Lezsák Sándor már a kilencvenes évek elejétől azon dolgozott, hogy a sajátos hazai értékek hangsúlyosan jelenjenek meg a köztudatban. Az Országgyűlés alelnökét, a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány elnökét a hungarikumokról kérdezte a Magyar Hírlap munkatársa, illetve arról, hogyan lehet még inkább helyzetbe hozni a sajátos magyar értékeket.
Hogyan kezdődött a hungarikumok története?
– Az első hungarikumkonferenciát 1992-ben, a lakiteleki Népfőiskolán szerveztük, ahol Rubovszky András a világhírű gyógyvizeinkről beszélt. Akkor tűnődtünk el azon, hogyan lehetne a jogszabályok erejével törvényben biztosítani és bővíteni a magyar értékek hazai és nemzetközi érvényesülését. Így kezdődött a lassan három évtizedes folyamat. Ösztönző hatással volt rám a Magyar Örökség díj sikeres példázata is. Végezetül Medgyasszay László és Simicskó István terjesztette elő 2008-ban az országgyűlési határozati javaslatunkat, és ebből született 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényünk.
– Hogyan született meg a nemzeti értékpiramis?
– A piramisábrát Balogh Lászlóval és Birinyi Józseffel dolgoztuk ki, lényege, hogy bárki javasolhat értéket. Több lépcsőben lehet eljutni a piramis csúcsára, a hungarikumok gyűjteményébe. Minderről a weboldalunk részletesen tájékoztat.
– Számomra meglepő, hogy például a Kodály-módszer hungarikum, de a Bartók-életmű nem az. Miért?
– Ez folyamatos vita a Hungarikum Bizottság ülésein is. Kodály Zoltán világszerte elismert módszere a magyarság csúcsteljesítménye. Életműve, ahogy Bartók Béláé is, a nemzeti értéktárunk része. Formálódik az a javaslatunk, hogy a világszínvonalú életműveket a Magyar Örökség díj ajánlásával méltó helyre, a Magyar Értéktárba, a kiemelkedő nemzeti értékek közé emeljük. Egyébként tévútra vezethet ez a vita. Minőség, érték, életmű megítélése nem lehet polémia tárgya, a nemzetközi elismertségen túl a végső döntést az idő hozza meg. Legutóbbi ülésünkön a Magyar népmesék rajzfilmsorozatot egyhangú szavazással minősítettük hungarikummá. Világhírű magyar csúcsteljesítmény: több mint százhetven országban százhuszonötmillióan nézték meg ezt a sorozatot, a YouTube-on pedig meghaladja a százötvenmilliót a nézettsége.
– A kétezres évek elején viszont komoly nemzetközi viták folytak a pálinka és a tokaji bor kapcsán.
– Nemzeti értékeinket, érdekeinket védelmezni kell, ez természetes kötelességünk a politika, a közélet minden területén. De ide kívánkozik az a meggyőződésünk is, hogy az érték, a minőség bennünket,
az országképet, a nemzetünket is védelmezi azzal, hogy példát ad, minőségi munkára ösztönöz.
– Mennyire lehet pontosan meghatározni, hogy mi lehet hungarikum?
– A hungarikum a magyar nemzet csúcsteljesítménye. Olyan rendkívüli, világszerte ismert és elismert, kiemelésre méltó értéket határoz meg, amely lehet egyéni vagy közösségi teljesítmény, található a föld felett vagy a föld alatt itt, a Kárpát-medencében.
– Milyen hozadéka van a kitüntető cím elnyerésének?
– Egyrészt a hungarikum védjegy használatával jár, másrészt arra törekszünk, hogy a hungarikumok kiemelt költségvetési támogatást kapjanak a minőség megtartása érdekében. Pályázati forrásunk ebben az esztendőben ígéretesen bővült.
– Idén is meghirdették a Kárpát-medence magyar felső tagozatosai számára a hungarikumvetélkedőt. A verseny hogyan segíti a gyerekeket abban, hogy jobban megismerjék saját országukat, a magyar teljesítményeket és a tájat, ahol élnek?
– Például mobiltelefonnal készítenek három–ötperces filmeket helyi értékekről. Az iskolák, pedagógusok részéről rendkívüli az érdeklődés. Olyan pályázatot is tervezünk, amelynek segítségével a pedagógusok hungarikumműhelyét hozzuk létre.
– A lakiteleki Népfőiskolán folyamatosan épül-szépül a magyar értékek kikötője, a Hungarikum Liget. A Nemzeti Művelődési Intézet csodálatos új épületének októberi átadása után mi a következő lépés?
