A DefenseNews legújabb összeállítása szerint a világ száz legnagyobb fegyvergyártó cége közül nyolc a Kínai Népköztársaságban található. A képet tovább árnyalja, hogy mind a nyolc vállalat az első huszonkét hely valamelyikét foglalja el a listán az ötödiktől a huszonkettedik helyig. A huszonkét legnagyobb hadiipari vállalkozás között megtalálható még tíz amerikai, valamint egy-egy brit, holland-francia, olasz és orosz is.
A számok magukért beszélnek, és számos következtetés levonására adnak lehetőséget, amelyek viszont egyértelműen arra mutatnak rá, hogy a globális biztonság teljes mértékben átalakul, és ennek egyik kulcsszereplőjévé Kína válik.
Annak a ténye, hogy Kína olyan precíziós tudást és technológiát igénylő területen, mint a hadiipar ma már az egész európai termeléssel azonos volument képes felmutatni, a legkevesebb, hogy elgondolkodtató. A DefenseNews kimutatása alapján Kína az elmúlt időszakban jelentős katonai fejlesztéseket hajtott végre, amelyeket egyébként a világgazdaságban és a világpolitikában betöltött szerepe is egyre indokoltabbá tesz. Ahogy növekszik az ázsiai állam érdekszférája, azzal párhuzamosan nő meg az igény és a szükség az érdekérvényesítő képesség növelésére. A kínai társadalom joggal várja el, hogy a pekingi vezetés biztosítsa a biztonságos környezetet a további gazdasági térnyerés során. A folyamat azonban együtt jár azzal is, hogy mind több konfliktusos helyzetbe sodródhat Kína és a kínai állampolgárok, ami pedig indokolja a modern, ütőképes hadsereg meglétét. És indokolja az is, hogy Kína globális nagyhatalommá vált, és e pozíció megtartása a történelmi tények ismeretében csak gazdasági eszközökkel, ütőképes hadsereg megléte nélkül nem sikerülhet. Mindinkább láthatóvá válik, hogy a pekingi vezetés is felismerte ezt, és mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a nagyhatalmi létét, ennek pedig egyenes következménye a hadiipar nagy volumenű fejlesztése.
Nagy kérdés ugyanakkor: merre tovább Európa? Mi lesz a jövő, ha az európai haditechnikai vállalatok továbbra is ilyen ütemben veszítenek a piaci részesedésükből? A kisebb piaci részesedés várhatóan azonban kisebb kutatási kapacitást fog eredményezni, aminek egyik összetevője az anyagi eszközök hiánya. Ennél sokkal rombolóbb hatása lehet azonban annak a ténynek, hogy a kevés eladott fegyver, kevés éles próbát eredményez, ennek eredményeként a fejlesztők nem találkoznak a megfelelő mennyiségű visszajelzéssel, a tényleges piaci igényekkel, illetve az ideális és elvárt fejlesztési irányokkal.
Pontosan ez az utóbbi az a szegmens, amelyben az amerikai fegyvergyártók messze az európai, az orosz vagy a kínai konkurencia előtt járnak. Gyakorlatilag már évtizedek óta a világ legsúlyosabb válságövezeteiben használják az eszközeiket, ennek folytán óriási tapasztalati többlettel rendelkeznek. Az anyagi javak, a szaktudás és a tapasztalat együttes megléte pedig hozzásegíti az amerikai hadiipart ahhoz, hogy jelenleg a világ legjobb haditechnikai eszközeit tudja előállítani. Ez az előny pedig középtávon továbbra is elegendőnek fog bizonyulni ahhoz, hogy az amerikai katonai fölény globális szinten fennmaradjon.
A DefenseNews által összeállított lista igen plasztikusan mutatja azokat a folyamatokat, amelyek mentén átalakul a globális biztonság, és kikristályosodnak az új hatalmi pólusok. A nagy hadiipari vállalatok között megjelenő kínai, dél-koreai, indiai és szingapúri gyártók jelzik, hogy a globális gazdasági és ezzel együtt a katonai súlypont minden tekintetben áthelyeződik Ázsiába. A folyamat pedig azt eredményezi, hogy a 21. század globális kérdéseinek és problémáinak nagy részére már nem Európában vagy Amerikában ötlik ki a válaszokat, hanem az ázsiai hatalmak vezetői fognak azzal a képességgel rendelkezni, amelyek révén azokra megoldások kínálhatók.
Az ázsiai államok közül egyértelműen kiemelkedik Kína, amely már ma olyan képességekkel rendelkezik, amelynek révén akár a jelenleginél jóval nagyobb katonai jelenlétet is tudna prezentálni, akár globális viszonylatokban is. Kína azáltal, hogy a hadiiparban is kiemelkedő teljesítményre képes, nyomatékosította, hogy egyértelműen a második számú nagyhatalommá vált.
Kérdéses azonban, hogy merre tovább Európa, és merre tovább Oroszország? Az európai volt nagyhatalmak és Oroszország is jelentős pozíciókat veszített az elmúlt évtizedek során globális érdekérvényesítő képességéből. Annak érdekében, hogy az európai államok továbbra is a keresztény történelmi hagyományoknak megfelelő szerepet tudjanak betölteni a világpolitika színpadán, elengedhetetlen, hogy hadiipari képességeiken javítsanak, azokat fejlesszék. Amennyiben az európai államok a jövőben nem lesznek kellőképpen innovatív szereplők a hadiipar terén, úgy olyan behozhatatlan hátrányba kerülnek, amely a klasszikus világrend végleges felbomlását eredményezheti.
