„Mindenki érezte, hogy most nem olvassuk, nem tanulmányozzuk, hanem próbáljuk alakítani a történelmet” – emlékszik vissza az 1990-es választási kampány optimista hangulatára az MDF akkori kampányfőnöke. Az ellenzéki fórum az ő kertjében alakult meg, és az ő szervezőmunkája révén erősödött meg országosan úgy, hogy végül Antall József miniszterelnöksége alatt a rendszerváltó kormány fő ereje legyen. Lezsák Sándort az első szabad választások 30. évfordulóján a nyugodt erőről, Balsai István táskájáról, az SZDSZ-szel való versengésről, valamint a „tavaszi nagytakarítás” elmaradásáról kérdeztük.
Az MDF-et alapító múltunkból minket nem lehet kizárni, az MDF eredeti szellemisége, kultúrája, erkölcse folyamatosan bennünk él – mondta a lapunknak adott interjúban Lezsák Sándor. A rendszerváltozás egyik legemblematikusabb politikusa, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke az elmúlt harminc év értékelése mellett beszélt arról is, hogy miképpen tartja a kapcsolatot választóival a kijárási korlátozás közepette. A magyar lovasíjászat egyfajta harcművészeti iskola, a személyiségfejlesztés egy lehetséges útja. Megismerem saját magam, és ebből kiindulva igyekszem csiszolni a személyiségemen. Emellett a múlttal összekötő folyamatosság intézménye is. Tehát szellemi, kulturális és fizikai tevékenység egyszerre, amire minden kontinensen példaként tekintenek – mondta a Demokratának Kassai Lajos, a modern kori lovasíjászat megteremtője, akit munkássága elismeréseként nemrég életműdíjjal tüntetett ki az Etnosport Világszövetség. Ünnepi beszélgetés Lezsák Sándorral az Országgyűlés alelnökével. Több évtizedes, értékteremtő munkássága elismeréseként a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést és a Petőfi-díjat is átvehette a közelmúltban Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő, József Attila-díjas költő, a Nemzeti Fórum, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Mindszenty Társaság elnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója. A honatyával kitüntetései okán beszélgetett Vajda Piroska, a Petőfi Népe munkatársa.. A rendszerváltás egyik meghatározó szereplőjeként a mai napig aktívan politizál Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A nemrég magas állami kitüntetésben részesült József Attila-díjas magyar költő a közelmúltban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást az MDF megalakulásáról. Ennek apropóján kérdezték a rendszerváltásról, a lakiteleki népfőiskolai mozgalomról, a hungarikumok jelentőségéről és az NKE jövőjéről. Lezsák Sándorral készített riportvideót az index.hu a Hungarikum Ligetről, leánykori nevén Népfőiskoláról. A teljes riportot ide kattintva tekinthetik meg. A Ceglédi járásnak is jut majd abból a 10 milliárd forintos keretből, ami a korábbi 80 milliárdos állami támogatásból maradt. Gazdaságfejlesztésre fordítják majd ezt a forrást. Erről Szabó István Pest megye közgyűlésének az elnöke, a Nemzeti Fórum tagja beszélt a Ceglédi Városi Televízió híradójának. Megromlott a társadalom idegrendszere, de még így is csodákra képes.” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Karc FM reggeli hírműsorában arról beszélt, hogy amilyen nyugtalanító korszakot jelentett a rendszerváltozást követő három évtized, ugyanolyan vészterhes idők elé néz napjainkban a magyarság. A Petőfi-díj idei kitüntetettje szerint Magyarország újkori történetében mérföldkő volt a 2011-es parlamenti szavazás, amikor az Országgyűlés kétharmados többséggel szentesítette az új Alaptörvényt. Hozzátette: egyebek mellett az akkori alkotmánymódosítás miatt ma már nagy bátorság kell ahhoz, hogy bárki kormánypártinak vallja magát és eszerint is cselekedjen. "Lezsák Sándor felkérésére kezdetektől részt veszek a Nemzeti Fórum munkájában. Ilyen értelemben a Fidesz és a KDNP nagy szövetségébe a Nemzeti Fórum szövetségi rendszerén keresztül kerültem be. Az elmúlt tíz évben politikai szövetségünk részeként Pécs városában vállaltam közéleti szolgálatot." Harminc év telt el a rendszerváltás óta. Nem kérdés már, a magyar