Nemzeti Fórum
  • Hírek
  • Publicisztikák
  • Interjúk
  • Képtár
    • VK Képtár
  • Kölcsey Kör
  • Keresztény Élet
  • Történet
  • Tisztségviselők
  • Képviselők
    • Országgyűlési Képviselők >
      • Bartos Mónika
      • Bóna Zoltán
      • Erdős Norbert
      • Font Sándor
      • Kovács Sándor
      • Lezsák Sándor
      • Dr. Tilki Attila
      • V. Németh Zsolt
    • Megyei közgyűlési elnökök
    • Megyei képviselők
    • Polgármesterek
    • Önkormányzati képviselők
  • Szervezetek
  • Munkacsoportok
  • Szövetségeseink
  • Médiapartnereink
  • Dokumentumok
  • Kapcsolat
"A Nemzeti Fórum egy hajlíthatatlan, rendíthetetlen nemzeti erő, egy olyan erő, amelyre biztosan igaz a Szózatnak az a szava, hogy rendületlenül." 
​(Orbán Viktor)

Kasznár Attila: A nyolcak és az új világrend

8/25/2019

 
Picture
A DefenseNews legújabb összeállítása szerint a világ száz legnagyobb fegyvergyártó cége közül nyolc a Kínai Népköztársaságban található. A képet tovább árnyalja, hogy mind a nyolc vállalat az első huszonkét hely valamelyikét foglalja el a listán az ötödiktől a huszonkettedik helyig. A huszonkét legnagyobb hadiipari vállalkozás között megtalálható még tíz amerikai, valamint egy-egy brit, holland-francia, olasz és orosz is. ​

A számok magukért beszélnek, és számos következtetés levonására adnak lehetőséget, amelyek viszont egyértelműen arra mutatnak rá, hogy a globális biztonság teljes mértékben átalakul, és ennek egyik kulcsszereplőjévé Kína válik.

Annak a ténye, hogy Kína olyan precíziós tudást és technológiát igénylő területen, mint a hadiipar ma már az egész európai termeléssel azonos volument képes felmutatni, a legkevesebb, hogy elgondolkodtató. A DefenseNews kimutatása alapján Kína az elmúlt időszakban jelentős katonai fejlesztéseket hajtott végre, amelyeket egyébként a világgazdaságban és a világpolitikában betöltött szerepe is egyre indokoltabbá tesz. Ahogy növekszik az ázsiai állam érdekszférája, azzal párhuzamosan nő meg az igény és a szükség az érdekérvényesítő képesség növelésére. A kínai társadalom joggal várja el, hogy a pekingi vezetés biztosítsa a biztonságos környezetet a további gazdasági térnyerés során. A folyamat azonban együtt jár azzal is, hogy mind több konfliktusos helyzetbe sodródhat Kína és a kínai állampolgárok, ami pedig indokolja a modern, ütőképes hadsereg meglétét. És indokolja az is, hogy Kína globális nagyhatalommá vált, és e pozíció megtartása a történelmi tények ismeretében csak gazdasági eszközökkel, ütőképes hadsereg megléte nélkül nem sikerülhet. Mindinkább láthatóvá válik, hogy a pekingi vezetés is felismerte ezt, és mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a nagyhatalmi létét, ennek pedig egyenes következménye a hadiipar nagy volumenű fejlesztése.

Nagy kérdés ugyanakkor: merre tovább Euró­pa? Mi lesz a jövő, ha az európai haditechnikai vállalatok továbbra is ilyen ütemben veszítenek a piaci részesedésükből? A kisebb piaci részesedés várhatóan azonban kisebb kutatási kapacitást fog eredményezni, aminek egyik összetevője az anyagi eszközök hiánya. Ennél sokkal rombolóbb hatása lehet azonban annak a ténynek, hogy a kevés eladott fegyver, kevés éles próbát eredményez, ennek eredményeként a fejlesztők nem találkoznak a megfelelő mennyiségű visszajelzéssel, a tényleges piaci igényekkel, illetve az ideá­lis és elvárt fejlesztési irányokkal.

Pontosan ez az utóbbi az a szegmens, amelyben az amerikai fegyvergyártók messze az euró­pai, az orosz vagy a kínai konkurencia előtt járnak. Gyakorlatilag már évtizedek óta a világ legsúlyosabb válságövezeteiben használják az eszközeiket, ennek folytán óriási tapasztalati többlettel rendelkeznek. Az anyagi javak, a szaktudás és a tapasztalat együttes megléte pedig hozzásegíti az amerikai hadiipart ahhoz, hogy jelenleg a világ legjobb haditechnikai eszközeit tudja előállítani. Ez az előny pedig középtávon továbbra is elegendőnek fog bizonyulni ahhoz, hogy az amerikai katonai fölény globális szinten fennmaradjon.

A DefenseNews által összeállított lista igen plasztikusan mutatja azokat a folyamatokat, amelyek mentén átalakul a globális biztonság, és kikristályosodnak az új hatalmi pólusok. A nagy hadiipari vállalatok között megjelenő kínai, dél-koreai, indiai és szingapúri gyártók jelzik, hogy a globális gazdasági és ezzel együtt a katonai súlypont minden tekintetben áthelyeződik Ázsiába. A folyamat pedig azt eredményezi, hogy a 21. század globális kérdéseinek és problémáinak nagy részére már nem Európában vagy Amerikában ötlik ki a válaszokat, hanem az ázsiai hatalmak vezetői fognak azzal a képességgel rendelkezni, amelyek révén azokra megoldások kínálhatók.

Az ázsiai államok közül egyértelműen kiemelkedik Kína, amely már ma olyan képességekkel rendelkezik, amelynek révén akár a jelenleginél jóval nagyobb katonai jelenlétet is tudna prezentálni, akár globális viszonylatokban is. Kína azáltal, hogy a hadiiparban is kiemelkedő teljesítményre képes, nyomatékosította, hogy egyértelműen a második számú nagyhatalommá vált.

Kérdéses azonban, hogy merre tovább Euró­pa, és merre tovább Oroszország? Az euró­pai volt nagyhatalmak és Oroszország is jelentős pozíciókat veszített az elmúlt évtizedek során globális érdekérvényesítő képességéből. Annak érdekében, hogy az európai államok továbbra is a keresztény történelmi hagyományoknak megfelelő szerepet tudjanak betölteni a világpolitika színpadán, elengedhetetlen, hogy hadiipari képességeiken javítsanak, azokat fejlesszék. Amennyiben az európai államok a jövőben nem lesznek kellőképpen innovatív szereplők a hadiipar terén, úgy olyan behozhatatlan hátrányba kerülnek, amely a klasszikus világrend végleges felbomlását eredményezheti.

A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője

Magyar Hírlap 

Comments are closed.