– A jövő esztendő elején nyitjuk meg a Hungarikumok Házát, amely otthont ad a Magyarok égen és földön című interaktív kiállításnak.
Varga Klára/Magyar Hírlap
– Az első hungarikumkonferenciát 1992-ben, a lakiteleki Népfőiskolán szerveztük, ahol Rubovszky András a világhírű gyógyvizeinkről beszélt. Akkor tűnődtünk el azon, hogyan lehetne a jogszabályok erejével törvényben biztosítani és bővíteni a magyar értékek hazai és nemzetközi érvényesülését. Így kezdődött a lassan három évtizedes folyamat. Ösztönző hatással volt rám a Magyar Örökség díj sikeres példázata is. Végezetül Medgyasszay László és Simicskó István terjesztette elő 2008-ban az országgyűlési határozati javaslatunkat, és ebből született 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényünk.
– Hogyan született meg a nemzeti értékpiramis?
– A piramisábrát Balogh Lászlóval és Birinyi Józseffel dolgoztuk ki, lényege, hogy bárki javasolhat értéket. Több lépcsőben lehet eljutni a piramis csúcsára, a hungarikumok gyűjteményébe. Minderről a weboldalunk részletesen tájékoztat.
– Számomra meglepő, hogy például a Kodály-módszer hungarikum, de a Bartók-életmű nem az. Miért?
– Ez folyamatos vita a Hungarikum Bizottság ülésein is. Kodály Zoltán világszerte elismert módszere a magyarság csúcsteljesítménye. Életműve, ahogy Bartók Béláé is, a nemzeti értéktárunk része. Formálódik az a javaslatunk, hogy a világszínvonalú életműveket a Magyar Örökség díj ajánlásával méltó helyre, a Magyar Értéktárba, a kiemelkedő nemzeti értékek közé emeljük. Egyébként tévútra vezethet ez a vita. Minőség, érték, életmű megítélése nem lehet polémia tárgya, a nemzetközi elismertségen túl a végső döntést az idő hozza meg. Legutóbbi ülésünkön a Magyar népmesék rajzfilmsorozatot egyhangú szavazással minősítettük hungarikummá. Világhírű magyar csúcsteljesítmény: több mint százhetven országban százhuszonötmillióan nézték meg ezt a sorozatot, a YouTube-on pedig meghaladja a százötvenmilliót a nézettsége.
– A kétezres évek elején viszont komoly nemzetközi viták folytak a pálinka és a tokaji bor kapcsán.
– Nemzeti értékeinket, érdekeinket védelmezni kell, ez természetes kötelességünk a politika, a közélet minden területén. De ide kívánkozik az a meggyőződésünk is, hogy az érték, a minőség bennünket,
az országképet, a nemzetünket is védelmezi azzal, hogy példát ad, minőségi munkára ösztönöz.
– Mennyire lehet pontosan meghatározni, hogy mi lehet hungarikum?
– A hungarikum a magyar nemzet csúcsteljesítménye. Olyan rendkívüli, világszerte ismert és elismert, kiemelésre méltó értéket határoz meg, amely lehet egyéni vagy közösségi teljesítmény, található a föld felett vagy a föld alatt itt, a Kárpát-medencében.
– Milyen hozadéka van a kitüntető cím elnyerésének?
– Egyrészt a hungarikum védjegy használatával jár, másrészt arra törekszünk, hogy a hungarikumok kiemelt költségvetési támogatást kapjanak a minőség megtartása érdekében. Pályázati forrásunk ebben az esztendőben ígéretesen bővült.
– Idén is meghirdették a Kárpát-medence magyar felső tagozatosai számára a hungarikumvetélkedőt. A verseny hogyan segíti a gyerekeket abban, hogy jobban megismerjék saját országukat, a magyar teljesítményeket és a tájat, ahol élnek?
– Például mobiltelefonnal készítenek három–ötperces filmeket helyi értékekről. Az iskolák, pedagógusok részéről rendkívüli az érdeklődés. Olyan pályázatot is tervezünk, amelynek segítségével a pedagógusok hungarikumműhelyét hozzuk létre.
– A lakiteleki Népfőiskolán folyamatosan épül-szépül a magyar értékek kikötője, a Hungarikum Liget. A Nemzeti Művelődési Intézet csodálatos új épületének októberi átadása után mi a következő lépés?
– A jövő esztendő elején nyitjuk meg a Hungarikumok Házát, amely otthont ad a Magyarok égen és földön című interaktív kiállításnak.
Varga Klára/Magyar Hírlap