Az interjú megjelent a Paneuropa Deutschland folyóirat 2018. novemberi számában. A cikk magyar nyelvű fordítását olvashatják.
Az alsóbajorországi, egyúttal a Német Páneurópa Unió tagja Manfred Weber az Európai Parlament 2019-es választásainak néppárti, legkecsegtetőbb kilátásokkal rendelkező csúcsjelöltje. A CSU poltikussal Dirk Hermann Voß beszélgetett személyes meggyőződéséről és az EU jövőjéről.
- Milyen aktuális álláspontja van és milyen jövőbeli szerepe lehet az EU-nak a többpólusú és egyre veszélyesebb világban?
Az EU a mi életbiztosításunk egy olyan világban, ahol egyre több erő teszi fel a kérdést a multilaterális renddel kapcsolatban. Fontos, hogy az EU az erejét fejlessze a külső behatások csökkentése érdekében. Kívülről főleg Oroszország és Kína felől vagyunk nyomás alatt, de belülről is. Az EU ma gazdaságilag erős, azonban politikailag gyakran nem egységes és nem eléggé működőképes. Emiatt szükséges a kül- és biztonságpolitikánkat erősíteni. A központi alapkérdés az, hogy képesek vagyunk-e az EU Tanácsban, külpolitikai kérdésekben az
egyöntetűséget elérni.
- Mit kell politikailag tennünk annak érdekében, hogy az EU polgárai ezekből a kérdésekből egyre többet megértsenek? Mely reformok szükségesek az EU Parlament és a Tanácsok működésében?
„Brüsszel” az EU sok polgára szemében olyan sötét lyukként jelenik meg, mely a bürokrácia és az elit játszótere. Pedig ott dőlnek el olyan kérdések, melyek ugyan a polgárokat közvetlenül érintik, de részükre mégsem felfoghatóak, érthetőek. Ezt a „fekete dobozt” szeretném felnyitni és az emberekhez közelebb vinni. A döntési folyamatokat a polgárok számára érthetőbbé kell tenni. Végülis az EU egy politikai terep, mint sok más is. Meg akarom erősíteni az unió parlamentarizmusát. Az EU lakosságának a Parlament a legitím képviselete, melynek több kezdeményezési és ellenőrzési jogot kell kapnia. A nemzeti parlamenteket is intenzíven be kell kapcsolni az EU polltikájába.
Nagy siker, hogy az EU pártcsaládjai 2014. óta saját csúcsjelölttel vesznek részt a választásokon. Ezáltal a választók az EU Bizottságok soronkövetkező elnökeit már maguk választják. A választások előtt világos kell legyen, hogyan érvényesülnek a szavazatok, és hogy ennek következtében ki fogja irányítani az EU-t, és milyen tartalom áll majd mögötte.
- Az EU polgárok nagy többsége támogatja az Európai Unió közös hadseregének kiépítését. Ennek érdekében milyen lépéseket kell megtenni?
Az EU államaiban együttesen 1,4 millió katona teljesít szolgálatot, ez nagyobb bevethető erő, mint amekkora az USÁ-nak van. Ennek ellenére kevésbé hatékony és katonailag összehasonlítva gyengébb. Nekünk erősen össze kell dolgoznunk; a hangsúlyt a szinergikus hatásokra kell helyeznünk és sok kettősséget le kell építenünk. Éppen ezért üdvözlöm az EUállamok legutóbbi évi döntését, mely a védelmi kérdésekben szorosabb együttműködést és egy közös felszerelési alap létrehozását irányozta elő. Én ezt helyesnek tartom, és hamarosan egy EU-intervenciós egység létrehozására kell törekedni, melyet Macron elnök úr is javasolt. Ehhez ki kell dolgozni az EU-kapacitásokat a biztonságpolitika új elemeinek, a kyber- és drónvédelemnek megfelelően. A következő többéves ciklusra vonatkozó EU-költségvetésben a biztonság és védelem kérdésének nagyobb szerephez kell jutnia.
