Egyesek nem átallanak a választóktól kapott bizalommal visszaélni, és csak azért nehezíteni a járvány elleni koordinált fellépést, mert az politikailag jópofának tűnik, egyes politikai ügyeskedőknek rövid távú előnyöket hozhat.
Amikor Európa nemzetei vállt vállnak vetve harcolnak egy láthatatlan gyilkos ellen. Amikor naponta emberek ezrei válnak áldozattá, és lázban égve szenvednek, és küzdenek az életükért. Amikor emberek tömegei veszítik el munkahelyüket, és családok megélhetése válik veszélyeztetetté. Akkor egyesek nem átallanak a választóktól kapott bizalommal visszaélni, és csak azért nehezíteni a járvány elleni koordinált fellépést, mert az politikailag jópofának tűnik, egyes politikai ügyeskedőknek rövid távú előnyöket hozhat.
Nos, bár elsőre ez hihetetlennek tűnik, de valóban megtörténhet ilyen, és sajnos meg is történt. Csak remélni lehet, hogy miközben a nem gomb felé mozdították a kezüket, akkor nem is gondoltak arra, hogy emberek millióinak biztonságát veszélyeztetik felelőtlen, végletekig meggondolatlan magatartásukkal. Csak a remény marad azt illetően, hogy az átgondolatlanság, a pillanatnyi érdekekben való bizakodás és nem előre kitervelt cselekmény volt tettük, amellyel a jobb érzésű embereknél végleg eljátszották a becsületüket.
Pedig jelen helyzetben a koronavírus elleni küzdelem megkövetelné, hogy minden sérelmet, másként gondolkodást, ideológiai, vallási vagy egyéb meggyőződést, gazdasági érdeket, anyagi haszonlesést, sőt egyszerűen minden személyes érdeket félretéve, egymást segítve és támogatva mentsük meg hazánkat, nemzetünket és az emberiséget e félelmetes kórtól.
Ez az a helyzet, amikor a politikai érdeknek nincs helye, csak és kizárólag a közösség megmentése lehet a cél. Mert ne felejtsük, olyan helyzet alakult ki, amikor az egyén biztonsága és a közösség biztonsága egymástól elválaszthatatlan, és egyik a másik nélkül nem valósulhat meg.
A felelős többség persze átérzi annak a feladatnak a súlyát, amely a járvány tombolásának hatására minden ember vállára nehezedik. Sajnos azonban, mint látható, vannak, akik megpróbálják megbontani azt az egységet, amely szükséges ahhoz, hogy az egyén érdekein, a „nekem ez jó”, „nekem ez kell”, „nekem ez kényelmes” gondolkodáson felülemelkedve, minél kisebb veszteséggel és fájdalommal felülkerekedjünk a járványon.
Ha nem félünk, és a pillanatnyi nehézségeket leküzdjük, legyenek azok bármilyen megterhelők, és jöjjön bárhonnan is a gáncs, akkor felülemelkedhetünk azokon, és rövidesen már arról beszélhetünk, hogy túl vagyunk azon a veszélyen, amely egy globális válsággal fenyegetett, gyermekeink és nemzetünk jövőjét veszélyeztetve.
A szabályok betartása és az egyéni feladatok teljesítése jelenleg sokkal fontosabb, mint az elmúlt években vagy akár évtizedekben bármikor volt. A gyilkos kór, a burjánzó járvány feletti győzelem úgy érhető el a legrövidebb időn belül, ha az óvó- és védőszabályokat mindannyian kötelezőnek fogadjuk el, és segítjük egymást. Ez most nem a személyeskedés, az egyéni érdekek érvényesítésének az ideje.
A járvány nagymértékben fogja átformálni életünket. A vírus okozta károk rávilágítottak társadalmunk, a nyugati civilizáció gyenge pontjaira. Rájöhettünk, hogy nemcsak a vírust kell legyőznünk, de a járvány visszaszorítása után újra kell építeni a gazdasági rendszert is. Egy már most biztos, a kiszolgáltatott gazdasági modell helyett egy új, biztonságot nyújtó, hálózati modellek alapján építkező világgazdaságra van szükség.
