Az új Nemzeti Biztonsági Stratégia elkészülte mindenképpen örvendetes és rendkívül előremutató és indokoltnak mutatkozhat majd a mind szélesebb körben való megismertetése is. A honvédelmi miniszter bejelentette, hogy elkészült az új Nemzeti Biztonsági Stratégia. Benkő Tibor miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén közölte a nyilvánossággal, hogy a nemzetbiztonsági kabinet megszavazta az új, az ország, a lakosság és az Európai Unió szempontjából is meghatározó jelentőségű dokumentumot.
Miért is fontos ez a többnyire kormányhatározat keretében rögzített, azonban gyakran kevésbé közismert jogszabály az ország életében? Nem másért, mert a gyakorlatban ebben rögzítik azokat a főbb veszélyforrásokat, amelyek hazánk szempontjából fenyegetést jelenthetnek, illetve itt határozzák meg azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyek mentén elérhető, hogy Magyarország a nemzetközi erőtérben a magyar nemzet biztonsági érdekeit érvényesíteni tudja. A fentiekből adódik, hogy a szabályzó nem csak szűken Magyarország, hanem a tagállami szerepből adódóan gyakorlatban az egész Európai Unió, valamint a NATO szempontjából is lényegesnek nevezhető. A stratégiában olyan alapérték kerül rögzítésre, amely minden nemzetközi viszonyt meghatároz és egyértelműsít, ez pedig nem más, mint hogy hol van az ország helye a világban és a globális értékrendszerben. Ezen demokratikus hitvallás nyomán pedig könnyen rögzíthetők Magyarország biztonságpolitikai érdekei, illetve az ország szempontjából meghatározónak ítélt fenyegetések is.
A Nemzeti Biztonsági Stratégia az egész állam, valamint annak minden eleme szempontjából is alapdokumentumnak tekinthető, hiszen egy olyan keretet határoz meg, amelyen belül a rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a honvédségnek alakítaniuk kell a feladatellátásukat. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy gyakorlatilag az egész államapparátus érintett, mivel a dokumentumban foglalt, az állam és az állampolgárok biztonságával kapcsolatos irányelvek az összes intézmény működését befolyásolják.
A nemzetközi szakértők szerint nyolc–tíz évenként kell megújítani egy állam nemzeti biztonsági stratégiáját, ugyanis ennyi idő alatt olyan változások mennek végbe a globális rendszerben, illetve az általánosan rendelkezésre álló technológiákban, amelyek szükségessé teszik vagy tehetik az alapelvek újragondolását. Magyarország korábbi stratégiája 2012-ben született, így mára a nemzetközi szokásoknak megfelelően is megérett egy ráncfelvarrásra. Egy 2016-ban széles körű szakértői gárdából felállított munkacsoport dolgozott éveken keresztül azon, hogy hazánk a posztmodern biztonsági környezet új típusú kihívásaira hathatós, az állampolgárok biztonságát és nyugodt életét szavatoló, új típusú válaszokat legyen képes adni. Azáltal, hogy a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új stratégiát, lehetővé válhat mindennek a biztosítása.
Márpedig láthatjuk, hogy világunk gyorsan, mind gyorsabban változik, és a változások magukkal hozzák az új és újabb fenyegetettségeket. Amint azt a honvédelmi miniszter is kiemelte, az új hadviselési forma, a hibrid hadviselés az elmúlt években rohamos gyorsasággal nyert teret. Ha az ebben a hadviselési technikában megjelenő támadási formációkra egy állam nincs felkészülve, akkor nem zárható ki annak a szélsőséges esetnek a bekövetkezése, hogy sem a lakosoknak, sem a döntéshozóknak nem tűnik fel, hogy az adott állam hadi célponttá vált. Így egy ország biztonsága szempontjából rendkívüli fontossággal bír egy a fenyegetettségtípusokat rögzítő, a Nemzeti Biztonsági Stratégiához hasonló keretdokumentum megléte.
Hasonló példaként említhetjük a terrorizmus kérdéskörét, hiszen a korábbi, 2012-es rendelet úgy fogalmazott, hogy a terrorizmus jelentős, globális fenyegetés marad, amely térben és időben eltérő és folyamatosan változó módon jelenik meg. Csakhogy azóta Európa átélte a 2015. november 13-i párizsi terrortámadást, amely alapjaiban változtatta meg a kontinens terrorizmus általi fenyegetettségével kapcsolatos elképzeléseket. A terrortámadások azóta is folyamatosak, Brüsszel, Nizza, Barcelona, Berlin vagy éppen a legutóbbi londoni késes támadás pedig új biztonsági környezetet teremtettek, amely új válaszok kidolgozását teszi szükségessé.
És új biztonsági környezetet teremtett a tömeges illegális migráció is, amelynek hatására az európai kontinens államainak életében olyan kihívás jelent meg, amely nem csak egyes államok kormányozhatóságát vagy akár meglétét, de a keresztény kultúrkör, az európai életmód fennmaradását is veszélyezteti.
