Hölgyeim és Uraim! Emlékező Barátaim!
Az első mondat a köszönet mondata: honfitársaim, képviselőtársaim, tudós barátaim nevében is köszönöm a kezdeményezőknek, szervezőknek, hogy Németh Gyula turkológus, akadémikus születésének 130. évfordulóján tudós életművére emlékezünk és emlékeztetünk.
Németh Gyula megbecsülése és elismertsége messze túlnyúlt kutatási területein. Budapesten eljutott a tudományegyetemen a rektori címig és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatásával is megbízták. Mindez jelzi, hogy egy különlegesen tevékeny életműre emlékezünk. Nevéhez olyan tudományos teljesítmények fűződnek, amelyek hatással voltak mind a magyar, mind a török nemzettudat alakulására.
A magyar tudományos szakma és nagyközönség számára A honfoglaló magyarság kialakulása című, 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott munkája alapvető jelentőségű, amelyben átfogó képet fest a hun tudatú török népalakulatok és a magyarság kapcsolatáról, nyelvészeti eszközökkel következtet az egykori magyar törzsrendszerre, a személy- és törzsnevek eredetére. Rávilágít nemcsak a török népkialakulás törvényszerűségeire, hanem arra is, milyen jelentős szerepet játszottak török etnikai csoportok a magyar nép kialakulásában. Németh Gyula indíttatásában letagadhatatlanul ott volt a kun háttér, karcagi volt, a magyar Alföld, a Nagykunság szülöttje, mely további nemzedékben, egykori tanítványa személyében, Mándoky Kongur Istvánt is adta közösségének és a tudománynak, és a türk–magyar kapcsolatok építésének.
Németh Gyula életműve és jelentősége még a magyar nemzet keretein is túlmutat. A modern Törökország megszületésében is szerepet vállalt, hiszen nevéhez fűződik az első török nyelvtan megjelentetése is. Erre épített a Török Köztársaság megalapítója, Kemal Atatürk, aki a török nyelv kérdését nemzeti üggyé emelte. Németh Gyula nyelvkönyve alapja lett a Török Köztársaság kikiáltása utáni nyelvújítási folyamatnak, és segítséget jelentett Atatürknek abban, hogy 1928 végén megteremtse a török nyelv latin betűs írását.
Tisztelt Emlékezők!
Németh Gyula életműve jól példázza, hogy Magyarországon a turkológia mindig több volt egy tudományágnál. A magyar néphagyomány ismerete hiányos marad, ha tekintetünket nem vetjük keletre. Ám a magyar turkológia hajtóerejét, időnként szinte hihetetlen erejét a magyar függetlenségért vívott küzdelem szellemi szférája adta. A nyugati világgal szemben a „nem vagyunk egyedül” gondolata, a testvérkeresés, keleti gyökereink feltárása vezette Kőrösi Csoma Sándort a tudomány Himalája-csúcsaira, ez vándoroltatta Vámbéryt Bokharába. Ezért nyugszik Mándoky Kongur István teste a kazak nép nagyrabecsülésétől övezve Almatiban.
A II. világháború után a magyar múltról való gondolkozást egyre inkább szovjet, internacionalista szempontok szerint határozták meg, amelyek szétverték Németh Gyula iskoláját is. Ám az elnyomó kommunista nagyhatalom gerincroppantó ideológiai nyomásával szemben a magyar közösség nem fogadta el a kisebbrendűséget, az „egyedül vagyunk” önsajnálatát.
A szovjet kommunista birodalom és hazai zsoldosai által reánk kényszerített elszigeteltség, sőt szembenállás meghaladásának első lehetőségére a magyarság azonnal kaput nyitott a világra, és megtalálta az utat keleti rokonainkhoz is. Amikor 1987-ben Lakiteleken a rendszerváltozás zászlót bontott, nemcsak azért küzdöttünk, hogy a magyarságnak újra esélye legyen a boldogulásra, és országunk újra szabad és független legyen, hanem többek között az is célunk volt, hogy ősi keleti kapcsolatainkat újraszőjük. Amint leráztuk a bénító, zsibbasztó kötelékeket magunkról, máris újjászerveztük kapcsolatunkat Törökországgal és a közép-ázsiai török népekkel. Elsők voltunk a világ országai között, amelyek Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán függetlenségét elismerték. 1993-ban nagykövetséget nyitottunk Almatiban. Erre építkezett az Orbán-kormány a keleti nyitás politikájának meghirdetésével. Ehhez járult hozzá a Magyar Országgyűlés belépése a török nyelvű országok parlamentjeinek együttműködési fórumába, a TURKPA-ba, amelyben első nem türk nyelvű országként 2014-ben már magam képviselhettem országgyűlésünket a szervezet bakui plenáris ülésén. Az ottani munkánk újabb ajtókat nyitott meg: 2019-ben a kirgizisztáni Csolpon Atában Orbán Viktor miniszterelnökünk személyesen jelentette be csatlakozásunkat a török nyelvű országok együttműködési tanácsához, a TurkKon-hoz, s ennek első, Európai Unión belüli képviseleti irodáját Budapesten nyitottuk meg. Mindez azt jelenti, hogy a turkológiai múltunkra építkezve ma már nemcsak tudományos, hanem kereskedelmi, oktatási, kulturális és politikai téren is egyre erősebb az együttműködésünk.
