A török nyelvű felirat pedig: „Függetlenségük 30 éve” – és alatta a felsorolás: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán. Igen, épp harminc éve szabadultak meg az orosz gyarmatosítástól a Szovjetunió felbomlásával a társköztársaságok. A függetlenedésnek döntő lökést adott a Janajev-puccs 1991. augusztus 9-én és az azt követő napok eseményei.
Ezek ugyanis felszították a félelmet, hogy a szovjet múlt visszatér. Ekkor született meg a végleges döntés az önállósodásról. A török nyelvű köztársaságok közül Azerbajdzsán 1991. augusztus 30-án vált függetlenné, majd felsorakoztak a közép-ázsiaiak, és Kazahsztán zárta a sort december 16-val. A gyarmati múltból fakadó etnikai, társadalmi, gazdasági és kulturális nehézségek leküzdésének igénye azután fokozatosan kialakította az együttműködés csatornáit is.
A velük nyelvrokon Törökország mellett Magyarország is kezdettől támogatta az új államok függetlenségét. A török köztársaság akkori elnöke, Turgut Özal személyesen látogatta végig a térség országait, és nem sokra rá, 1993 áprilisában a magyar külügyminisztérium szervezte nagy küldöttség felvette a személyes kapcsolatot a közép-ázsiai török köztársaságokkal. Ekkor személyesen nyitottam meg a térségben első nagykövetségünket az akkori kazah fővárosban, Almatiban. Viszonzásul, az osztrák meghívás ellenére, a térségi kazah nagykövetség székhelye Budapest lett.
A kezdődő együttműködésünket elakasztották a baloldali kormányzás időszakai, ám amint ismét a nemzeti oldal került kormányra, a fejlődés újra belendült. Így 2000-ben Orbán Viktor miniszterelnök vitt népes küldöttséget Törökországba kiterjesztvén és elmélyítvén kapcsolatainkat. A függetlenségét a történelem során végig megóvó Törökország ugyanis igyekezett összefogni a közép-ázsiai térség népeit, a kaukázusi azerbajdzsánokat pedig kifejezetten az „egy nép két államban” felfogásban kezeli. A történelemből ismert török államszervezői gyakorlatnak megfelelően az új államok a nehéz indulás ellenére jól működőknek bizonyultak.
Mindenütt létrejött a piacgazdaság, és békésen meg tudták oldani a térségbe települt nagy lélekszámú orosz lakossággal az együttélést. A magyar–török munkamegosztásunkra itt csupán egy személyes emlékkel élnék. Amikor az üzbég számvevőszéki küldöttség látogatást tett Ankarában, majd Budapesten, akkor tagjai elmondták, hogy a magyarországi információk voltak számukra a leghasznosabbak. Mi ugyanis ugyanúgy államszocialista rendszerből alakultunk ismét polgárivá, és jobban megértettük a szakmai átalakítás kihívásait, mint a szocializmus torzításait fel sem fogó törökországi szakemberek.
Miért fordulunk ilyen tartós érdeklődéssel a „keleti nyitás” térségei, köztük a türk államok felé? Egyrészt, mert tapasztalatainkból tudjuk, hogy ma már a távolságok nem akadályoznak a kapcsolatépítésben. Másrészt két hatalmas birodalomnak, Pekingnek és Moszkvának az érdekei erőteljesen érintik a türk térséget. Az orosz kapcsolat már csak az oroszt anya- vagy közvetítőnyelvként használó tömegek révén is jelen van.
Oroszországnak pedig húsba vágó érdeke a térség stabilitásának megóvása a dél felől érkező iszlám felforgatással szemben (és ez ma különösen igaz az afganisztáni fejlemények fényében). A másik oldalról a kínai energiaigény kielégítéséhez e térség nagyban hozzájárul, valamint a nyugat felé kiépülő közlekedés (az Egy övezet, egy út, más néven: Új Selyemút program keretében) napjainkban teremt itt szárazföldi összeköttetést Kína és Európa között. Ez pedig nekünk is fontos.
A térség közös érdekeinek felismerését a több országban beszélt, csaknem azonos török nyelvek, a hasonló kultúra is segít előmozdítani. 2009. október 3 -án a nahicseváni egyezmény aláírásával létre is jött a kormányközi együttműködés. Először négy török nyelvű ország hozta létre a Török Nyelvet Beszélő Országok Együttműködési Tanácsát, röviden ez a Türk Tanács (TURKKON). Az alapítók: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország. Üzbegisztán 2019-ben csatlakozott a szervezethez.
Magyarország előbb a parlamenti együttműködésbe (TURKPA) lépett be 2014-ben, majd 2018 óta elfogadtak minket megfigyelő államként a Türk Tanácsban. Mi voltunk az egyetlen nem török hivatalos nyelvű részt vevő ország. Meghívásunkat a minket összekötő történelmi, valamint egyre erősödő gazdasági és kulturális kapcsolatok érlelték meg. Azóta a közös hagyományok alapján egy hatalmas térség építőmunkájába tudtunk bekapcsolódni. Egyúttal megnyílt előttünk a török népek kulturális és tudományos együttműködésének világa is.
