Szóval hozzánk is elérkezett… Új szintre lépett az iskolai erőszak hazánkban is. Egy győri középiskolás előre megfontolt szándékkal hátba szúrta a fizikatanárnőjét, amiért az hármasra értékelte a dolgozatát. A gyilkossági kísérletet elkövető fiú az osztálytársai szerint előre készült a tettre, órákkal a támadás előtt mondogatta társainak, hogy ha hármast kap, leszúrja a pedagógust. És megtette.
A fiatal elkövető tettével bebizonyította, hogy egy teljesen új kihívásokkal teli, biztonsági szempontokból a korábban megszokottól eltérő társadalmi környezet alakult ki, amely új válaszokat is igényel. Mit is jelent ez? Nem mást, mint hogy fel kell készülnünk az új kihívásokra, fel kell ismernünk az új típusú fenyegetéseket, és meg kell tanulnunk a válaszadás mechanizmusát is.
Ez nem azt jelenti, hogy a világ rosszabbá vagy veszélyesebbé vált volna, mint húsz vagy ötven éve volt, egyszerűen más lett. A változás pedig megváltoztatta a biztonsági kihívásokat, a veszélyforrásokat is. Az új veszélyekkel szemben viszont ki kell alakítani az új védekezési képességeket. Ez egy egyszerű tanulási folyamat, ami semmiben sem különbözik attól, amelynek során a forró vasalóval szembeni viselkedési normákat elsajátítjuk, és amelynek végére nem félünk az eszköztől, hanem megismerve annak sajátosságait el tudjuk kerülni az általa esetlegesen okozható veszélyhelyzeteket.
Modern világunk modern problémákat is rejt, amelyekre egyelőre sokszor nem vagyunk felkészülve. De nemcsak a veszélyekre nem vagyunk felkészülve, azt sem tudjuk, miként készüljünk fel ezekre. Ebből ered a félelem az adott szituációtól. Az ismeretlen, nem kezelhető helyzet az, amely rettegéssel tölti el az egyént. A megismerés, az adott probléma kezelésének képessége azonban megnyugvást eredményez. Ezen túl pedig biztonságot, hiszen a veszélyes szituációt tudjuk kezelni, akkor képesek vagyunk a katasztrófa elkerülésére is. Az ismeretlen megismerése az a tanulási folyamat, amelynek a végén magunk, a környezetünk és gyermekeink biztonságát meg tudjuk teremteni.
A győri eset kapcsán pontosan azt látjuk, hogy egyfajta biztonsági kihívás, egy veszélyhelyzet felismerése és kezelése megakadályozhatta volna a tragikus eset bekövetkeztét. A beszámolók szerint az egyébként jó tanuló fiatal elkövető a tette után úgy fogalmazott, hogy már túl nagy volt rajta a nyomás. A jelek, amiket egy ilyen elkeseredett, a problémáitfeldolgozni képtelen ember ad, felismerhetők, ha megtanuljuk azokat értelmezni, ha jobban odafigyelünk egymásra és a másik ember problémáira.
A pedagógusszervezetek úgy fogalmazták meg, hogy a tanároknak meg kellene tanítani a krízishelyzetek kezelését. Ami tökéletesen igaz, mára bebizonyosodott, hogy a modern pedagógusképzés elképzelhetetlen a biztonságtudatosság oktatása nélkül.
A nemzetközi szakirodalom biztonságtudatosságnak nevezi azt a viselkedési formát, amikor a fenyegetettségek felismerési képessége révén azok tudatos elkerülésére, illetve kezelésére törekszünk. Átalakuló, gyorsan változó világunkban ez az egyik legfontosabb képesség, amely maguk és környezetünk biztonságos életét meghatározhatja.
Vagyis a biztonságtudatos viselkedés a modern világ modern kihívásaihoz való alkalmazkodás képessége, amely tanulható és tanítható. Ennek értelmében kiemelt fontossággal bírhat, hogy a pedagógusok magukénak mondhassák ezt a tudást, amelynek révén a jövő generációit, gyermekeinket tudatosan képezhetik arra, hogyan kell kezelni a modern világ modern kihívásait.