Tisztelt Emlékezők, kedves Barátaim!
Ne feledjük, hogy munkánk egyben ősi hajszálgyökereinkre is épül. 2007-óta rendezzük meg Magyarországon a hun–türk hagyományú népek legnagyobb seregszemléjét, az Attila nagykirály emlékét is ragyogtató Kurultájt. De ilyen a már két ízben megrendezett civil indíttatású lovas-út Magyarországról Közép-Ázsiába, történelmi viseletben, sok helyi találkozóval. S ilyen a nagyvilág számos országának, köztük az említett csoportba tartozó országoknak a Stipendium Hungaricum keretében az egyetemista fiataloknak felajánlott tanulási, ismeretszerzési és közvetlen kapcsolatépítési lehetőség.
Amikor a 130 éve született nagy magyar tudósra, Németh Gyulára emlékezünk, tesszük ezt annak ismeretében, hogy a tudomány hogyan vált társadalomformáló, egészséges önbizalmat adó erővé. S a magyar turkológia elmúlt századokbeli kicsiny csemetéje hogyan terebélyesedett árnyat adó, lombkoronás fává. Újólag is nagyon köszönöm az emlékülés szervezőinek, hogy Németh Gyula emlékét életben tartják. Zaklatott világunkban még a vírusnál is veszedelmesebb erőt képviselnek azok, akik a múltat, a közeli és a távoli múlt emlékeit meghamisítják, torzítják vagy végképp el akarják törölni. Bizonytalanságba sodorták és még ma is bizonytalanságba sodorják azokat, akik a múlt hiteles feltárásán dolgoznak. Bár ez a konferencia Németh Gyula tudós munkásságára emlékeztet, de lélekben és lehetőségekben erősítse mindazokat, akik ma és a jövőben Németh Gyula turkológus iskoláját, műhelyét erősítik itt, a Kárpát-medencében és tőlünk keletre egyaránt.
Maszkot csak a vírus ellen viseljünk, kedves Barátaim, a tudományban nincs helye az álarcnak. Erre is figyelmeztet és fegyelmez bennünket Németh Gyula baráti jövendőnket is szolgáló munkássága.
Köszönöm figyelmüket.
Elhangzott a parlamentben, 2020. október 14-én, Németh Gyula turkológus születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett videokonferencián.
(A szerző író, az Országgyűlés alelnöke)
Magyar Hírlap
Az első mondat a köszönet mondata: honfitársaim, képviselőtársaim, tudós barátaim nevében is köszönöm a kezdeményezőknek, szervezőknek, hogy Németh Gyula turkológus, akadémikus születésének 130. évfordulóján tudós életművére emlékezünk és emlékeztetünk.
Németh Gyula megbecsülése és elismertsége messze túlnyúlt kutatási területein. Budapesten eljutott a tudományegyetemen a rektori címig és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatásával is megbízták. Mindez jelzi, hogy egy különlegesen tevékeny életműre emlékezünk. Nevéhez olyan tudományos teljesítmények fűződnek, amelyek hatással voltak mind a magyar, mind a török nemzettudat alakulására.
A magyar tudományos szakma és nagyközönség számára A honfoglaló magyarság kialakulása című, 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott munkája alapvető jelentőségű, amelyben átfogó képet fest a hun tudatú török népalakulatok és a magyarság kapcsolatáról, nyelvészeti eszközökkel következtet az egykori magyar törzsrendszerre, a személy- és törzsnevek eredetére. Rávilágít nemcsak a török népkialakulás törvényszerűségeire, hanem arra is, milyen jelentős szerepet játszottak török etnikai csoportok a magyar nép kialakulásában. Németh Gyula indíttatásában letagadhatatlanul ott volt a kun háttér, karcagi volt, a magyar Alföld, a Nagykunság szülöttje, mely további nemzedékben, egykori tanítványa személyében, Mándoky Kongur Istvánt is adta közösségének és a tudománynak, és a türk–magyar kapcsolatok építésének.
Németh Gyula életműve és jelentősége még a magyar nemzet keretein is túlmutat. A modern Törökország megszületésében is szerepet vállalt, hiszen nevéhez fűződik az első török nyelvtan megjelentetése is. Erre épített a Török Köztársaság megalapítója, Kemal Atatürk, aki a török nyelv kérdését nemzeti üggyé emelte. Németh Gyula nyelvkönyve alapja lett a Török Köztársaság kikiáltása utáni nyelvújítási folyamatnak, és segítséget jelentett Atatürknek abban, hogy 1928 végén megteremtse a török nyelv latin betűs írását.
Tisztelt Emlékezők!