A 2019-ben Budapesten megnyílt képviseleti iroda egyben belépőt jelentett a Türk Tanácsnak az Európai Unión belüli munkakapcsolat kialakításába. Most pedig, október 3-án együtt ünnepeltük meg a török egység és együttműködés napját, és másnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta tárgyalásra Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminisztert. Megelégedéssel nyugtázták a covidjárvány során egymásnak nyújtott segítséget, megállapodtak Türk Befektetési Alap előkészítésében, és Magyarország egyre több ösztöndíjat biztosít felsőfokú oktatásra érkezőknek.
Azután együtt megnyitották Kirgizisztán magyarországi nagykövetségét Budapesten. Ezzel Törökország, Kazahsztán és Azerbajdzsán után negyedik török államnak van nagykövetsége hazánkban. November 10-én pedig kormányküldöttségünk érkezett török földre. Másnap Orbán Viktor tárgyalt Erdoğan elnökkel, majd török–magyar kormányzati csúcstalálkozóra került sor. Számos megegyezés született, és együttműködési nyilatkozatot írt alá a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és Törökország külföldi törökökkel és rokon népekkel foglalkozó főigazgatósága.
Többek között megállapodás született arról is, hogy 2024-ben közös magyar–török kulturális évet szervezünk. Majd 12-én miniszterelnökünk a Türk Tanács államfői csúcstalálkozóján vett részt Isztambulban. Itt Orbán Viktor kezdeményezte 2022 elejére a V4–TURKKON közös vezetői tanácskozását, amelyet különösen időszerűvé tesz a migrációs és biztonsági helyzet alakulása. A vállalatok együttműködésére pedig a magyar Eximbank 545 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg.
Ahmet Hikmet bej 1914-ben, arra célozva, hogy a magyarok, turáni eredetük ellenére sem nyelvileg, sem vallásilag nem részei a türk közösségnek, azt írta, hogy „a magyarok árván maradtak”. Ez körünkben is megfogalmazódott abban az önsajnáltató megfogalmazásban, hogy a népek között „egyedül vagyunk” – mint ahogy ezt Surányi Miklós ismert regényének címe sugallja.
Én viszont úgy tudom, hogy az emberi faj egységes, tehát mindnyájan testvérek vagyunk. Az meg rajtunk múlik, hogy Káin és Ábel vagy Hunor és Magyar példáját követjük.
(A szerző volt külügyi államtitkár, a Nemzeti Fórum alelnöke)
Magyar Hírlap
Ezek ugyanis felszították a félelmet, hogy a szovjet múlt visszatér. Ekkor született meg a végleges döntés az önállósodásról. A török nyelvű köztársaságok közül Azerbajdzsán 1991. augusztus 30-án vált függetlenné, majd felsorakoztak a közép-ázsiaiak, és Kazahsztán zárta a sort december 16-val. A gyarmati múltból fakadó etnikai, társadalmi, gazdasági és kulturális nehézségek leküzdésének igénye azután fokozatosan kialakította az együttműködés csatornáit is.
A velük nyelvrokon Törökország mellett Magyarország is kezdettől támogatta az új államok függetlenségét. A török köztársaság akkori elnöke, Turgut Özal személyesen látogatta végig a térség országait, és nem sokra rá, 1993 áprilisában a magyar külügyminisztérium szervezte nagy küldöttség felvette a személyes kapcsolatot a közép-ázsiai török köztársaságokkal. Ekkor személyesen nyitottam meg a térségben első nagykövetségünket az akkori kazah fővárosban, Almatiban. Viszonzásul, az osztrák meghívás ellenére, a térségi kazah nagykövetség székhelye Budapest lett.
A kezdődő együttműködésünket elakasztották a baloldali kormányzás időszakai, ám amint ismét a nemzeti oldal került kormányra, a fejlődés újra belendült. Így 2000-ben Orbán Viktor miniszterelnök vitt népes küldöttséget Törökországba kiterjesztvén és elmélyítvén kapcsolatainkat. A függetlenségét a történelem során végig megóvó Törökország ugyanis igyekezett összefogni a közép-ázsiai térség népeit, a kaukázusi azerbajdzsánokat pedig kifejezetten az „egy nép két államban” felfogásban kezeli. A történelemből ismert török államszervezői gyakorlatnak megfelelően az új államok a nehéz indulás ellenére jól működőknek bizonyultak.
Mindenütt létrejött a piacgazdaság, és békésen meg tudták oldani a térségbe települt nagy lélekszámú orosz lakossággal az együttélést. A magyar–török munkamegosztásunkra itt csupán egy személyes emlékkel élnék. Amikor az üzbég számvevőszéki küldöttség látogatást tett Ankarában, majd Budapesten, akkor tagjai elmondták, hogy a magyarországi információk voltak számukra a leghasznosabbak. Mi ugyanis ugyanúgy államszocialista rendszerből alakultunk ismét polgárivá, és jobban megértettük a szakmai átalakítás kihívásait, mint a szocializmus torzításait fel sem fogó törökországi szakemberek.