Egyet azonban nem szabad felejtenünk, a jövő a miénk. A járvány, bár eddig is nagyon fájdalmas következményekkel járt és ezután is nehézségek sorát fogja a magyarok és az egész emberiség elé állítani, ezeket a nehézséget is sikerrel fogjuk leküzdeni.
(A szerző egyetemi oktató, a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője)
Magyar Hírlap
Nos, bár elsőre ez hihetetlennek tűnik, de valóban megtörténhet ilyen, és sajnos meg is történt. Csak remélni lehet, hogy miközben a nem gomb felé mozdították a kezüket, akkor nem is gondoltak arra, hogy emberek millióinak biztonságát veszélyeztetik felelőtlen, végletekig meggondolatlan magatartásukkal. Csak a remény marad azt illetően, hogy az átgondolatlanság, a pillanatnyi érdekekben való bizakodás és nem előre kitervelt cselekmény volt tettük, amellyel a jobb érzésű embereknél végleg eljátszották a becsületüket.
Pedig jelen helyzetben a koronavírus elleni küzdelem megkövetelné, hogy minden sérelmet, másként gondolkodást, ideológiai, vallási vagy egyéb meggyőződést, gazdasági érdeket, anyagi haszonlesést, sőt egyszerűen minden személyes érdeket félretéve, egymást segítve és támogatva mentsük meg hazánkat, nemzetünket és az emberiséget e félelmetes kórtól.
Ez az a helyzet, amikor a politikai érdeknek nincs helye, csak és kizárólag a közösség megmentése lehet a cél. Mert ne felejtsük, olyan helyzet alakult ki, amikor az egyén biztonsága és a közösség biztonsága egymástól elválaszthatatlan, és egyik a másik nélkül nem valósulhat meg.
A felelős többség persze átérzi annak a feladatnak a súlyát, amely a járvány tombolásának hatására minden ember vállára nehezedik. Sajnos azonban, mint látható, vannak, akik megpróbálják megbontani azt az egységet, amely szükséges ahhoz, hogy az egyén érdekein, a „nekem ez jó”, „nekem ez kell”, „nekem ez kényelmes” gondolkodáson felülemelkedve, minél kisebb veszteséggel és fájdalommal felülkerekedjünk a járványon.
Ha nem félünk, és a pillanatnyi nehézségeket leküzdjük, legyenek azok bármilyen megterhelők, és jöjjön bárhonnan is a gáncs, akkor felülemelkedhetünk azokon, és rövidesen már arról beszélhetünk, hogy túl vagyunk azon a veszélyen, amely egy globális válsággal fenyegetett, gyermekeink és nemzetünk jövőjét veszélyeztetve.
A szabályok betartása és az egyéni feladatok teljesítése jelenleg sokkal fontosabb, mint az elmúlt években vagy akár évtizedekben bármikor volt. A gyilkos kór, a burjánzó járvány feletti győzelem úgy érhető el a legrövidebb időn belül, ha az óvó- és védőszabályokat mindannyian kötelezőnek fogadjuk el, és segítjük egymást. Ez most nem a személyeskedés, az egyéni érdekek érvényesítésének az ideje.
A járvány nagymértékben fogja átformálni életünket. A vírus okozta károk rávilágítottak társadalmunk, a nyugati civilizáció gyenge pontjaira. Rájöhettünk, hogy nemcsak a vírust kell legyőznünk, de a járvány visszaszorítása után újra kell építeni a gazdasági rendszert is. Egy már most biztos, a kiszolgáltatott gazdasági modell helyett egy új, biztonságot nyújtó, hálózati modellek alapján építkező világgazdaságra van szükség.
Egyet azonban nem szabad felejtenünk, a jövő a miénk. A járvány, bár eddig is nagyon fájdalmas következményekkel járt és ezután is nehézségek sorát fogja a magyarok és az egész emberiség elé állítani, ezeket a nehézséget is sikerrel fogjuk leküzdeni.
(A szerző egyetemi oktató, a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője)
Magyar Hírlap