A koronavírus (Covid-19) járvány hatása a hazai halandóságra nemzetközi adatok tükrében
 | Már több, mint egy éve tart Magyarországon is, és a világban is a „Covid-19” vírus okozta világjárvány. Magyarországon 18 ezer, a világon 2,7 millió áldozata van eddig a járványnak. |
Az ellenzéki pártok képviselői a járvány kitörése óta folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a magyar kormány felelőtlenül kezeli a járványt, emiatt – szerintük – a járvány miatt meghaltak aránya nálunk a legmagasabbak között van a világ országai között. Hamis ez az állítás, és ez az - úgymond - „tényszámokra” történő hivatkozás.
Tisztességes politikusok soha nem hasonlították össze olyan országok adatait, amelyeket más-más módszerek alapján állítottak össze. Például a millennium idején politikusaink nem dicsekedtek el azzal, hogy a magyarországi csecsemőhalandóság kedvezőbb, mint több fejlett nyugati országé – mert tudták azt, hogy nálunk a keresztelés időpontjától számított ez az időszak, míg a szóban forgó országoknál az élveszületés pillanatától, azaz épp a születés utáni legkritikusabb első egy-két hét halandósága maradt ki a hazai megfigyelésből. Az ötvenes években nyugati politikusok nem emlegették, mint rémpéldát a szocialista Magyarország kirívó bűnözési arányát, mert jól tudták, hogy évente több, mint százezer ember került börtönbe „izgatás” miatt – mert esetleg súgva elmondott egy rendszerellenes viccet, „halmozás” miatt, mert néhány kiló lisztet és zsírt találtak a kamrájukban, vagy „szabotázs” miatt, mert nem tudták megtermelni a beszolgáltatási kötelezettségeiket. A hatvanas években a nyugati szakszervezeti vezetők nem hivalkodtak a kedvező munkakörülményeket sejtető alacsony munkahelyi balesetek arányával, mert azokban az országokban, ahol ez az arány magasabb volt, ott gyakran egy szociális vívmány miatt volt nagyobb, - jelesül ott a munkába menet és onnan jövet idején elszenvedett baleseteket is ide számították. Hosszasan lehetne sorolni a nemzetközi összehasonlítások nehézségeit, amelyeket - tisztességes politikusok – ma sem tekinthetnek semmisnek. A magyar kormány koronavirus-járványt kezelő operatív törzse már tavaly döntött arról, hogy – a járvány elterjedtségének a megfigyelése érdekében - minden olyan halálesetet a járványnak tulajdonít, ahol az elhunytnál kimutatták a virust. Még a sajtóban is vitatták annak a közlekedési balesetben meghalt személynek a járvány áldozatai közé sorolását, akinél kimutatták a virust. Valójában erre is van indok, hiszen lehet, hogy a betegsége miatti fáradékonysága okozhatta a balesetet. Más országokban - például Szlovákiában is – több betegség esetén orvosi konzilium dönti el a halál okát, ami az esetek bő harmadában így nem a koronavirus. A kétféle nyilvántartási eljárást követő országok adatai egymással egyértelműen összehasonlíthatatlanok – és erre már tavaly felhívták a figyelmet az operatív törzs tagjai. Tisztessségtelen politikusok nem figyelnek erre az intésre, és már egy éve változatlanul összehasonlíthatónak vélelmezik a teljesen eltérő tartalmú adatokat.
Mit lehet tenni az adathamisítók ellen? Egy szinttel emelni kell az adatok aggregálását – összevonását – és az egyes betegségek halálozása helyett – ami fals összehasonlításhoz vezethet - az összes halálozást kell összehasonlítani. Hiszen azokban az országokban, ahol jobban dühöng a járvány, ott a halálozási arány is értelemszerűen magasabb. Nos, mit mutatnak ezek az adatok?
Magyarországon a járvány miatt az elmúlt évben nőtt az elhunytak száma. Mégis, Magyarország azon országok közé tartozik, ahol kisebb arányban nőtt, mint más országokban. Európában Portugália, Svédország, Hollandia, Románia, Olaszország, az Egyesült Királyság, Litvánia, Bulgária, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Belgium és Spanyolország esetében a halálozás jóval nagyobb arányban nőtt, mint nálunk. Minden adathamisító ellenzéki politikus szándéka ellenére egyértelmű, hogy mi eredményesebben védekeztünk és védekezünk a járvány ellen!