Miért fordulunk ilyen tartós érdeklődéssel a „keleti nyitás” térségei, köztük a türk államok felé? Egyrészt, mert tapasztalatainkból tudjuk, hogy ma már a távolságok nem akadályoznak a kapcsolatépítésben. Másrészt két hatalmas birodalomnak, Pekingnek és Moszkvának az érdekei erőteljesen érintik a türk térséget. Az orosz kapcsolat már csak az oroszt anya- vagy közvetítőnyelvként használó tömegek révén is jelen van.
Oroszországnak pedig húsba vágó érdeke a térség stabilitásának megóvása a dél felől érkező iszlám felforgatással szemben (és ez ma különösen igaz az afganisztáni fejlemények fényében). A másik oldalról a kínai energiaigény kielégítéséhez e térség nagyban hozzájárul, valamint a nyugat felé kiépülő közlekedés (az Egy övezet, egy út, más néven: Új Selyemút program keretében) napjainkban teremt itt szárazföldi összeköttetést Kína és Európa között. Ez pedig nekünk is fontos.
A térség közös érdekeinek felismerését a több országban beszélt, csaknem azonos török nyelvek, a hasonló kultúra is segít előmozdítani. 2009. október 3 -án a nahicseváni egyezmény aláírásával létre is jött a kormányközi együttműködés. Először négy török nyelvű ország hozta létre a Török Nyelvet Beszélő Országok Együttműködési Tanácsát, röviden ez a Türk Tanács (TURKKON). Az alapítók: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország. Üzbegisztán 2019-ben csatlakozott a szervezethez.
Magyarország előbb a parlamenti együttműködésbe (TURKPA) lépett be 2014-ben, majd 2018 óta elfogadtak minket megfigyelő államként a Türk Tanácsban. Mi voltunk az egyetlen nem török hivatalos nyelvű részt vevő ország. Meghívásunkat a minket összekötő történelmi, valamint egyre erősödő gazdasági és kulturális kapcsolatok érlelték meg. Azóta a közös hagyományok alapján egy hatalmas térség építőmunkájába tudtunk bekapcsolódni. Egyúttal megnyílt előttünk a török népek kulturális és tudományos együttműködésének világa is.
A 2019-ben Budapesten megnyílt képviseleti iroda egyben belépőt jelentett a Türk Tanácsnak az Európai Unión belüli munkakapcsolat kialakításába. Most pedig, október 3-án együtt ünnepeltük meg a török egység és együttműködés napját, és másnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta tárgyalásra Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminisztert. Megelégedéssel nyugtázták a covidjárvány során egymásnak nyújtott segítséget, megállapodtak Türk Befektetési Alap előkészítésében, és Magyarország egyre több ösztöndíjat biztosít felsőfokú oktatásra érkezőknek.
Azután együtt megnyitották Kirgizisztán magyarországi nagykövetségét Budapesten. Ezzel Törökország, Kazahsztán és Azerbajdzsán után negyedik török államnak van nagykövetsége hazánkban. November 10-én pedig kormányküldöttségünk érkezett török földre. Másnap Orbán Viktor tárgyalt Erdoğan elnökkel, majd török–magyar kormányzati csúcstalálkozóra került sor. Számos megegyezés született, és együttműködési nyilatkozatot írt alá a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és Törökország külföldi törökökkel és rokon népekkel foglalkozó főigazgatósága.
Többek között megállapodás született arról is, hogy 2024-ben közös magyar–török kulturális évet szervezünk. Majd 12-én miniszterelnökünk a Türk Tanács államfői csúcstalálkozóján vett részt Isztambulban. Itt Orbán Viktor kezdeményezte 2022 elejére a V4–TURKKON közös vezetői tanácskozását, amelyet különösen időszerűvé tesz a migrációs és biztonsági helyzet alakulása. A vállalatok együttműködésére pedig a magyar Eximbank 545 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg.
Ahmet Hikmet bej 1914-ben, arra célozva, hogy a magyarok, turáni eredetük ellenére sem nyelvileg, sem vallásilag nem részei a türk közösségnek, azt írta, hogy „a magyarok árván maradtak”. Ez körünkben is megfogalmazódott abban az önsajnáltató megfogalmazásban, hogy a népek között „egyedül vagyunk” – mint ahogy ezt Surányi Miklós ismert regényének címe sugallja.
Én viszont úgy tudom, hogy az emberi faj egységes, tehát mindnyájan testvérek vagyunk. Az meg rajtunk múlik, hogy Káin és Ábel vagy Hunor és Magyar példáját követjük.
(A szerző volt külügyi államtitkár, a Nemzeti Fórum alelnöke)
Magyar Hírlap