 | Az ellenzék álhíreket gyárt, személyeskedik és a fővárosi közlekedést tönkretevő Karácsony Gergellyel kampányol – mondta lapunknak Bóna Zoltán parlamenti képviselő |
A baloldallal ellentétben nem a megszorításokban gondolkodunk, hanem a támogatásokban – mondta a lapunknak adott interjúban Bóna Zoltán (Fidesz–KDNP), Pest megye 8-as számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje. Hozzátette: nagy veszélyeket rejt hazánkra nézve, ha április 3-án nem a Fidesz–KDNP nyeri az országgyűlési választást.
– A Fidesz–KDNP választási szlogenje, hogy „Magyarország előre megy, nem hátra”. Mit jelentene a térségnek, ha hátramenetbe kapcsolna?
– Egyértelmű lenne a visszalépés, hiszen az elmúlt tizenkét évben a térség sokat fejlődött. Ez semmiképpen nem állhat meg, már csak azért sem, mert a választókerület a lakosságszámot tekintve az egyik legdinamikusabban gyarapodó térség az országban. Igaz, ez egyben óriási kihívás is, mert a különböző államigazgatási, oktatási, szociális, egészségügyi szolgáltatások biztosításában is helyt kell állnunk.
– A lakosságszám gyarapodása a beköltözéseknek vagy a népességszaporulatnak köszönhető, esetleg mindkettőnek?
– Általánosságban elmondható, hogy jobbára az otthonteremtés előtt álló fiatalok költöznek ki Budapestről, köszönhetően egyebek mellett a kormány családpolitikájának is.
– A térségben hány családot érint az szja visszatérítése?
– A választókerületből csak februárig huszonegyezernél többen részesültek családi adó-visszatérítésben, összesen tízmilliárd forintot is meghaladó összegben.
– A baloldal a családokat, a huszonöt év alatti fiatalokat és a nyugdíjasokat érintő intézkedéseket választás előtti osztogatásként értelmezte.
– Szomorú, hogy az ellenzék így vélekedik, szerintem a családtámogatási rendszerünk logikus folyománya a támogatások sokszínűsége. A választókerületben élő családok kedvezően ítélik meg az intézkedéseket. A kormányzati politika egyértelmű e tárgykörben: a baloldallal ellentétben nem a megszorításokban gondolkodunk, hanem a támogatásokban.
– E tárgykörbe tartozik a bölcsődék fejlesztése is. Miért van szükség a bölcsődei férőhelyek folyamatos bővítésére?
– A választókerület tíz településből áll, amelyek lakosságszáma dinamikusan nő, éppen ezért folyamatosan növeljük a bölcsődék, az óvodák és az iskolák férőhelyeit. Több településen is megtörtént az intézmények fejlesztése, bővítése, továbbá új létesítmények építése.
– Olyannyira, hogy közösségi oldalának tanúsága szerint Dunavarsányban átadás előtt áll egy teljesen új bölcsőde.
– Valóban, hamarosan át is adjuk az intézményt, a kormány pozitív döntésének köszönhetően pedig további bölcsődék épülnek majd Halásztelken, Szigethalmon is. Szigetszentmiklóson jelenleg is zajlik egy tizenhat tantermes iskola építése, illetve a város egy másik részében szintén épül egy új iskola, a kormánydöntés már erről is megszületett. Utóbbinak a Magyarországi Református Egyház lesz a fenntartója.
– Többször említette a kabinetet, a beruházások állami forrásból valósulnak meg?
– Jobbára igen, általában kilencvenszázalékos a kormányzati támogatás mértéke, az önkormányzatoknak minimális önrészt kell biztosítaniuk.
– Amikor a baloldal volt hatalmon kétezerkettő és kétezertíz között, milyen volumenű fejlesztések valósultak meg a térségben?
– Ugyan már akkor is tapasztalható volt a régióban a lakosságszám folyamatos növekedése, mégis, az egyértelmű változás kétezertíz után következett be a családok életében, és a térség településeinek mindennapjaiban. A dinamikus fejlődést az önkormányzatoknak is jól kell tudni kezelni, hogy megtalálják az egyensúlyt a lakosságszám-gyarapodás, a telkek kialakítása és a szolgáltatások biztosítása között.
– Az imént említette a helyhatóságokat, milyen kapcsolatban van az önkormányzatokkal, a polgármesterekkel?
– Azt mondhatom, hogy jobbára pártpolitika-mentesen tudunk együttműködni. A kétezertizenkilences önkormányzati választások során Szigetszentmiklóson a baloldal jelöltje kapott felhatalmazást a város vezetésére, ez sajnos a város működésére, és ebből fakadóan a kapcsolatunkra is rányomta a bélyegét. Egy negyvenezres városban a baloldal leginkább magával foglalkozik, nem a lakosság érdekeit tartja szem előtt.