A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője
Magyar Hírlap
Annak a ténye, hogy Kína olyan precíziós tudást és technológiát igénylő területen, mint a hadiipar ma már az egész európai termeléssel azonos volument képes felmutatni, a legkevesebb, hogy elgondolkodtató. A DefenseNews kimutatása alapján Kína az elmúlt időszakban jelentős katonai fejlesztéseket hajtott végre, amelyeket egyébként a világgazdaságban és a világpolitikában betöltött szerepe is egyre indokoltabbá tesz. Ahogy növekszik az ázsiai állam érdekszférája, azzal párhuzamosan nő meg az igény és a szükség az érdekérvényesítő képesség növelésére. A kínai társadalom joggal várja el, hogy a pekingi vezetés biztosítsa a biztonságos környezetet a további gazdasági térnyerés során. A folyamat azonban együtt jár azzal is, hogy mind több konfliktusos helyzetbe sodródhat Kína és a kínai állampolgárok, ami pedig indokolja a modern, ütőképes hadsereg meglétét. És indokolja az is, hogy Kína globális nagyhatalommá vált, és e pozíció megtartása a történelmi tények ismeretében csak gazdasági eszközökkel, ütőképes hadsereg megléte nélkül nem sikerülhet. Mindinkább láthatóvá válik, hogy a pekingi vezetés is felismerte ezt, és mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a nagyhatalmi létét, ennek pedig egyenes következménye a hadiipar nagy volumenű fejlesztése.
Nagy kérdés ugyanakkor: merre tovább Európa? Mi lesz a jövő, ha az európai haditechnikai vállalatok továbbra is ilyen ütemben veszítenek a piaci részesedésükből? A kisebb piaci részesedés várhatóan azonban kisebb kutatási kapacitást fog eredményezni, aminek egyik összetevője az anyagi eszközök hiánya. Ennél sokkal rombolóbb hatása lehet azonban annak a ténynek, hogy a kevés eladott fegyver, kevés éles próbát eredményez, ennek eredményeként a fejlesztők nem találkoznak a megfelelő mennyiségű visszajelzéssel, a tényleges piaci igényekkel, illetve az ideális és elvárt fejlesztési irányokkal.
Pontosan ez az utóbbi az a szegmens, amelyben az amerikai fegyvergyártók messze az európai, az orosz vagy a kínai konkurencia előtt járnak. Gyakorlatilag már évtizedek óta a világ legsúlyosabb válságövezeteiben használják az eszközeiket, ennek folytán óriási tapasztalati többlettel rendelkeznek. Az anyagi javak, a szaktudás és a tapasztalat együttes megléte pedig hozzásegíti az amerikai hadiipart ahhoz, hogy jelenleg a világ legjobb haditechnikai eszközeit tudja előállítani. Ez az előny pedig középtávon továbbra is elegendőnek fog bizonyulni ahhoz, hogy az amerikai katonai fölény globális szinten fennmaradjon.
A DefenseNews által összeállított lista igen plasztikusan mutatja azokat a folyamatokat, amelyek mentén átalakul a globális biztonság, és kikristályosodnak az új hatalmi pólusok. A nagy hadiipari vállalatok között megjelenő kínai, dél-koreai, indiai és szingapúri gyártók jelzik, hogy a globális gazdasági és ezzel együtt a katonai súlypont minden tekintetben áthelyeződik Ázsiába. A folyamat pedig azt eredményezi, hogy a 21. század globális kérdéseinek és problémáinak nagy részére már nem Európában vagy Amerikában ötlik ki a válaszokat, hanem az ázsiai hatalmak vezetői fognak azzal a képességgel rendelkezni, amelyek révén azokra megoldások kínálhatók.
Az ázsiai államok közül egyértelműen kiemelkedik Kína, amely már ma olyan képességekkel rendelkezik, amelynek révén akár a jelenleginél jóval nagyobb katonai jelenlétet is tudna prezentálni, akár globális viszonylatokban is. Kína azáltal, hogy a hadiiparban is kiemelkedő teljesítményre képes, nyomatékosította, hogy egyértelműen a második számú nagyhatalommá vált.
Kérdéses azonban, hogy merre tovább Európa, és merre tovább Oroszország? Az európai volt nagyhatalmak és Oroszország is jelentős pozíciókat veszített az elmúlt évtizedek során globális érdekérvényesítő képességéből. Annak érdekében, hogy az európai államok továbbra is a keresztény történelmi hagyományoknak megfelelő szerepet tudjanak betölteni a világpolitika színpadán, elengedhetetlen, hogy hadiipari képességeiken javítsanak, azokat fejlesszék. Amennyiben az európai államok a jövőben nem lesznek kellőképpen innovatív szereplők a hadiipar terén, úgy olyan behozhatatlan hátrányba kerülnek, amely a klasszikus világrend végleges felbomlását eredményezheti.
A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője
Magyar Hírlap