- A migráció egész Európa egyik legnagyobb kihívása. Hogyan tudja az EU a határait az illegális bevándorlóktól megvédeni úgy, hogy emellett a humanitárius (szervezetek) embereinek működése is hatékony maradjon?
Az európaiakat leginkább a migrációs téma foglalkoztatja. Erre politikai válaszokat várnak. Az elmúlt évben sok eredményt értünk el. A menekültek száma 2015. óta 85%-kal visszaesett. De az EU országainak tovább kell egységesülniük. A legfontosabb intézkedés kell legyen az EU külső határainak ellenőrzése. Tudnunk kell, ki akar hozzánk jönni, az illegális migránsok szállítóit lehetőleg már a külső határoknál meg kell állítani. Az én frakcióm a Bizottságnak azt javasolta, hogy az EU határainak és partszakaszainak fokozott védelme érdekében a FRONTEX-et további 10.000 fővel erősítsük meg. De egyedül a külső határok védelme nem elégséges. Európának a bajba jutottakon - megállapított kereteken belül - segítenie kell. Ennek érdekében az EU-n belül egy minimális szolidaritás szükséges. Emellett Európának átfogó (segítséggel) kell fordulnia a szomszédos kontinens, Afrika felé. Az EU-migrációs politikájához minden fontos és értelmes elem az asztalon fekszik. Csak a politikai akaratra van szükség.
- Mi a véleménye – nemcsak a migrációs kérdésében – az EU „szakadásának” (megosztottságának) veszélyéről nyugat-keleti, észak-déli relációban és hogyan lehet ez ellen fellépni?
Azt gondolom, hogy itt Európában ismét tanulnunk kell, egymásra jobban odafigyelni és egymáshoz közeledni. Túl sok tévút van, mely Európa szakadását jelentheti. Ez végzetes lenne. Ha Európa engedi magát megosztani, a globális kérdésekbe nem lesz befolyásunk és megkérdőjeleződik minden eddigi eredményünk. Ez minden Európa-ellenes erőnek győzelem lenne. Emiatt beszélek oly sokat arról, hogy az EU-országokat újra egymáshoz közelíteni szeretném.
- Németországot a többi európai ország az utóbbi években gyakran „iskolamester”-ként jellemezte. Hogyan sikerülhet ezt a benyomást ellensúlyozni?
Németországot lakosainak száma és gazdasági ereje alapján Európa legnagyobb országaként ismerik el. Mi németek emiatt különleges szerepet töltünk be, de éppen emiatt különleges felelősséggel is tartozunk. Németországnak lehetőleg másokkal, elsősorban Franciaországgal, de más, kisebb országokkal is - egymásra figyelemmel - kell cselekednie. A múltban, különösen az államadósság-krízis idején hibákat követtünk el. Ezt Németország részben talán kevélyen elhanyagolhatónak vélte. Nekünk azonban nem szabad, hogy mindegy legyen, ha pl. Dél-Európában a fiatalok munkanélklisége iszonyúan magas. Nem szabad, hogy mindegy legyen, ha az emberek a közép- és keleteurópai országokban aggódva nézik, ahogyan mi a migrációs kérdéssel bánunk. Németországnak különös mértékben közelednie kell ezekhez (a véleményekhez) és érvényesíteni ezeket a gyakorlatban is.
- Az EU magatartása Oroszország felé az Ukrajna ellen irányuló agressziója és Krim annektálása óta feszült. Hogyan látja Ön e szomszédság jövőjét?
