 | Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárnak nevezték ki a Békés megyei Erdős Norbertet. A korábban országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselőként is dolgozó politikus hírportálunknak adott interjújában hangsúlyozta: a pandémia is rávilágított arra, hogy az élelmiszerlánc-biztonság stratégiai jelentőségű terület. |
Fogalmazhatunk úgy, hogy bejárta a közéleti ranglétrát: Mezőberényben és Békésen dolgozott helyi önkormányzati képviselőként, majd Békés alpolgármestere, később tizenkét éven át a békési választókerület országgyűlési képviselője volt. Megyei kormánymegbízottként is dolgozott és utána öt esztendőn át az Európai Parlamentben képviselte hazánkat. Az ezen munkák során szerzett tapasztalat mit jelent államtitkári kinevezése szempontjából?
Gyakorlatilag ezzel az ágazattal, az élelmiszerlánc-biztonsággal, az állategészségügyi kérdésekkel már kormánymegbízotti munkám során találkoztam. Az Európai Parlamentben is kifejezetten figyeltem erre a területre, elkezdtem mélyebben foglalkozni a gasztronómiával, s aki ebbe a területbe beleássa magát, egy idő után rájön, hogy az alapanyag a lényeg. Hogy milyen az alapanyag, azt pedig a védjegyrendszeren át lehet bemutatni a nagyközönség felé. Úgyhogy ezzel a szegmenssel sokat foglalkoztam az Európai Parlamentben. Természetesen megismertem az Agrárminisztériumhoz tartozó portfólió teljes európai (mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati) vetületét. Érdemes tudni, hogy a legjelentősebb uniós joganyag az agráriumé. Nem szabad elfelejteni, hogy a Magyarországra érkező uniós források 39 százaléka agrár-és vidékfejlesztési célra jön… A megyei és az uniós színtér átlátása után most országosan is lesz módom az élelmiszerbiztonsági feladatok koordinálására.
A koronavírus-helyzet rávilágított arra, hogy mennyire fontos területről van szó. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a járvány tavaszi kirobbanásakor például mennyi lisztet spájzoltak be az emberek…
Igen, a pandémia időszaka világosan megmutatta, hogy az élelmiszerlánc rendkívül fontos és egyre fontossabbá váló terület. Azt le kell szögezni, és ez be is bizonyosodott, hogy a magyar élelmiszermennyiség adott, a minősége pedig jó. Erős az élelmiszerbiztonság és azt sem szabad elfelejteni, hogy az államtitkársághoz tartozó hatóság, a NÉBIH a lakosság részéről a legnagyobb köztiszteletnek örvendő hivatalok egyike. Azon kell dolgozni, hogy ez a jövőben is így legyen. A hatósági szerepkör plusz erőt ad a munkájuknak, természetesen nem cél a szankcionálás, de ha valahol problémát tapasztalnak, akkor gyorsan és hatékonyan tudnak fellépni a kollégáim.
A biztonságot, a minőséget mennyiben tudja erősíti a védjegyrendszer?
Nagyon komoly előrelépések történtek ezen a területen, hatékony a rendszer, de lehet még finomítani. Számomra például nagyon szimpatikus az 1967 óta élő francia minta, ahol a termelők fogtak össze az agrárkormányzattal, s minősítő-tanúsító védjegyet használnak. Ez állandó, folyamatos ellenőrzés alatt van, s ha valaki nem felel meg már neki, akkor bizony el is lehet venni.
Az elmúlt években örvendetes módon nőtt a különböző élelmiszerláncokban a magyar termékek száma. Hol tart ez a folyamat?
Nagyon fontos ez a tendencia és az is jó, hogy a kötelezően előírt jelzéseknek köszönhetően egyértelműen felismerhetők a minőségi, magyar termékek. Ez a járványhelyzet miatt még jobban felértékelődik: tisztában vannak vele a vevők, hogy megbízható, ellenőrzött és jó minőségű áru kerül a kosaraikba, ha magyar terméket vesznek… Én egyébként a magam részéről örömmel tapasztaltam, hogy sokak számára egyre inkább fontossá válik, hogy mit egyen, ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni a betegségek, a megelőzés szempontjából. Kiemelt célunk a tudatos fogyasztás további erősítése.
Mely területekre terjed még ki a munkája a szaktárcánál?
Hozzám tartozik a parlagfűmentesítés kérdésköre, azt hiszem ezt nem kell magyarázni. Ugyanakkor nagyobb figyelmet szeretnénk szentelni a kisállatokra is: Ovádi Pétert nemrégiben a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. Célunk az, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét a felelős állattartás szabályaira.
