 | A terrorizmus evolúciója folyamatos, a társadalmi, technikai változásokat követve alakulnak formai és tartalmi elemei |
Különös, hogy bár a Facebook vezetői nem győzik hangsúlyozni: mindinkább a szélsőséges tartalmak – bár a szélsőséges tartalom megnevezést elég szabadon értelmezik –, szűrésére, azaz tiltására törekednek, addig a terrorista közösségek gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak a közösségi hálón. Legalábbis ezt látszik alátámasztani a nagynevű brit agytröszt, a londoni székhelyű Institute for Strategic Dialogue (ISD) bejelentése, amelynek szakértői 288 olyan felhasználói fiókot azonosítottak a közösségi hálón, amelyek az Iszlám Államhoz köthetők.
Mit is jelent ez? Nem mást, hogy a Facebook folyamatosan moderált felületén nagy számban jelenhetnek meg olyan tartalmak, amelyek hozzásegítik az „érdeklődőket” – ebben az esetben ez a terrorista szinonimája –, hogy otthoni körülmények között, már-már a teljesen hétköznapi háztartásban is fellelhető eszközök segítségével robbanóanyagokat állítsanak elő (bár kétségtelen, hogy az eredmény néha visszafelé sül el).
Ez a tény pedig több mint elgondolkodtató, és kérdések sorát veti fel. Mi lehet még a közösségi oldalak – mert feltételezhetjük, hogy nemcsak a Facebook fertőzött a valóban ártó tartalmakkal, hanem más hasonló szolgáltatások is – legsötétebb bugyraiban? Mire is figyelnek a moderátorok? Mitől válik valami ártalmas tartalommá? Mik a terrorizmus jelentette új és újabb veszélyek? És, talán a legfontosabb, biztonságban lehetünk-e mi és a gyermekeink?
Sajnos egyértelmű, hogy az életünket mindinkább átszövő és meghatározó információtechnológia, az internet és a közösségi oldalak minden pozitív hozadékuk ellenére korábban soha nem látott lehetőségeket kínálva nyitnak teret a rossz szándékú emberek és közösségek számára. Közismert, hogy az internet másik, sötét oldala, a dark web, a bűnözés melegágya.
Csakhogy ezen túlmenően sajnos az átlagfelhasználók és gyermekeink által látogatott világos oldal is fertőzött. Ahogy az Iszlám Állam képes volt beszivárogni a Facebookra, úgy ne legyen kétségünk, hogy más terrorszervezetek is megtehetik azt, és a szervezett bűnözői körök is nagy aktivitást mutathatnak. Ez pedig jelentős kockázatokkal jár. Akár egy ártatlan böngészés során bármikor belefuthatunk bűnözői tevékenységbe – ezek közül legismertebbek a gazdasági bűncselekmények, legtöbbször a pitiáner csalás – de akár kábítószer-, vagy emberkereskedők célpontjaivá is válhatunk. Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból a fiatalok és az idősek.
Jelen esetben pontosan ezzel a veszéllyel kell szembesülnünk. Az Iszlám Állam aktivistái ugyanis megtalálták a módját, hogy miként tehetik bejegyzéseiket a moderációs algoritmus számára láthatatlanná, illetve veszélytelennek tűnőnek. Ezáltal pedig a saját maguk számára gyakorlatilag lehetőséget teremtettek eltorzult ideológiájuk széles körű terjesztésére. A világ jelenleg legrettegettebb terrorszervezetének aktivistái ezáltal ott képesek folyamatos propaganda- és kiképző tevékenységet folytatni, ahol legtöbbünk a saját és gyermekei életével kapcsolatos információkat, képeket posztol nap mint nap. És senkiben ne legyen kétség, a terroristák ugyanúgy látnak minket, ahogy mi látjuk őket. Azonban a terroristák figyelő tevékenysége nagyon is céltudatos, hiszen folyamatosan keresik az újabb és újabb ideológiailag megfertőzhető, behálózható személyeket ugyanúgy, mint a potenciális támadási célpontokat.
Az ISD által felfedett tények beigazolták, hogy az információtechnológia robbanásszerű fejlődésének eredményeként ma már mind világosabb, hogy a demokratikus értékrenddel ellenérdekelt közösségeknek, így a terrorista csoportoknak is olyan korábban nem létező lehetőségeik vannak, mint az anonim lét, a közösségi, illetve a kapcsolattartó szolgáltatások nonstop használata vagy a dark web adta határtalan, az illegalitás és a legalitás területét ötvöző cselekmények kivitelezése.
A terroristák vezetői nem csak okos, de egyben magasan kvalifikált személyek, akik pontosan tudják, mit akarnak elérni, és annak érdekében mindent meg is tesznek. Nem vonható kétségbe, hogy a közösségi oldalak, így a Facebook is, kiválóan képzett informatikai szakembereket foglalkoztatnak annak érdekében, hogy a saját és a felhasználóik információbiztonságát garantálni tudják. A történteket szemlélve azt kell mondanunk, hogy az Iszlám Állam, és nagy valószínűséggel egyéb terrorszervezetek is, legalább ennyire profi informatikusokat tudnak felsorakoztatni. Ennek a ténye azonban kevéssé megnyugtató mind az állampolgár, mind pedig a terrorelhárítási szolgálatok részéről. Látható, hogy a terrorizmus evolúciója folyamatos, a társadalmi, technikai változásokat követve alakulnak formai és tartalmi elemei. Így folyamatosan változnak az általa képviselt biztonsági kockázatok. Amelyek pedig arra kényszerítik a rendvédelmi szolgálatokat és az internetes szolgáltatókat, hogy az információtechnológiai platformokon is mind preventívebb fellépési lehetőségeket dolgozzanak ki. És ne felejtsük el, hogy ezek az új kihívások arra kényszerítenek minket, egyszerű felhasználókat, hogy mind tudatosabban használjuk az internetet a magunk és gyermekeink biztonsága érdekében.