Oroszország Európa számára egy fontos szomszéd, és én mindig azon voltam, hogy a tárgyalás fonalát ne hagyjuk megszakadni. Magas érdekünk, hogy egymás iránt józanok maradjunk. De ne legyünk naívak. Putyin célja Európa destabilizálása. Ehhez sokféle eszközt használ. Az orosz vezetés a harci - mint az ukrajnai, vagy szíriai – tevékenységei mellett - mint pl. a Brexit-előterjesztésnél – a kíber támadások révén is növeli nyilvánvaló manipulációit. Szükséges, hogy mi európaiak a moszkvai politikával szemben az erő poziciója alapján lépjünk fel. Én ezek miatt az oroszországi szankciók meghosszabbítása mellett fogok fellépni. Egészen addig, míg Ukrajnát mozgásában korlátozza, ebben nem lehet változás. Az ún. Minszki-megállapodás és béketerv (végrehajtása) akadozik.
- Szüksége van-e az uniónak az USÁ-val szemben több öntudatra, önállóságra, és ha igen, hogyan sikerülhet ez?
Az USA-ban történt politikai változások Európa számára minden esetre ébresztőt fújt. Az Egyesült Államok a legfontosabb nemzetközi partnerünk marad, de Európának meg kell tanulnia jobban a saját lábára állni. Ezért annak vagyok a híve, hogy a kereskedelempolitikában öntudatosabban lépjünk fel, vagyis egy Európai Valutaalapot kell felépíteni. A görögországi krízis idején Európa erősen a Nemzetközi Valutaalapra volt szorulva, melyben Amerika nagy szerepet játszott. Nekünk a jövőben ezen kérdésekben függetlenebbeknek kell lennünk, ezeket tanították nekünk nagyon hangsúlyosan az elmúlt hónapok is.
- Mennyire fontos még a német-francia barátság Európa további integrációjához?
A mondás szerinti „német-francia motor” szükséges a jövőbeli reformokhoz. Ha az EU két legnagyobb országa nem egységes, akkor Európa nem tud előbbre jutni. Nem értek minden EU-t érintő javaslattal egyet, melyet legutóbb Macron elnök úr a Sorbonne-beszédekor az elmúlt évben mondott. De azt fontosnak tartom, hogy Berlin és Párizs együtt bátran menjen előre. És most adott a lehetőség, melyet nem játszhatunk el. Minden esetre ezek nem történhetnek a többi EU-tagország ellenében, hanem mindig csak együtt.
- Miben látja az EU-ban terjedő nacionalizmus okát, és hogyan szorítható ez vissza?
A különféle események, mint az államadósság-, a migrációs-krízis és mindenek előtt a belpolitikai állapotok miatt a polgároknak a politikába és a gazdaságba vetett bizalma megrendült. De a globalizáció és a digitalizációval járó gyors változások sok embernek gondot okoznak, félnek a talajuk elvesztésétől. A politika válaszai ezekre a problémákra
eddig eredménytelenek voltak. Az EU-nak garantálnia kell e kontinens identitását egy igazságos gazdasági berendezkedéssel együtt. Az EU-nak meg kell neveznie a nagy internetkonszernek működési határait, kötelességeit és igazságosabb adózási viszonyokat kell teremteni. A néppártoknak mindenütt döntően fel kell lépniük a radikálisokkal szemben. Ez azt jelenti számomra: a problémát megoldani, jövőképet felmutatni és a szélsőséges pártokat világos határok mögé szorítani.
- Ön fizikai mérnökként fokozottan foglalkozik a technikai környezetvédelemmel. Az Ön politikájában milyen jelentőséggel bír a környezet-, természet- és a klímavédelem?
Számomra, mint elkötelezett keresztény politikusra jelentős feladat a teremtés emberiség általi megóvása. Már fiatal koromtól fogva foglalkoztatott a környezetünk védelme. Büszke vagyok arra, hogy Európa a Párizsi Klimakonferencia sikeréhez döntően járult hozzá. Most az a feladat, hogy e megállapodás meg is valósuljon. Európának eddig mindig sikerült jó egyensúlyt találni a célul tűzött környezeti és klimavédelem által megkívánt (káros anyag) kibocsájtás, és a fejlett gazdasági és társadalmi rend között. Az Európai Néppárt, mint kereszténydemokrata pártcsalád teljességgel elkötelezett a jövő feladatainak végrehajtásában.