– Mit ért ez alatt?
– Leginkább a személyeskedést, valamint az egyéni érdekek előtérbe helyezését, szemben a város érdekeinek képviseletével, a települések jövőjének tervezésével. Az tapasztalható, hogy a város kétezertizenkilencig tartó dinamikus fejlődése megtorpant. E példa is bizonyítja, milyen veszélyeket rejt hazánkra nézve, ha április harmadikán nem a Fidesz–KDNP nyeri az országgyűlési választást.
– A rengeteg kiköltöző miatt fontos kérdés a közlekedés. Milyen fejlesztések történtek a régióban és milyen tervek megvalósulása várható az előttünk álló években, ha a Fidesz–KDNP kormányozhat tovább?
– Nagy terhet rótt a Csepel-sziget északi részére és a térség közlekedésére az M0-ás autóút felújítása, kiszélesítése és a Duna-híd rekonstrukciója, ugyanakkor a beruházással előremutató fejlesztés valósult meg, hiszen az elkerülő biztonságosabbá tétele mindenki számára létkérdés volt. A beruházás során egy plusz le- és felhajtóval is gazdagodott a sziget, egyelőre az északi oldalon, de a következő években megépül a déli ága is. Emellett a közelmúltban állítottunk forgalomba tíz modern autóbuszt, a ciklusban összesen már kilencvenhármat. Ami a jövőt illeti: koncentrálni fogunk a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos kormánydöntések már megtörténtek.
– Milyen további korszerűsítésekre számíthatnak a térségben élők, az ingázók?
– A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) irányításával elkészültek a tervek a HÉV-vonal felújítására Ráckevétől a Közvágóhídig, majd később a Kálvin térig. A beruházás során vágány- és járműcsere, valamint az összes állomás felújítása megtörténik. Az M0 mellett a másik neuralgikus pont a régióban a négy település metszéspontjában található Szigetszentmiklós-Gyártelep csomópont, amely az egész választókerület életét meghatározza. Átépítése része lesz a HÉV-projektnek.
– Az ön értelmezése szerint a közelmúltban álhírek jelentek meg a csomópontról. Mi az igazság a beruházással kapcsolatban?
– A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal helyi jelöltje Karácsony Gergely főpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatót, ahol „elmondták”, mit nem tudnak a beruházásról – szerintük ez a projekt nem létezik. Állításaikkal szemben a kormányzati döntés már megszületett, a HÉV megújul, és azzal együtt a csomópont is. Azt azért hadd jegyezzem meg: van némi pikantériája annak, hogy Karácsony az agglomerációba látogatva mondja el, milyen a jó helyi közlekedés, illetve hogyan kell azt megszervezni, miközben láthatjuk, hogy az általa irányított fővárosban, mennyire „jól” működik a közlekedés. Csak remélni merem, hogy nem a XIV. kerületi parkolási rend, vagy a főútjaink kerékpárúttá alakítása és ezt követően a dugódíj szigetszentmiklósi bevezetése volt a javaslata.
– A választókerületében kisebb települések is találhatók. A falvakban milyen fejlesztések történtek az elmúlt négy évben?
– Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép és Majosháza tartozik az ötezer fő alatti települések közé. Sikerült elérnünk, hogy Pest megye is bekerüljön a Magyar Falu Programba, ennek köszönhetően út- és járdaépítések, közintézményi felújítások, játszóterek kialakítása történt meg.
– A kormány politikájának homlokterében áll a munkahelyteremtés. E téren mi történt az elmúlt négy évben a régióban?
– Érzékelhető változások következtek be, a térségbe továbbra is folyamatosan érkeznek a nagy cégek, logisztikai központok, sokan Budapest helyett a munkalehetőségek miatt választják a térséget lakhelyül. A választókerületben lényegében munkaerőhiányról beszélhetünk.
– Jelentős szerb és német kisebbség él a térségben, ők mire számíthatnak, ha marad a jelenlegi kormány?
– Ezekben a hetekben is sok tízmilliós nagyságrendben kaptak a nemzetiségeink támogatást közösségi terek, kulturális központok fejlesztésére, táborok szervezésére, az említetteken kívül a bolgár és a román nemzetiségek is. Ha folytathatjuk a kormányzást, a nemzetiségek továbbra is számíthatnak ránk.
– Különlegessé teszi a térséget a Ráckevei Duna-ág. Hol tart a terület revitalizációja?
– Megérett az idő a Ráckevei-Soroksári Duna-ág rehabilitációjára, iszapkotrására, hiszen a terület egy igazi gyöngyszem a főváros szomszédságában. Óriási turisztikai lehetőség rejlik a területben, amit támogatnak azok a kormányzati döntések, amelyek már megszülettek. A BFK koordinálása mellett már zajlanak a társadalmi egyeztetések a prioritásokat illetően. A szennyvíz-gerinchálózat kiépítése már megtörtént, a következő nagy lépés a Dél-pesti Szennyvíztisztító tisztított szennyvízének átvezetése a Nagy-Dunába, valamint a parti sáv rendezése.
