Íme, a műveinek egy kicsi, de jellemző töredékét bemutató Megyer Márta és Kis-Tóth Ferenc: a Verhetetlen Páros.
Ütötte, verte őket a Sors, de ők külön-külön is, aztán együvé sodródva, pontosabban sodorva váltak ütésállókká. Lélekben is, gondolkodásban is. A szellemi honvédelem arcképcsarnoka, képes üzenetei és az örökké közelítő múltidő fegyelmező és figyelmeztető tárgyi emlékei, jelképei a jelenvalóságot tápláló Kárpát-medencei megtartó hajszálgyökérzetet is érzékelteti.
Ütötte, verte őket a Sors, de ők külön-külön is, aztán együvé sodródva, pontosabban sodorva váltak ütésállókká. Lélekben is, gondolkodásban is. A szellemi honvédelem arcképcsarnoka, képes üzenetei és az örökké közelítő múltidő fegyelmező és figyelmeztető tárgyi emlékei, jelképei a jelenvalóságot tápláló Kárpát-medencei megtartó hajszálgyökérzetet is érzékelteti.
A Verhetetlen Páros térből és időből sebészi pontossággal kimetszett alkotásait szemmel sem lehet verni, mert a művek elé a Néző is kiállítódik.
A Néző tekintete élményfüggő. Ismerete, élménye alapján fogja Megyer Márta szöveges arcképeit. Ráismer, barátkozik, közeledik, vagy lép tovább és elraktároz tudata mélyére egy gondolatot, ami akár egy nehezebb pillanatban törhet a felszínre és ad megerősítést egy szópárbajban, egy konfliktus feloldásában. A csillagjegyes arcképcsarnok történelmi erőterében Megyer Márta a Nagy Háború magyar hőseit idézi, a megszelídített lőszeresládák, katonaládák, a NEM NEM SOHA TRIANON emlékműve folyamatos korparancs, a kiirtott erdők emlékére készített munkája a veszélytudatunkat fokozza, a stafírungos ládák pedig – az én értelmezésemben – vidám üzenet is lehet a fiataloknak a hosszabb ideje fiatalok részéről. Megyer Márta magyarul beszélő bemutatóját a Biblia nyelvezetével is fénylő Korpuszok ragyogtatják.
Szelíden gyűrődő homlokkal, szűkülő szemeivel állhat a Néző Kis-Tóth Ferenc hatalmas méretű alkotásai előtt. A Néző hátrébb lép, hogy az egészet próbálja látómezejébe befogni, a látvány egészét felfogni, értelmezni, irányjelző, érzelemkeltő motívumokat keres és talál, aztán lép közelebb, a táblakép címével előérzetét beazonosítja és a Néző élményvilágának sokrétűsége szerint keríti hatalmába „A XX. század elején kivándorló szegény magyarok itt maradt munkaeszköze” vagy „Az elpusztult tanyák emlékére – eredeti fal és ágy felhasználásával készült” műalkotás.
Kis-Tóth Ferenc művészetének lényegét én abban látom, hogy a több évtizedes dackorszaka a Kárpát-medencei közeli és távolabbi, vagy éppen jelen idejű valóság mélyéről hoz föl eszközöket, tárgyakat, menti át őket a Néző elé. Ilyen a magyar temető meggyalázása, bevándorlók sátrai egy vajdasági temetőben – Úz völgyi betolakodók. Indulati gyúanyag minden műve, mert rendíthetetlen és verhetetlen személyiségét, idegrendszerének minden jelzését a magyarság sorsa iránti cselekvő elkötelezettség hitelesíti.
Szülőföldje, a kunsági táj élménye, földművelő és kézműves ősei, a parasztvilág, a tanyasi létforma napi küzdelmei ma is életerőt ad Kis-Tóth Ferenc immár több mint öt évtizedes munkásságának.