- Ön önként képviseli a Német Katolikusok Központi Bizottságát annak tagjaként. Mit jelent személyesen az Ön számára, mint politikusnak a keresztény hit és a krisztusi értékek?
A hitem nekem tartást ad és igazodási pontot. Mindig lényeges feladatnak tekintettem a keresztény szemléletet a politikai és társadalmi kérdésekbe belevinni. A kereszténydemokrata értékek a legfontosabb alapértékei Európának. A kontinens teljes mértékben a keresztény talapzatra épül. Azok az értékek, melyeket Európában a mai napig együttesen elértünk, amit közvetít és védelmez, az a szívemhez közel áll.
- Milyen jelentőséggel bírt a család az Ön életében és mit tehet a politika a családok erősítése érdekében?
A család személyesen számomra hihetetlenül fontos hátteret jelent. Nem tudnám elviselni a hullámzó mindennapokat e nyugvópont nélkül éppúgy, ahogy sok más ember sem. A CSU folyamatosan tesz a családok védelmében. Emiatt is ez az én politikai otthonom.
- Ahogy Franz-Josef Strauß is, korábban Ön is a pártok feletti Páneurópa-Unió ifjúsági tagjaként a Bajor PEU vezetőségének volt tagja. Az Ön életében, mint politikusnak, milyen jelentőséggel bír a páneurópai eszme?
A páneurópa-eszme, mint fiatalembert, lenyűgözött. Ez az eszme egy politkailag és társadalmilag egyesült, demokratikus, szabad Európáról szól, mely a mi keresztény-napnyugati identitásunkon alapuló időtlen érték. 14 évesen, mint európai-politikus az a szerencse ért, hogy sok együtt gondolkodót találtam, akik ugyanazt gondolták, és akiknek ez az eszme meghatározó volt, természetesen kinek-kinek a háttérbázisa szerint. Örülök annak, hogy a
Páneurópa Unió ma is aktiv és élő mozgalomként küzd a céljaiért. Ezek a mai Európában még sürgetőbbek, mint valaha.
- Köszönjük a beszélgetést.
Fordította: Aba Béla, Nemzeti Fórum
- Milyen aktuális álláspontja van és milyen jövőbeli szerepe lehet az EU-nak a többpólusú és egyre veszélyesebb világban?
Az EU a mi életbiztosításunk egy olyan világban, ahol egyre több erő teszi fel a kérdést a multilaterális renddel kapcsolatban. Fontos, hogy az EU az erejét fejlessze a külső behatások csökkentése érdekében. Kívülről főleg Oroszország és Kína felől vagyunk nyomás alatt, de belülről is. Az EU ma gazdaságilag erős, azonban politikailag gyakran nem egységes és nem eléggé működőképes. Emiatt szükséges a kül- és biztonságpolitikánkat erősíteni. A központi alapkérdés az, hogy képesek vagyunk-e az EU Tanácsban, külpolitikai kérdésekben az
egyöntetűséget elérni.
- Mit kell politikailag tennünk annak érdekében, hogy az EU polgárai ezekből a kérdésekből egyre többet megértsenek? Mely reformok szükségesek az EU Parlament és a Tanácsok működésében?
„Brüsszel” az EU sok polgára szemében olyan sötét lyukként jelenik meg, mely a bürokrácia és az elit játszótere. Pedig ott dőlnek el olyan kérdések, melyek ugyan a polgárokat közvetlenül érintik, de részükre mégsem felfoghatóak, érthetőek. Ezt a „fekete dobozt” szeretném felnyitni és az emberekhez közelebb vinni. A döntési folyamatokat a polgárok számára érthetőbbé kell tenni. Végülis az EU egy politikai terep, mint sok más is. Meg akarom erősíteni az unió parlamentarizmusát. Az EU lakosságának a Parlament a legitím képviselete, melynek több kezdeményezési és ellenőrzési jogot kell kapnia. A nemzeti parlamenteket is intenzíven be kell kapcsolni az EU polltikájába.