Magyar Hírlap
– A Fidesz–KDNP választási szlogenje, hogy „Magyarország előre megy, nem hátra”. Mit jelentene a térségnek, ha hátramenetbe kapcsolna?
– Egyértelmű lenne a visszalépés, hiszen az elmúlt tizenkét évben a térség sokat fejlődött. Ez semmiképpen nem állhat meg, már csak azért sem, mert a választókerület a lakosságszámot tekintve az egyik legdinamikusabban gyarapodó térség az országban. Igaz, ez egyben óriási kihívás is, mert a különböző államigazgatási, oktatási, szociális, egészségügyi szolgáltatások biztosításában is helyt kell állnunk.
– A lakosságszám gyarapodása a beköltözéseknek vagy a népességszaporulatnak köszönhető, esetleg mindkettőnek?
– Általánosságban elmondható, hogy jobbára az otthonteremtés előtt álló fiatalok költöznek ki Budapestről, köszönhetően egyebek mellett a kormány családpolitikájának is.
– A térségben hány családot érint az szja visszatérítése?
– A választókerületből csak februárig huszonegyezernél többen részesültek családi adó-visszatérítésben, összesen tízmilliárd forintot is meghaladó összegben.
– A baloldal a családokat, a huszonöt év alatti fiatalokat és a nyugdíjasokat érintő intézkedéseket választás előtti osztogatásként értelmezte.
– Szomorú, hogy az ellenzék így vélekedik, szerintem a családtámogatási rendszerünk logikus folyománya a támogatások sokszínűsége. A választókerületben élő családok kedvezően ítélik meg az intézkedéseket. A kormányzati politika egyértelmű e tárgykörben: a baloldallal ellentétben nem a megszorításokban gondolkodunk, hanem a támogatásokban.
– E tárgykörbe tartozik a bölcsődék fejlesztése is. Miért van szükség a bölcsődei férőhelyek folyamatos bővítésére?
– A választókerület tíz településből áll, amelyek lakosságszáma dinamikusan nő, éppen ezért folyamatosan növeljük a bölcsődék, az óvodák és az iskolák férőhelyeit. Több településen is megtörtént az intézmények fejlesztése, bővítése, továbbá új létesítmények építése.
– Olyannyira, hogy közösségi oldalának tanúsága szerint Dunavarsányban átadás előtt áll egy teljesen új bölcsőde.
– Valóban, hamarosan át is adjuk az intézményt, a kormány pozitív döntésének köszönhetően pedig további bölcsődék épülnek majd Halásztelken, Szigethalmon is. Szigetszentmiklóson jelenleg is zajlik egy tizenhat tantermes iskola építése, illetve a város egy másik részében szintén épül egy új iskola, a kormánydöntés már erről is megszületett. Utóbbinak a Magyarországi Református Egyház lesz a fenntartója.
– Többször említette a kabinetet, a beruházások állami forrásból valósulnak meg?
– Jobbára igen, általában kilencvenszázalékos a kormányzati támogatás mértéke, az önkormányzatoknak minimális önrészt kell biztosítaniuk.
– Amikor a baloldal volt hatalmon kétezerkettő és kétezertíz között, milyen volumenű fejlesztések valósultak meg a térségben?
– Ugyan már akkor is tapasztalható volt a régióban a lakosságszám folyamatos növekedése, mégis, az egyértelmű változás kétezertíz után következett be a családok életében, és a térség településeinek mindennapjaiban. A dinamikus fejlődést az önkormányzatoknak is jól kell tudni kezelni, hogy megtalálják az egyensúlyt a lakosságszám-gyarapodás, a telkek kialakítása és a szolgáltatások biztosítása között.
– Az imént említette a helyhatóságokat, milyen kapcsolatban van az önkormányzatokkal, a polgármesterekkel?
– Azt mondhatom, hogy jobbára pártpolitika-mentesen tudunk együttműködni. A kétezertizenkilences önkormányzati választások során Szigetszentmiklóson a baloldal jelöltje kapott felhatalmazást a város vezetésére, ez sajnos a város működésére, és ebből fakadóan a kapcsolatunkra is rányomta a bélyegét. Egy negyvenezres városban a baloldal leginkább magával foglalkozik, nem a lakosság érdekeit tartja szem előtt.
– Mit ért ez alatt?
– Leginkább a személyeskedést, valamint az egyéni érdekek előtérbe helyezését, szemben a város érdekeinek képviseletével, a települések jövőjének tervezésével. Az tapasztalható, hogy a város kétezertizenkilencig tartó dinamikus fejlődése megtorpant. E példa is bizonyítja, milyen veszélyeket rejt hazánkra nézve, ha április harmadikán nem a Fidesz–KDNP nyeri az országgyűlési választást.