A stratégia általánosságának és kiterjedtségének indokoltságát – a fenti példákon túl – az elmúlt hetek koronavírus-járványa is bizonyítja, hogy a globális felmelegedés, illetve a számos szegmensben átalakuló földi élet milyen új kihívásokat támaszthat a nemzetek, illetve az emberiség elé.
Az új Nemzeti Biztonsági Stratégia elkészülte mindenképpen örvendetes és rendkívül előremutató és indokoltnak mutatkozhat majd a mind szélesebb körben való megismertetése is. A stratégiában foglaltak széles körű lakossági ismerete ugyanis hozzásegíthet egy biztonságosabb és kiegyensúlyozottabb társadalom kialakításához.
A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője.
Magyar Hírlap
A Nemzeti Biztonsági Stratégia az egész állam, valamint annak minden eleme szempontjából is alapdokumentumnak tekinthető, hiszen egy olyan keretet határoz meg, amelyen belül a rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a honvédségnek alakítaniuk kell a feladatellátásukat. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy gyakorlatilag az egész államapparátus érintett, mivel a dokumentumban foglalt, az állam és az állampolgárok biztonságával kapcsolatos irányelvek az összes intézmény működését befolyásolják.
A nemzetközi szakértők szerint nyolc–tíz évenként kell megújítani egy állam nemzeti biztonsági stratégiáját, ugyanis ennyi idő alatt olyan változások mennek végbe a globális rendszerben, illetve az általánosan rendelkezésre álló technológiákban, amelyek szükségessé teszik vagy tehetik az alapelvek újragondolását. Magyarország korábbi stratégiája 2012-ben született, így mára a nemzetközi szokásoknak megfelelően is megérett egy ráncfelvarrásra. Egy 2016-ban széles körű szakértői gárdából felállított munkacsoport dolgozott éveken keresztül azon, hogy hazánk a posztmodern biztonsági környezet új típusú kihívásaira hathatós, az állampolgárok biztonságát és nyugodt életét szavatoló, új típusú válaszokat legyen képes adni. Azáltal, hogy a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új stratégiát, lehetővé válhat mindennek a biztosítása.
Márpedig láthatjuk, hogy világunk gyorsan, mind gyorsabban változik, és a változások magukkal hozzák az új és újabb fenyegetettségeket. Amint azt a honvédelmi miniszter is kiemelte, az új hadviselési forma, a hibrid hadviselés az elmúlt években rohamos gyorsasággal nyert teret. Ha az ebben a hadviselési technikában megjelenő támadási formációkra egy állam nincs felkészülve, akkor nem zárható ki annak a szélsőséges esetnek a bekövetkezése, hogy sem a lakosoknak, sem a döntéshozóknak nem tűnik fel, hogy az adott állam hadi célponttá vált. Így egy ország biztonsága szempontjából rendkívüli fontossággal bír egy a fenyegetettségtípusokat rögzítő, a Nemzeti Biztonsági Stratégiához hasonló keretdokumentum megléte.
Hasonló példaként említhetjük a terrorizmus kérdéskörét, hiszen a korábbi, 2012-es rendelet úgy fogalmazott, hogy a terrorizmus jelentős, globális fenyegetés marad, amely térben és időben eltérő és folyamatosan változó módon jelenik meg. Csakhogy azóta Európa átélte a 2015. november 13-i párizsi terrortámadást, amely alapjaiban változtatta meg a kontinens terrorizmus általi fenyegetettségével kapcsolatos elképzeléseket. A terrortámadások azóta is folyamatosak, Brüsszel, Nizza, Barcelona, Berlin vagy éppen a legutóbbi londoni késes támadás pedig új biztonsági környezetet teremtettek, amely új válaszok kidolgozását teszi szükségessé.
És új biztonsági környezetet teremtett a tömeges illegális migráció is, amelynek hatására az európai kontinens államainak életében olyan kihívás jelent meg, amely nem csak egyes államok kormányozhatóságát vagy akár meglétét, de a keresztény kultúrkör, az európai életmód fennmaradását is veszélyezteti.
A stratégia általánosságának és kiterjedtségének indokoltságát – a fenti példákon túl – az elmúlt hetek koronavírus-járványa is bizonyítja, hogy a globális felmelegedés, illetve a számos szegmensben átalakuló földi élet milyen új kihívásokat támaszthat a nemzetek, illetve az emberiség elé.
Az új Nemzeti Biztonsági Stratégia elkészülte mindenképpen örvendetes és rendkívül előremutató és indokoltnak mutatkozhat majd a mind szélesebb körben való megismertetése is. A stratégiában foglaltak széles körű lakossági ismerete ugyanis hozzásegíthet egy biztonságosabb és kiegyensúlyozottabb társadalom kialakításához.
A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője.
Magyar Hírlap