Nagy siker, hogy az EU pártcsaládjai 2014. óta saját csúcsjelölttel vesznek részt a választásokon. Ezáltal a választók az EU Bizottságok soronkövetkező elnökeit már maguk választják. A választások előtt világos kell legyen, hogyan érvényesülnek a szavazatok, és hogy ennek következtében ki fogja irányítani az EU-t, és milyen tartalom áll majd mögötte.
- Az EU polgárok nagy többsége támogatja az Európai Unió közös hadseregének kiépítését. Ennek érdekében milyen lépéseket kell megtenni?
Az EU államaiban együttesen 1,4 millió katona teljesít szolgálatot, ez nagyobb bevethető erő, mint amekkora az USÁ-nak van. Ennek ellenére kevésbé hatékony és katonailag összehasonlítva gyengébb. Nekünk erősen össze kell dolgoznunk; a hangsúlyt a szinergikus hatásokra kell helyeznünk és sok kettősséget le kell építenünk. Éppen ezért üdvözlöm az EUállamok legutóbbi évi döntését, mely a védelmi kérdésekben szorosabb együttműködést és egy közös felszerelési alap létrehozását irányozta elő. Én ezt helyesnek tartom, és hamarosan egy EU-intervenciós egység létrehozására kell törekedni, melyet Macron elnök úr is javasolt. Ehhez ki kell dolgozni az EU-kapacitásokat a biztonságpolitika új elemeinek, a kyber- és drónvédelemnek megfelelően. A következő többéves ciklusra vonatkozó EU-költségvetésben a biztonság és védelem kérdésének nagyobb szerephez kell jutnia.
- A migráció egész Európa egyik legnagyobb kihívása. Hogyan tudja az EU a határait az illegális bevándorlóktól megvédeni úgy, hogy emellett a humanitárius (szervezetek) embereinek működése is hatékony maradjon?
Az európaiakat leginkább a migrációs téma foglalkoztatja. Erre politikai válaszokat várnak. Az elmúlt évben sok eredményt értünk el. A menekültek száma 2015. óta 85%-kal visszaesett. De az EU országainak tovább kell egységesülniük. A legfontosabb intézkedés kell legyen az EU külső határainak ellenőrzése. Tudnunk kell, ki akar hozzánk jönni, az illegális migránsok szállítóit lehetőleg már a külső határoknál meg kell állítani. Az én frakcióm a Bizottságnak azt javasolta, hogy az EU határainak és partszakaszainak fokozott védelme érdekében a FRONTEX-et további 10.000 fővel erősítsük meg. De egyedül a külső határok védelme nem elégséges. Európának a bajba jutottakon - megállapított kereteken belül - segítenie kell. Ennek érdekében az EU-n belül egy minimális szolidaritás szükséges. Emellett Európának átfogó (segítséggel) kell fordulnia a szomszédos kontinens, Afrika felé. Az EU-migrációs politikájához minden fontos és értelmes elem az asztalon fekszik. Csak a politikai akaratra van szükség.
- Mi a véleménye – nemcsak a migrációs kérdésében – az EU „szakadásának” (megosztottságának) veszélyéről nyugat-keleti, észak-déli relációban és hogyan lehet ez ellen fellépni?
Azt gondolom, hogy itt Európában ismét tanulnunk kell, egymásra jobban odafigyelni és egymáshoz közeledni. Túl sok tévút van, mely Európa szakadását jelentheti. Ez végzetes lenne. Ha Európa engedi magát megosztani, a globális kérdésekbe nem lesz befolyásunk és megkérdőjeleződik minden eddigi eredményünk. Ez minden Európa-ellenes erőnek győzelem lenne. Emiatt beszélek oly sokat arról, hogy az EU-országokat újra egymáshoz közelíteni szeretném.