Magunkat és gyermekeinket meg kell tanítanunk arra, miként legyünk és legyenek képesek elkerülni a veszélyhelyzeteket, és mivel a veszélyhelyzetek, azok forrásai és formai megjelenésük is változott, a megváltozott környezetre kell felkészülni.
A győri eset kapcsán elmondható, hogy a biztonságtudatos oktatás és nevelés hozzásegíthetett volna a tragikus események elkerüléséhez.
A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője
Magyar Hírlap
Ez nem azt jelenti, hogy a világ rosszabbá vagy veszélyesebbé vált volna, mint húsz vagy ötven éve volt, egyszerűen más lett. A változás pedig megváltoztatta a biztonsági kihívásokat, a veszélyforrásokat is. Az új veszélyekkel szemben viszont ki kell alakítani az új védekezési képességeket. Ez egy egyszerű tanulási folyamat, ami semmiben sem különbözik attól, amelynek során a forró vasalóval szembeni viselkedési normákat elsajátítjuk, és amelynek végére nem félünk az eszköztől, hanem megismerve annak sajátosságait el tudjuk kerülni az általa esetlegesen okozható veszélyhelyzeteket.
Modern világunk modern problémákat is rejt, amelyekre egyelőre sokszor nem vagyunk felkészülve. De nemcsak a veszélyekre nem vagyunk felkészülve, azt sem tudjuk, miként készüljünk fel ezekre. Ebből ered a félelem az adott szituációtól. Az ismeretlen, nem kezelhető helyzet az, amely rettegéssel tölti el az egyént. A megismerés, az adott probléma kezelésének képessége azonban megnyugvást eredményez. Ezen túl pedig biztonságot, hiszen a veszélyes szituációt tudjuk kezelni, akkor képesek vagyunk a katasztrófa elkerülésére is. Az ismeretlen megismerése az a tanulási folyamat, amelynek a végén magunk, a környezetünk és gyermekeink biztonságát meg tudjuk teremteni.
A győri eset kapcsán pontosan azt látjuk, hogy egyfajta biztonsági kihívás, egy veszélyhelyzet felismerése és kezelése megakadályozhatta volna a tragikus eset bekövetkeztét. A beszámolók szerint az egyébként jó tanuló fiatal elkövető a tette után úgy fogalmazott, hogy már túl nagy volt rajta a nyomás. A jelek, amiket egy ilyen elkeseredett, a problémáitfeldolgozni képtelen ember ad, felismerhetők, ha megtanuljuk azokat értelmezni, ha jobban odafigyelünk egymásra és a másik ember problémáira.
A pedagógusszervezetek úgy fogalmazták meg, hogy a tanároknak meg kellene tanítani a krízishelyzetek kezelését. Ami tökéletesen igaz, mára bebizonyosodott, hogy a modern pedagógusképzés elképzelhetetlen a biztonságtudatosság oktatása nélkül.
A nemzetközi szakirodalom biztonságtudatosságnak nevezi azt a viselkedési formát, amikor a fenyegetettségek felismerési képessége révén azok tudatos elkerülésére, illetve kezelésére törekszünk. Átalakuló, gyorsan változó világunkban ez az egyik legfontosabb képesség, amely maguk és környezetünk biztonságos életét meghatározhatja.
Vagyis a biztonságtudatos viselkedés a modern világ modern kihívásaihoz való alkalmazkodás képessége, amely tanulható és tanítható. Ennek értelmében kiemelt fontossággal bírhat, hogy a pedagógusok magukénak mondhassák ezt a tudást, amelynek révén a jövő generációit, gyermekeinket tudatosan képezhetik arra, hogyan kell kezelni a modern világ modern kihívásait.
Magunkat és gyermekeinket meg kell tanítanunk arra, miként legyünk és legyenek képesek elkerülni a veszélyhelyzeteket, és mivel a veszélyhelyzetek, azok forrásai és formai megjelenésük is változott, a megváltozott környezetre kell felkészülni.
A győri eset kapcsán elmondható, hogy a biztonságtudatos oktatás és nevelés hozzásegíthetett volna a tragikus események elkerüléséhez.
A szerző a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője
Magyar Hírlap