Németh Gyula életműve jól példázza, hogy Magyarországon a turkológia mindig több volt egy tudományágnál. A magyar néphagyomány ismerete hiányos marad, ha tekintetünket nem vetjük keletre. Ám a magyar turkológia hajtóerejét, időnként szinte hihetetlen erejét a magyar függetlenségért vívott küzdelem szellemi szférája adta. A nyugati világgal szemben a „nem vagyunk egyedül” gondolata, a testvérkeresés, keleti gyökereink feltárása vezette Kőrösi Csoma Sándort a tudomány Himalája-csúcsaira, ez vándoroltatta Vámbéryt Bokharába. Ezért nyugszik Mándoky Kongur István teste a kazak nép nagyrabecsülésétől övezve Almatiban.
A II. világháború után a magyar múltról való gondolkozást egyre inkább szovjet, internacionalista szempontok szerint határozták meg, amelyek szétverték Németh Gyula iskoláját is. Ám az elnyomó kommunista nagyhatalom gerincroppantó ideológiai nyomásával szemben a magyar közösség nem fogadta el a kisebbrendűséget, az „egyedül vagyunk” önsajnálatát.
A szovjet kommunista birodalom és hazai zsoldosai által reánk kényszerített elszigeteltség, sőt szembenállás meghaladásának első lehetőségére a magyarság azonnal kaput nyitott a világra, és megtalálta az utat keleti rokonainkhoz is. Amikor 1987-ben Lakiteleken a rendszerváltozás zászlót bontott, nemcsak azért küzdöttünk, hogy a magyarságnak újra esélye legyen a boldogulásra, és országunk újra szabad és független legyen, hanem többek között az is célunk volt, hogy ősi keleti kapcsolatainkat újraszőjük. Amint leráztuk a bénító, zsibbasztó kötelékeket magunkról, máris újjászerveztük kapcsolatunkat Törökországgal és a közép-ázsiai török népekkel. Elsők voltunk a világ országai között, amelyek Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán függetlenségét elismerték. 1993-ban nagykövetséget nyitottunk Almatiban. Erre építkezett az Orbán-kormány a keleti nyitás politikájának meghirdetésével. Ehhez járult hozzá a Magyar Országgyűlés belépése a török nyelvű országok parlamentjeinek együttműködési fórumába, a TURKPA-ba, amelyben első nem türk nyelvű országként 2014-ben már magam képviselhettem országgyűlésünket a szervezet bakui plenáris ülésén. Az ottani munkánk újabb ajtókat nyitott meg: 2019-ben a kirgizisztáni Csolpon Atában Orbán Viktor miniszterelnökünk személyesen jelentette be csatlakozásunkat a török nyelvű országok együttműködési tanácsához, a TurkKon-hoz, s ennek első, Európai Unión belüli képviseleti irodáját Budapesten nyitottuk meg. Mindez azt jelenti, hogy a turkológiai múltunkra építkezve ma már nemcsak tudományos, hanem kereskedelmi, oktatási, kulturális és politikai téren is egyre erősebb az együttműködésünk.
Tisztelt Emlékezők, kedves Barátaim!
Ne feledjük, hogy munkánk egyben ősi hajszálgyökereinkre is épül. 2007-óta rendezzük meg Magyarországon a hun–türk hagyományú népek legnagyobb seregszemléjét, az Attila nagykirály emlékét is ragyogtató Kurultájt. De ilyen a már két ízben megrendezett civil indíttatású lovas-út Magyarországról Közép-Ázsiába, történelmi viseletben, sok helyi találkozóval. S ilyen a nagyvilág számos országának, köztük az említett csoportba tartozó országoknak a Stipendium Hungaricum keretében az egyetemista fiataloknak felajánlott tanulási, ismeretszerzési és közvetlen kapcsolatépítési lehetőség.
Amikor a 130 éve született nagy magyar tudósra, Németh Gyulára emlékezünk, tesszük ezt annak ismeretében, hogy a tudomány hogyan vált társadalomformáló, egészséges önbizalmat adó erővé. S a magyar turkológia elmúlt századokbeli kicsiny csemetéje hogyan terebélyesedett árnyat adó, lombkoronás fává. Újólag is nagyon köszönöm az emlékülés szervezőinek, hogy Németh Gyula emlékét életben tartják. Zaklatott világunkban még a vírusnál is veszedelmesebb erőt képviselnek azok, akik a múltat, a közeli és a távoli múlt emlékeit meghamisítják, torzítják vagy végképp el akarják törölni. Bizonytalanságba sodorták és még ma is bizonytalanságba sodorják azokat, akik a múlt hiteles feltárásán dolgoznak. Bár ez a konferencia Németh Gyula tudós munkásságára emlékeztet, de lélekben és lehetőségekben erősítse mindazokat, akik ma és a jövőben Németh Gyula turkológus iskoláját, műhelyét erősítik itt, a Kárpát-medencében és tőlünk keletre egyaránt.
Maszkot csak a vírus ellen viseljünk, kedves Barátaim, a tudományban nincs helye az álarcnak. Erre is figyelmeztet és fegyelmez bennünket Németh Gyula baráti jövendőnket is szolgáló munkássága.
Köszönöm figyelmüket.
Elhangzott a parlamentben, 2020. október 14-én, Németh Gyula turkológus születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett videokonferencián.
(A szerző író, az Országgyűlés alelnöke)
Magyar Hírlap