- Németországot a többi európai ország az utóbbi években gyakran „iskolamester”-ként jellemezte. Hogyan sikerülhet ezt a benyomást ellensúlyozni?
Németországot lakosainak száma és gazdasági ereje alapján Európa legnagyobb országaként ismerik el. Mi németek emiatt különleges szerepet töltünk be, de éppen emiatt különleges felelősséggel is tartozunk. Németországnak lehetőleg másokkal, elsősorban Franciaországgal, de más, kisebb országokkal is - egymásra figyelemmel - kell cselekednie. A múltban, különösen az államadósság-krízis idején hibákat követtünk el. Ezt Németország részben talán kevélyen elhanyagolhatónak vélte. Nekünk azonban nem szabad, hogy mindegy legyen, ha pl. Dél-Európában a fiatalok munkanélklisége iszonyúan magas. Nem szabad, hogy mindegy legyen, ha az emberek a közép- és keleteurópai országokban aggódva nézik, ahogyan mi a migrációs kérdéssel bánunk. Németországnak különös mértékben közelednie kell ezekhez (a véleményekhez) és érvényesíteni ezeket a gyakorlatban is.
- Az EU magatartása Oroszország felé az Ukrajna ellen irányuló agressziója és Krim annektálása óta feszült. Hogyan látja Ön e szomszédság jövőjét?
Oroszország Európa számára egy fontos szomszéd, és én mindig azon voltam, hogy a tárgyalás fonalát ne hagyjuk megszakadni. Magas érdekünk, hogy egymás iránt józanok maradjunk. De ne legyünk naívak. Putyin célja Európa destabilizálása. Ehhez sokféle eszközt használ. Az orosz vezetés a harci - mint az ukrajnai, vagy szíriai – tevékenységei mellett - mint pl. a Brexit-előterjesztésnél – a kíber támadások révén is növeli nyilvánvaló manipulációit. Szükséges, hogy mi európaiak a moszkvai politikával szemben az erő poziciója alapján lépjünk fel. Én ezek miatt az oroszországi szankciók meghosszabbítása mellett fogok fellépni. Egészen addig, míg Ukrajnát mozgásában korlátozza, ebben nem lehet változás. Az ún. Minszki-megállapodás és béketerv (végrehajtása) akadozik.
- Szüksége van-e az uniónak az USÁ-val szemben több öntudatra, önállóságra, és ha igen, hogyan sikerülhet ez?
Az USA-ban történt politikai változások Európa számára minden esetre ébresztőt fújt. Az Egyesült Államok a legfontosabb nemzetközi partnerünk marad, de Európának meg kell tanulnia jobban a saját lábára állni. Ezért annak vagyok a híve, hogy a kereskedelempolitikában öntudatosabban lépjünk fel, vagyis egy Európai Valutaalapot kell felépíteni. A görögországi krízis idején Európa erősen a Nemzetközi Valutaalapra volt szorulva, melyben Amerika nagy szerepet játszott. Nekünk a jövőben ezen kérdésekben függetlenebbeknek kell lennünk, ezeket tanították nekünk nagyon hangsúlyosan az elmúlt hónapok is.
- Mennyire fontos még a német-francia barátság Európa további integrációjához?
A mondás szerinti „német-francia motor” szükséges a jövőbeli reformokhoz. Ha az EU két legnagyobb országa nem egységes, akkor Európa nem tud előbbre jutni. Nem értek minden EU-t érintő javaslattal egyet, melyet legutóbb Macron elnök úr a Sorbonne-beszédekor az elmúlt évben mondott. De azt fontosnak tartom, hogy Berlin és Párizs együtt bátran menjen előre. És most adott a lehetőség, melyet nem játszhatunk el. Minden esetre ezek nem történhetnek a többi EU-tagország ellenében, hanem mindig csak együtt.
- Miben látja az EU-ban terjedő nacionalizmus okát, és hogyan szorítható ez vissza?
