Nemzeti Fórum
  • Hírek
  • Publicisztikák
  • Interjúk
  • Képtár
    • VK Képtár
  • Kölcsey Kör
  • Keresztény Élet
  • Történet
  • Tisztségviselők
  • Képviselők
    • Országgyűlési Képviselők >
      • Bartos Mónika
      • Bóna Zoltán
      • Erdős Norbert
      • Font Sándor
      • Kovács Sándor
      • Lezsák Sándor
      • Dr. Tilki Attila
      • V. Németh Zsolt
    • Vármegyei közgyűlési elnökök
    • Vármegyei főispán >
      • Tanárki Gábor
    • Vármegyei képviselők
    • Polgármesterek
    • Önkormányzati képviselők
  • Szervezetek
  • Munkacsoportok
  • Szövetségeseink
  • Médiapartnereink
  • Dokumentumok
  • Kapcsolat
"A Nemzeti Fórum egy hajlíthatatlan, rendíthetetlen nemzeti erő, egy olyan erő, amelyre biztosan igaz a Szózatnak az a szava, hogy rendületlenül." 
​(Orbán Viktor)

Kasznár Attila: A terror és annak finanszírozása

5/22/2019

 
Picture
Rövid hírként jelent meg a magyar sajtóban, hogy a német terrorelhárítás elfogott nyolc bosnyák származású német állampolgárt, aki az Iszlám Állam számára gyűjtött pénzt, majd azt továbbította a terrorszervezetnek. 

Az eset jelentősége azonban messze túlmutat annak elsődleges hírértékén, és egyértelművé teszi, hogy a terrorfinanszírozás elleni fellépés nem véletlenül az Európai Unió terrorellenes stratégiájának egyik alapköve.

A nagy hadvezér, Raimondo Montecuccoli óta ismert, hogy a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. Egy másik nagy stratéga, Carl von Clausewitz meg úgy gondolta, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel. Mivel pedig a terrorizmus politikai alapú, erőszakorientált aktus, így helybenhagyható a posztmodern katonai gondolkodók azon véleménye, hogy a terrorizmus is egyfajta hadviselés. Rövid gondolattársítás eredményeként levonhatjuk azt a következtetést, hogy a terrorizmushoz pontosan ugyanarra van szükség, mint a háborúhoz, vagyis: pénzre, lehetőleg jó sokra.

A terrorelhárítással foglalkozó szakértők felismerték ezt a tényt, ennek nyomán számos, a pénzügyi szektort érintő jogszabályi szigorítást sikerült az elmúlt évtizedekben elérniük. A gazdasági szakemberek és a lakosság jelentős része azonban nincs tisztában a terror­finanszírozásban rejlő veszélyekkel. A bankot látogató átlag ügyfél úgy látja, hogy lassul az ügyintézés, csak azért, mert a pénzmozgásai­val kapcsolatosan valaki valamit meg akar tudni, amit nem is ért, miért, és egyáltalán annak a valakinek mi köze is van ehhez?!

Persze bárkit, aki áll és várakozik a bankban, nagyon nehéz lenne ott a helyszínen meggyőzni a terrorfinanszírozással kapcsolatos intézkedések értelméről és hasznosságáról, még akkor sem, ha azt próbálnánk bizonygatni, hogy azok által éppen őt és családját akarják megóvni attól, hogy terrortámadás áldozatává váljon. Holott a terrorfinanszírozás akadályozására tett intézkedések a terrorellenes fellépések legjelentősebb mozzanatai, még akkor is, ha jóval kevésbé látványosak, mint egy jól sikerült kommandós akció.

A terrorelhárítási szakemberek tökéletesen tisztában vannak annak jelentőségével, hogy mekkora érvágást jelenthet a nemzetközi terrorista hálózatoknak a pénzcsapok elzárása vagy a pénzforrások számának csökkentése.

A terrorista közösségek a tevékenységükhöz szükséges összegeket mind változatosabb forrásokból próbálják előteremteni. Ezek közül egyre jelentősebb szerepet kapnak a szervezett bűnözői tevékenységből származó jövedelmek. Vagyis a terrorista közösségek ráépülnek a szervezett bűnözői csoportok tevékenységére, gyakran átveszik azoktól a feladatokat. Érzékeny pont ez, ahol nehézzé válik a „klasszikus” bűnözői körök és a terrorcsoportok tevékenységének különválasztása. Egy ilyen pénzszerzési mód lehet az illegális migráció szervezése és elősegítése is. Vagyis a terrorszervezetek kooperálva az embercsempészekkel vagy azok helyét átvéve jutnak a migránsoktól jelentős összeghez, majd azt tisztára mosva juttatják vissza saját szervezetükhöz. Ezzel a módszerrel a terrorcsoportok két legyet üthetnek egy csapásra, hiszen a migránsok tömegei közé rejtve terroristákat is bejuttathatnak Európába, akik később újabb terrorcselekményeket követhetnek el.

Egy másik, nagy teret kapó módszer az adományok gyűjtése. Ebben az esetben a terroristák elsősorban két csoportot céloznak meg. Az első csoportba a beteges eszméik támogatói tartoznak, akik bár sokszor elhiszik magukról, hogy ők maguk nem terroristák, azonban a valóságban aktív terroristának kell tekintenünk őket. A második csoportba tartozó személyek általában nem sejtik, hogy ártatlan európai emberek életének kioltására adják a pénzüket. Tőlük leggyakrabban muszlim karitatív tevékenység mögé rejtve gyűjtenek adományokat, majd azokat terrorcselekmények végrehajtására használják fel.

E két példán túl a terrorfinanszírozás további változatos példáit lehetne sorolni. Ennyiből is egyértelmű azonban, hogy a keresztény Európa és az egyetemes kereszténység ellen folytatott háború anyagi forrásainak biztosítása a terroristáknak, míg nekünk, keresztény európaiaknak és magyaroknak ezeknek a forrásoknak az elzárása a létfontosságú.

A terrorizmus finanszírozása terén végbemenő folyamatok szükségessé teszik, hogy a gazdálkodással és pénzügyekkel foglalkozó szakembereket felkészítsük a terrorizmus beszivárgására ezekre a területekre és az ezekkel kapcsolatos kockázatokra. A hazai felsőoktatás ilyen irányú fejlesztését rövid időn belül meg kell kezdeni, különben a hazai gazdasági szektor védtelenül áll majd a terrorizmus jelentette modern nemzetbiztonsági kihívásokkal szemben.

A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője

Magyar Hírlap 

Comments are closed.