A Verhetetlen Páros bennem a verhetetlen magyar nemzet képzetét erősíti. Aki elmegy Garára, a délvidéki magyar határfaluba és végignézi Megyer Márta és Kis-Tóth Ferenc nagyméretű lakóházában, műhelyben, pajtában a több évtized alatt felgyülemlett hatalmas életművet, az a látogató a nyugodt erő biztonságával gondolhat vissza: igen, így kell belakni a történelmi hazánkat, a legkisebb faluban is értéket teremtve. Művelni és műveltetni, minden talpalatnyi földet belakni, mert ha nem lakjuk be mi, akkor majd belakják mások.
(Elhangzott 2019. június 14-én Megyer Márta és Kis-Tóth Ferenc kiállításán, a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában.)
A Néző tekintete élményfüggő. Ismerete, élménye alapján fogja Megyer Márta szöveges arcképeit. Ráismer, barátkozik, közeledik, vagy lép tovább és elraktároz tudata mélyére egy gondolatot, ami akár egy nehezebb pillanatban törhet a felszínre és ad megerősítést egy szópárbajban, egy konfliktus feloldásában. A csillagjegyes arcképcsarnok történelmi erőterében Megyer Márta a Nagy Háború magyar hőseit idézi, a megszelídített lőszeresládák, katonaládák, a NEM NEM SOHA TRIANON emlékműve folyamatos korparancs, a kiirtott erdők emlékére készített munkája a veszélytudatunkat fokozza, a stafírungos ládák pedig – az én értelmezésemben – vidám üzenet is lehet a fiataloknak a hosszabb ideje fiatalok részéről. Megyer Márta magyarul beszélő bemutatóját a Biblia nyelvezetével is fénylő Korpuszok ragyogtatják.
Szelíden gyűrődő homlokkal, szűkülő szemeivel állhat a Néző Kis-Tóth Ferenc hatalmas méretű alkotásai előtt. A Néző hátrébb lép, hogy az egészet próbálja látómezejébe befogni, a látvány egészét felfogni, értelmezni, irányjelző, érzelemkeltő motívumokat keres és talál, aztán lép közelebb, a táblakép címével előérzetét beazonosítja és a Néző élményvilágának sokrétűsége szerint keríti hatalmába „A XX. század elején kivándorló szegény magyarok itt maradt munkaeszköze” vagy „Az elpusztult tanyák emlékére – eredeti fal és ágy felhasználásával készült” műalkotás.
Kis-Tóth Ferenc művészetének lényegét én abban látom, hogy a több évtizedes dackorszaka a Kárpát-medencei közeli és távolabbi, vagy éppen jelen idejű valóság mélyéről hoz föl eszközöket, tárgyakat, menti át őket a Néző elé. Ilyen a magyar temető meggyalázása, bevándorlók sátrai egy vajdasági temetőben – Úz völgyi betolakodók. Indulati gyúanyag minden műve, mert rendíthetetlen és verhetetlen személyiségét, idegrendszerének minden jelzését a magyarság sorsa iránti cselekvő elkötelezettség hitelesíti.
Szülőföldje, a kunsági táj élménye, földművelő és kézműves ősei, a parasztvilág, a tanyasi létforma napi küzdelmei ma is életerőt ad Kis-Tóth Ferenc immár több mint öt évtizedes munkásságának.
A Verhetetlen Páros bennem a verhetetlen magyar nemzet képzetét erősíti. Aki elmegy Garára, a délvidéki magyar határfaluba és végignézi Megyer Márta és Kis-Tóth Ferenc nagyméretű lakóházában, műhelyben, pajtában a több évtized alatt felgyülemlett hatalmas életművet, az a látogató a nyugodt erő biztonságával gondolhat vissza: igen, így kell belakni a történelmi hazánkat, a legkisebb faluban is értéket teremtve. Művelni és műveltetni, minden talpalatnyi földet belakni, mert ha nem lakjuk be mi, akkor majd belakják mások.
(Elhangzott 2019. június 14-én Megyer Márta és Kis-Tóth Ferenc kiállításán, a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában.)