A különféle események, mint az államadósság-, a migrációs-krízis és mindenek előtt a belpolitikai állapotok miatt a polgároknak a politikába és a gazdaságba vetett bizalma megrendült. De a globalizáció és a digitalizációval járó gyors változások sok embernek gondot okoznak, félnek a talajuk elvesztésétől. A politika válaszai ezekre a problémákra
eddig eredménytelenek voltak. Az EU-nak garantálnia kell e kontinens identitását egy igazságos gazdasági berendezkedéssel együtt. Az EU-nak meg kell neveznie a nagy internetkonszernek működési határait, kötelességeit és igazságosabb adózási viszonyokat kell teremteni. A néppártoknak mindenütt döntően fel kell lépniük a radikálisokkal szemben. Ez azt jelenti számomra: a problémát megoldani, jövőképet felmutatni és a szélsőséges pártokat világos határok mögé szorítani.
- Ön fizikai mérnökként fokozottan foglalkozik a technikai környezetvédelemmel. Az Ön politikájában milyen jelentőséggel bír a környezet-, természet- és a klímavédelem?
Számomra, mint elkötelezett keresztény politikusra jelentős feladat a teremtés emberiség általi megóvása. Már fiatal koromtól fogva foglalkoztatott a környezetünk védelme. Büszke vagyok arra, hogy Európa a Párizsi Klimakonferencia sikeréhez döntően járult hozzá. Most az a feladat, hogy e megállapodás meg is valósuljon. Európának eddig mindig sikerült jó egyensúlyt találni a célul tűzött környezeti és klimavédelem által megkívánt (káros anyag) kibocsájtás, és a fejlett gazdasági és társadalmi rend között. Az Európai Néppárt, mint kereszténydemokrata pártcsalád teljességgel elkötelezett a jövő feladatainak végrehajtásában.
- Ön önként képviseli a Német Katolikusok Központi Bizottságát annak tagjaként. Mit jelent személyesen az Ön számára, mint politikusnak a keresztény hit és a krisztusi értékek?
A hitem nekem tartást ad és igazodási pontot. Mindig lényeges feladatnak tekintettem a keresztény szemléletet a politikai és társadalmi kérdésekbe belevinni. A kereszténydemokrata értékek a legfontosabb alapértékei Európának. A kontinens teljes mértékben a keresztény talapzatra épül. Azok az értékek, melyeket Európában a mai napig együttesen elértünk, amit közvetít és védelmez, az a szívemhez közel áll.
- Milyen jelentőséggel bírt a család az Ön életében és mit tehet a politika a családok erősítése érdekében?
A család személyesen számomra hihetetlenül fontos hátteret jelent. Nem tudnám elviselni a hullámzó mindennapokat e nyugvópont nélkül éppúgy, ahogy sok más ember sem. A CSU folyamatosan tesz a családok védelmében. Emiatt is ez az én politikai otthonom.
- Ahogy Franz-Josef Strauß is, korábban Ön is a pártok feletti Páneurópa-Unió ifjúsági tagjaként a Bajor PEU vezetőségének volt tagja. Az Ön életében, mint politikusnak, milyen jelentőséggel bír a páneurópai eszme?
A páneurópa-eszme, mint fiatalembert, lenyűgözött. Ez az eszme egy politkailag és társadalmilag egyesült, demokratikus, szabad Európáról szól, mely a mi keresztény-napnyugati identitásunkon alapuló időtlen érték. 14 évesen, mint európai-politikus az a szerencse ért, hogy sok együtt gondolkodót találtam, akik ugyanazt gondolták, és akiknek ez az eszme meghatározó volt, természetesen kinek-kinek a háttérbázisa szerint. Örülök annak, hogy a
Páneurópa Unió ma is aktiv és élő mozgalomként küzd a céljaiért. Ezek a mai Európában még sürgetőbbek, mint valaha.
- Köszönjük a beszélgetést.
Fordította: Aba Béla, Nemzeti Fórum