészségügyi kérdések, növény-egészségügyi kérdések – tehát egy jelentős portfólióról van szó.
A vírus milyen kihívások elé állította az élelmiszeripart?
A magyar élelmiszerbiztonság, az hogy jusson elegendő jó minőségű élelmiszer a magyar állampolgárok asztalára, az az élelmiszerláncon múlik. Magyarországon a járvány idején is folyamatosan megfelelő volt az élelmiszerellátás. A pandémia kezdetén voltak alapanyag-, segédanyag- és logisztikai problémák – hosszú távon ez is egy olyan kérdéskör, amire fókuszálni kell. Az alapanyagok, segédanyagok elsősorban EU-n kívülről jönnek Magyarországra, fontos, hogy ezek beszerzése biztosított legyen. Hogy e tekintetben a függetlenséget, a kieső dolgok pótlását hogyan oldjuk meg, ez egy stratégiai kérdés a jövőre nézve. A járvány rávilágított arra is, hogy maga az élelmiszeripar, az élelmiszer-biztonság kérdésköre mennyire fontos. Hiszen amikor azon kezdünk el gondolkodni, hogy lesz-e a mindennapjainkban az asztalunkon étel, és ezt az egész országra, mind a 10 millió állampolgárra vonatkoztatjuk, akkor ez egy rendkívül komoly kérdés. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a járvány kezdetén milyen felvásárlási láz volt, az akkor fölmerült kérdések egy része megmaradt, ezekre hosszú távon választ kell találni.
Tárgyalt Font Sándor országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökével. Milyen témákat érintettek?
Font Sándorral már a beiktatásom utáni második munkanapon találkoztam, hiszen ő a magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke. Ő egyébként a Pálinka Nemzeti Tanácsnak az elnöke is. Természetesen sokat beszéltünk a pálinka kérdésköréről. A szabályozók, a törvényi változások a pálinkakereskedőket, az elárusítóhelyeket, a pálinkaházakat azért rosszul érintik. Beszéltünk arról, mit kellene tennünk ebben a helyzetben? Mi lehet a megoldás? Milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a pálinkásoknak – ezt részletesen körbejártuk. A bor kérdésköre volt a másik olyan, ahol főleg az ellenőrzésre volt kíváncsi az elnök úr. A harmadik olyan téma, ami érintette a beszélgetésünket, az a védjegyek kérdésköre volt.
Vannak-e az Agrárminisztériumnak tervei az élelmiszer-feldolgozó üzemek megsegítésére?
El kell mondani, hogy azok a járulékkedvezmények, amelyek sok más szektort, az élelmiszeripart is érintették. Van egy 25 milliárdos csomag, ebből 8 milliárd forintot munkahelymegtartásra használhatnak az élelmiszeripari vállalatok 125 ezer forint/fő értékben. 1 457 magyar élelmiszeripari vállalkozások, cégek között, pályázat útján kiosztottak 6,8 milliárd forintot. Ennél a pályázatnál fontos elmondani, hogy a nagyvállalatok is pályázhattak.
Hogyan tudják most biztosítani a lakosság számára a biztonságos élelmiszer-ellátást?
Meg kell, hogy nyugtassak mindenkit: a magyar élelmiszeripar a Magyarországon dolgozó élelmiszerláncokon keresztül az élelmiszert biztonságosan tudja garantálni a jövőben is az állampolgároknak. A magyar állampolgárok asztalán jó minőségű élelmiszer lesz a jövőben, a vírus ellenére is.
Békéscsabai vonatkozásban várható-e védjegy valamely termékkel kapcsolatban?
A csabai kolbász tekintetében két nagyon fontos tényező van, amit oltalomról, eredetvédelemről, földrajzi jelzőről kell tudni. A csabai vastagkolbász esetében is igaz az, hogy rendelkezik földrajzi áruvédjeggyel, földrajzi árujelzővel. Ez egy oltalom, amely azokra a termékekre vonatkozik, amelyek egy bizonyos régióban egy bizonyos alapanyagból készülnek. Ezzel az oltalommal a csabai kolbász már 2010 óta rendelkezik. Ilyen formában nincs szükség védjegyre, hiszen ami már megvan, az tulajdonképpen egy magasabb fokozat.
Történik-e minőségi ellenőrzés alapanyagok tekintetében?
Természetesen folyamatosan ellenőriz a Nébih, e tekintetben újdonságról nem tudok beszámolni. Azt talán érdemes elmondani, hogy a magyar élelmiszer-biztonság az egyik legjobb Európában. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok visszajelzései is ezt erősítik meg. Az állampolgárok érzik, hogy jó, megbízható munkát végez a Nébih, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely ugye az élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkársághoz tartozik. Tehát e tekintetben is jól állunk.
behir.hu