– A rengeteg kiköltöző miatt fontos kérdés a közlekedés. Milyen fejlesztések történtek a régióban és milyen tervek megvalósulása várható az előttünk álló években, ha a Fidesz–KDNP kormányozhat tovább?
– Nagy terhet rótt a Csepel-sziget északi részére és a térség közlekedésére az M0-ás autóút felújítása, kiszélesítése és a Duna-híd rekonstrukciója, ugyanakkor a beruházással előremutató fejlesztés valósult meg, hiszen az elkerülő biztonságosabbá tétele mindenki számára létkérdés volt. A beruházás során egy plusz le- és felhajtóval is gazdagodott a sziget, egyelőre az északi oldalon, de a következő években megépül a déli ága is. Emellett a közelmúltban állítottunk forgalomba tíz modern autóbuszt, a ciklusban összesen már kilencvenhármat. Ami a jövőt illeti: koncentrálni fogunk a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos kormánydöntések már megtörténtek.
– Milyen további korszerűsítésekre számíthatnak a térségben élők, az ingázók?
– A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) irányításával elkészültek a tervek a HÉV-vonal felújítására Ráckevétől a Közvágóhídig, majd később a Kálvin térig. A beruházás során vágány- és járműcsere, valamint az összes állomás felújítása megtörténik. Az M0 mellett a másik neuralgikus pont a régióban a négy település metszéspontjában található Szigetszentmiklós-Gyártelep csomópont, amely az egész választókerület életét meghatározza. Átépítése része lesz a HÉV-projektnek.
– Az ön értelmezése szerint a közelmúltban álhírek jelentek meg a csomópontról. Mi az igazság a beruházással kapcsolatban?
– A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal helyi jelöltje Karácsony Gergely főpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatót, ahol „elmondták”, mit nem tudnak a beruházásról – szerintük ez a projekt nem létezik. Állításaikkal szemben a kormányzati döntés már megszületett, a HÉV megújul, és azzal együtt a csomópont is. Azt azért hadd jegyezzem meg: van némi pikantériája annak, hogy Karácsony az agglomerációba látogatva mondja el, milyen a jó helyi közlekedés, illetve hogyan kell azt megszervezni, miközben láthatjuk, hogy az általa irányított fővárosban, mennyire „jól” működik a közlekedés. Csak remélni merem, hogy nem a XIV. kerületi parkolási rend, vagy a főútjaink kerékpárúttá alakítása és ezt követően a dugódíj szigetszentmiklósi bevezetése volt a javaslata.
– A választókerületében kisebb települések is találhatók. A falvakban milyen fejlesztések történtek az elmúlt négy évben?
– Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép és Majosháza tartozik az ötezer fő alatti települések közé. Sikerült elérnünk, hogy Pest megye is bekerüljön a Magyar Falu Programba, ennek köszönhetően út- és járdaépítések, közintézményi felújítások, játszóterek kialakítása történt meg.
– A kormány politikájának homlokterében áll a munkahelyteremtés. E téren mi történt az elmúlt négy évben a régióban?
– Érzékelhető változások következtek be, a térségbe továbbra is folyamatosan érkeznek a nagy cégek, logisztikai központok, sokan Budapest helyett a munkalehetőségek miatt választják a térséget lakhelyül. A választókerületben lényegében munkaerőhiányról beszélhetünk.
– Jelentős szerb és német kisebbség él a térségben, ők mire számíthatnak, ha marad a jelenlegi kormány?
– Ezekben a hetekben is sok tízmilliós nagyságrendben kaptak a nemzetiségeink támogatást közösségi terek, kulturális központok fejlesztésére, táborok szervezésére, az említetteken kívül a bolgár és a román nemzetiségek is. Ha folytathatjuk a kormányzást, a nemzetiségek továbbra is számíthatnak ránk.
– Különlegessé teszi a térséget a Ráckevei Duna-ág. Hol tart a terület revitalizációja?
– Megérett az idő a Ráckevei-Soroksári Duna-ág rehabilitációjára, iszapkotrására, hiszen a terület egy igazi gyöngyszem a főváros szomszédságában. Óriási turisztikai lehetőség rejlik a területben, amit támogatnak azok a kormányzati döntések, amelyek már megszülettek. A BFK koordinálása mellett már zajlanak a társadalmi egyeztetések a prioritásokat illetően. A szennyvíz-gerinchálózat kiépítése már megtörtént, a következő nagy lépés a Dél-pesti Szennyvíztisztító tisztított szennyvízének átvezetése a Nagy-Dunába, valamint a parti sáv rendezése.
Magyar Hírlap