társadalomban felemás az elmúlt időszak megítélése. Interjú Bíró Zoltánnal, a Retörki főigazgatójával. Lenkei Róbert megyei önkormányzati képviselő, Lezsák Sándor választókerületi kabinetfőnöke a Lakitelekma.hu-nak adott interjújában beszél a pártokról, a függetlenekről, a támadásokról, lejáratási szándékokról, a voksturizmus veszélyeiről, a választás kimeneteléről, valamint arról, hogyan térhet vissza ismét a békesség Lakitelekre. Miért maradt el az elszámoltatás? Ki volt az MDF „színes eminenciása”? Az első Antall-kormány korlátozott lehetőségeiről, Konrád György szerepéről és Szűrös Mátyás felelősségéről is beszélt lapunknak Lezsák Sándor, az MDF alapítója. A majtényi vagy a világosi fegyverletételnek is voltak jó következményei, de közben a kiegyezések mindig nagy erkölcsi-szellemi pusztulással jártak – mondta a lapunknak adott interjúban Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója. Az irodalomtörténésszel, MDF-alapítóval a rendszerváltásról és a mai társadalom helyzetéről beszélgetett a Magyar Hírlap munkatársa. Reformista nézeteivel először teher lett az MSZMP-nek, majd állampárti múltja miatt teher a rendszerváltó pártnak is. Bíró Zoltán, az MDF első elnöke nem kedvelte az „urbánusokat”, és kérlelhetetlen kritikusa lett utódjának, Antall Józsefnek is. Pozsgay Imre híveként a harmadik utas politikát építette, de ez a próbálkozás végül elbukott. A Mandinernek a rendszerváltás 30. évfordulóján a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójaként nyilatkozott a történelmi korról és saját szerepéről. Nagyinterjúnk.
Az interjú megjelent a Lámpás - Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének lapjában. VI. évf. 2. szám, 2019. május.
Lezsák Sándor: A fiatalok, a házasok, a családok gondolkodását, jövőképét formálja, serkenti az új kormányzati családpolitika, és végre sor kerülhet a falvak megújulására is.
A mai törekvésünk nem egyéb, mint az Európai Unión belül elérni az alapító atyák által elfogadott szövetséget, a független nemzetek unióját. Nem akarunk európai egyesült államokat – hangsúlyozta lapunknak Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a parlament alelnöke. Szerinte tanulságos élmény megtapasztalni, hogy az egyébként jó képességű ellenzéki politikusok többségét hogyan zülleszti el a politikai kapuzárás előtti pánik. Harminc éve, 1989-ben volt a magyar és a lengyel rendszerváltás talán legfontosabb esztendeje. Szalai Attila író-újságíró akkor már tizenhárom éve élt Varsóban, nemrég jelent meg Lengyel földön című naplókötete, amelyben elemzi a lengyel rendszerváltás időszakát is, összehasonlítva az akkori magyarországi változásokkal. A történelem paradoxonja, hogy a hősiesebb, harcosabb lengyelek rosszabbul jöttek ki akkor ebből a folyamatból, a sokkal nyugodtabb magyarok jobban. Az íróval beszélgettünk.
V. Németh Zsolt: „A feleségemnél én legyek az első, bármi másban a második helyet is elfogadom”2/18/2019
V. Németh Zsolt hungarikumokért felelős miniszteri biztossal, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjével beszélgettünk, de ezúttal nem annyira a politikáról. Sokkal inkább az életútjáról, Vas megyéről, Budapestről és Magyarország jövőjéről.
Papok helytállása a kommunizmus idején - Interjú Horváth Bélával, a Hit pajzsa-díj alapítójával2/16/2019
Bő tíz év után idén ismét jezsuita kapja a Parma Fidei – Hit Pajzsa-díjat. Szabó Ferenc író, költő ugyanis könyveivel, egyéb írásaival rendkívül sokat tett üldözött rendtársai emlékének ápolásáért. Horváth Bélával, az elismerés alapítójával beszélgettünk a lelkipásztorok helytállásáról a kommunista diktatúra idején.
Állítja a rektorhelyettes, nem azt és nem úgy mondta Szőregen, ahogy az a megyei lapban megjelent. Exkluzív interjú a szeged.hu oldalán.
2019-ben lezárul egy választási ciklus, öt év után idén ősszel újra polgármestert és képviselőket választunk. Lezsák Sándor országgyűlési képviselővel a választókerület, és annak legnagyobb települése, Kiskunfélegyháza eredményeiről és kilátásairól beszélgetett a Félegyházi Közlöny munkatársa.
|