Békés az egyik legjelentősebb agrármegye. Mit jelenthet az az itt élőknek, hogy az Agrárminisztérium államtitkára Békés megyei lesz?
Megítélésem szerint nagyon fontos üzenet, hogy egy agrármegye ad egy szakállamtitkárt. Kollégáimmal közösen dolgozunk azért, hogy az élelmiszerbiztonság a jövőben se sérüljön hazánkban.
BEOL
Gyakorlatilag ezzel az ágazattal, az élelmiszerlánc-biztonsággal, az állategészségügyi kérdésekkel már kormánymegbízotti munkám során találkoztam. Az Európai Parlamentben is kifejezetten figyeltem erre a területre, elkezdtem mélyebben foglalkozni a gasztronómiával, s aki ebbe a területbe beleássa magát, egy idő után rájön, hogy az alapanyag a lényeg. Hogy milyen az alapanyag, azt pedig a védjegyrendszeren át lehet bemutatni a nagyközönség felé. Úgyhogy ezzel a szegmenssel sokat foglalkoztam az Európai Parlamentben. Természetesen megismertem az Agrárminisztériumhoz tartozó portfólió teljes európai (mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati) vetületét. Érdemes tudni, hogy a legjelentősebb uniós joganyag az agráriumé. Nem szabad elfelejteni, hogy a Magyarországra érkező uniós források 39 százaléka agrár-és vidékfejlesztési célra jön… A megyei és az uniós színtér átlátása után most országosan is lesz módom az élelmiszerbiztonsági feladatok koordinálására.
A koronavírus-helyzet rávilágított arra, hogy mennyire fontos területről van szó. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a járvány tavaszi kirobbanásakor például mennyi lisztet spájzoltak be az emberek…
Igen, a pandémia időszaka világosan megmutatta, hogy az élelmiszerlánc rendkívül fontos és egyre fontossabbá váló terület. Azt le kell szögezni, és ez be is bizonyosodott, hogy a magyar élelmiszermennyiség adott, a minősége pedig jó. Erős az élelmiszerbiztonság és azt sem szabad elfelejteni, hogy az államtitkársághoz tartozó hatóság, a NÉBIH a lakosság részéről a legnagyobb köztiszteletnek örvendő hivatalok egyike. Azon kell dolgozni, hogy ez a jövőben is így legyen. A hatósági szerepkör plusz erőt ad a munkájuknak, természetesen nem cél a szankcionálás, de ha valahol problémát tapasztalnak, akkor gyorsan és hatékonyan tudnak fellépni a kollégáim.
A biztonságot, a minőséget mennyiben tudja erősíti a védjegyrendszer?
Nagyon komoly előrelépések történtek ezen a területen, hatékony a rendszer, de lehet még finomítani. Számomra például nagyon szimpatikus az 1967 óta élő francia minta, ahol a termelők fogtak össze az agrárkormányzattal, s minősítő-tanúsító védjegyet használnak. Ez állandó, folyamatos ellenőrzés alatt van, s ha valaki nem felel meg már neki, akkor bizony el is lehet venni.
Az elmúlt években örvendetes módon nőtt a különböző élelmiszerláncokban a magyar termékek száma. Hol tart ez a folyamat?
Nagyon fontos ez a tendencia és az is jó, hogy a kötelezően előírt jelzéseknek köszönhetően egyértelműen felismerhetők a minőségi, magyar termékek. Ez a járványhelyzet miatt még jobban felértékelődik: tisztában vannak vele a vevők, hogy megbízható, ellenőrzött és jó minőségű áru kerül a kosaraikba, ha magyar terméket vesznek… Én egyébként a magam részéről örömmel tapasztaltam, hogy sokak számára egyre inkább fontossá válik, hogy mit egyen, ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni a betegségek, a megelőzés szempontjából. Kiemelt célunk a tudatos fogyasztás további erősítése.
Mely területekre terjed még ki a munkája a szaktárcánál?
Hozzám tartozik a parlagfűmentesítés kérdésköre, azt hiszem ezt nem kell magyarázni. Ugyanakkor nagyobb figyelmet szeretnénk szentelni a kisállatokra is: Ovádi Pétert nemrégiben a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. Célunk az, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét a felelős állattartás szabályaira.
Békés az egyik legjelentősebb agrármegye. Mit jelenthet az az itt élőknek, hogy az Agrárminisztérium államtitkára Békés megyei lesz?
Megítélésem szerint nagyon fontos üzenet, hogy egy agrármegye ad egy szakállamtitkárt. Kollégáimmal közösen dolgozunk azért, hogy az élelmiszerbiztonság a jövőben se sérüljön hazánkban.
BEOL