2021. március 21.
Dr.Fejér László, elnök - Egészségpolitikai munkacsoport.
Dr.Fekete Gyula, társelnök - Családügyi munkacsoport.
Tisztességes politikusok soha nem hasonlították össze olyan országok adatait, amelyeket más-más módszerek alapján állítottak össze. Például a millennium idején politikusaink nem dicsekedtek el azzal, hogy a magyarországi csecsemőhalandóság kedvezőbb, mint több fejlett nyugati országé – mert tudták azt, hogy nálunk a keresztelés időpontjától számított ez az időszak, míg a szóban forgó országoknál az élveszületés pillanatától, azaz épp a születés utáni legkritikusabb első egy-két hét halandósága maradt ki a hazai megfigyelésből. Az ötvenes években nyugati politikusok nem emlegették, mint rémpéldát a szocialista Magyarország kirívó bűnözési arányát, mert jól tudták, hogy évente több, mint százezer ember került börtönbe „izgatás” miatt – mert esetleg súgva elmondott egy rendszerellenes viccet, „halmozás” miatt, mert néhány kiló lisztet és zsírt találtak a kamrájukban, vagy „szabotázs” miatt, mert nem tudták megtermelni a beszolgáltatási kötelezettségeiket. A hatvanas években a nyugati szakszervezeti vezetők nem hivalkodtak a kedvező munkakörülményeket sejtető alacsony munkahelyi balesetek arányával, mert azokban az országokban, ahol ez az arány magasabb volt, ott gyakran egy szociális vívmány miatt volt nagyobb, - jelesül ott a munkába menet és onnan jövet idején elszenvedett baleseteket is ide számították. Hosszasan lehetne sorolni a nemzetközi összehasonlítások nehézségeit, amelyeket - tisztességes politikusok – ma sem tekinthetnek semmisnek. A magyar kormány koronavirus-járványt kezelő operatív törzse már tavaly döntött arról, hogy – a járvány elterjedtségének a megfigyelése érdekében - minden olyan halálesetet a járványnak tulajdonít, ahol az elhunytnál kimutatták a virust. Még a sajtóban is vitatták annak a közlekedési balesetben meghalt személynek a járvány áldozatai közé sorolását, akinél kimutatták a virust. Valójában erre is van indok, hiszen lehet, hogy a betegsége miatti fáradékonysága okozhatta a balesetet. Más országokban - például Szlovákiában is – több betegség esetén orvosi konzilium dönti el a halál okát, ami az esetek bő harmadában így nem a koronavirus. A kétféle nyilvántartási eljárást követő országok adatai egymással egyértelműen összehasonlíthatatlanok – és erre már tavaly felhívták a figyelmet az operatív törzs tagjai. Tisztessségtelen politikusok nem figyelnek erre az intésre, és már egy éve változatlanul összehasonlíthatónak vélelmezik a teljesen eltérő tartalmú adatokat.
Mit lehet tenni az adathamisítók ellen? Egy szinttel emelni kell az adatok aggregálását – összevonását – és az egyes betegségek halálozása helyett – ami fals összehasonlításhoz vezethet - az összes halálozást kell összehasonlítani. Hiszen azokban az országokban, ahol jobban dühöng a járvány, ott a halálozási arány is értelemszerűen magasabb. Nos, mit mutatnak ezek az adatok?
Magyarországon a járvány miatt az elmúlt évben nőtt az elhunytak száma. Mégis, Magyarország azon országok közé tartozik, ahol kisebb arányban nőtt, mint más országokban. Európában Portugália, Svédország, Hollandia, Románia, Olaszország, az Egyesült Királyság, Litvánia, Bulgária, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Belgium és Spanyolország esetében a halálozás jóval nagyobb arányban nőtt, mint nálunk. Minden adathamisító ellenzéki politikus szándéka ellenére egyértelmű, hogy mi eredményesebben védekeztünk és védekezünk a járvány ellen!
2021. március 21.
Dr.Fejér László, elnök - Egészségpolitikai munkacsoport.
Dr.Fekete Gyula, társelnök - Családügyi munkacsoport.