(A szerző egyetemi docens, a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője)
Forrás: Magyar Hírlap
Mit is jelent ez? Nem mást, hogy a Facebook folyamatosan moderált felületén nagy számban jelenhetnek meg olyan tartalmak, amelyek hozzásegítik az „érdeklődőket” – ebben az esetben ez a terrorista szinonimája –, hogy otthoni körülmények között, már-már a teljesen hétköznapi háztartásban is fellelhető eszközök segítségével robbanóanyagokat állítsanak elő (bár kétségtelen, hogy az eredmény néha visszafelé sül el).
Ez a tény pedig több mint elgondolkodtató, és kérdések sorát veti fel. Mi lehet még a közösségi oldalak – mert feltételezhetjük, hogy nemcsak a Facebook fertőzött a valóban ártó tartalmakkal, hanem más hasonló szolgáltatások is – legsötétebb bugyraiban? Mire is figyelnek a moderátorok? Mitől válik valami ártalmas tartalommá? Mik a terrorizmus jelentette új és újabb veszélyek? És, talán a legfontosabb, biztonságban lehetünk-e mi és a gyermekeink?
Sajnos egyértelmű, hogy az életünket mindinkább átszövő és meghatározó információtechnológia, az internet és a közösségi oldalak minden pozitív hozadékuk ellenére korábban soha nem látott lehetőségeket kínálva nyitnak teret a rossz szándékú emberek és közösségek számára. Közismert, hogy az internet másik, sötét oldala, a dark web, a bűnözés melegágya.
Csakhogy ezen túlmenően sajnos az átlagfelhasználók és gyermekeink által látogatott világos oldal is fertőzött. Ahogy az Iszlám Állam képes volt beszivárogni a Facebookra, úgy ne legyen kétségünk, hogy más terrorszervezetek is megtehetik azt, és a szervezett bűnözői körök is nagy aktivitást mutathatnak. Ez pedig jelentős kockázatokkal jár. Akár egy ártatlan böngészés során bármikor belefuthatunk bűnözői tevékenységbe – ezek közül legismertebbek a gazdasági bűncselekmények, legtöbbször a pitiáner csalás – de akár kábítószer-, vagy emberkereskedők célpontjaivá is válhatunk. Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból a fiatalok és az idősek.
Jelen esetben pontosan ezzel a veszéllyel kell szembesülnünk. Az Iszlám Állam aktivistái ugyanis megtalálták a módját, hogy miként tehetik bejegyzéseiket a moderációs algoritmus számára láthatatlanná, illetve veszélytelennek tűnőnek. Ezáltal pedig a saját maguk számára gyakorlatilag lehetőséget teremtettek eltorzult ideológiájuk széles körű terjesztésére. A világ jelenleg legrettegettebb terrorszervezetének aktivistái ezáltal ott képesek folyamatos propaganda- és kiképző tevékenységet folytatni, ahol legtöbbünk a saját és gyermekei életével kapcsolatos információkat, képeket posztol nap mint nap. És senkiben ne legyen kétség, a terroristák ugyanúgy látnak minket, ahogy mi látjuk őket. Azonban a terroristák figyelő tevékenysége nagyon is céltudatos, hiszen folyamatosan keresik az újabb és újabb ideológiailag megfertőzhető, behálózható személyeket ugyanúgy, mint a potenciális támadási célpontokat.
Az ISD által felfedett tények beigazolták, hogy az információtechnológia robbanásszerű fejlődésének eredményeként ma már mind világosabb, hogy a demokratikus értékrenddel ellenérdekelt közösségeknek, így a terrorista csoportoknak is olyan korábban nem létező lehetőségeik vannak, mint az anonim lét, a közösségi, illetve a kapcsolattartó szolgáltatások nonstop használata vagy a dark web adta határtalan, az illegalitás és a legalitás területét ötvöző cselekmények kivitelezése.
A terroristák vezetői nem csak okos, de egyben magasan kvalifikált személyek, akik pontosan tudják, mit akarnak elérni, és annak érdekében mindent meg is tesznek. Nem vonható kétségbe, hogy a közösségi oldalak, így a Facebook is, kiválóan képzett informatikai szakembereket foglalkoztatnak annak érdekében, hogy a saját és a felhasználóik információbiztonságát garantálni tudják. A történteket szemlélve azt kell mondanunk, hogy az Iszlám Állam, és nagy valószínűséggel egyéb terrorszervezetek is, legalább ennyire profi informatikusokat tudnak felsorakoztatni. Ennek a ténye azonban kevéssé megnyugtató mind az állampolgár, mind pedig a terrorelhárítási szolgálatok részéről. Látható, hogy a terrorizmus evolúciója folyamatos, a társadalmi, technikai változásokat követve alakulnak formai és tartalmi elemei. Így folyamatosan változnak az általa képviselt biztonsági kockázatok. Amelyek pedig arra kényszerítik a rendvédelmi szolgálatokat és az internetes szolgáltatókat, hogy az információtechnológiai platformokon is mind preventívebb fellépési lehetőségeket dolgozzanak ki. És ne felejtsük el, hogy ezek az új kihívások arra kényszerítenek minket, egyszerű felhasználókat, hogy mind tudatosabban használjuk az internetet a magunk és gyermekeink biztonsága érdekében.
(A szerző egyetemi docens, a Nemzeti Fórum biztonságpolitikai szakértője)
Forrás: Magyar Hírlap