Ahogy elnézem, már úgy vélik a felforgató erők a világban, hogy véget ért a járvány, így itt az ideje, hogy rátelepedjenek a bizonytalanságra, és bebetonozzák azt.
Ahelyett ugyanis, hogy elindulna egy gyógyító folyamat és romeltakarítás, a gazdaság beindítása, inkább nekilátnak a szervezett provokációnak.
Történelmi tény, hogy Amerikában hatalmas sebek vannak a társadalomban. A feketék szabadságjogainak kivívása is gyerekcipőben jár még, és sokan emlékeznek arra, hogyan szegregálták a feketéket az iskolákban, hogy külön mosdót, könyvtárat és negyedeket létesítettek számukra. Ez mind valóság volt, éppen ezért az amerikai társadalom még a gyógyulás szakaszában van. Ám akadnak olyan erők, amiknek nem áll érdekükben, hogy ezek a társadalmi ellentétek feloldódjanak. Különösen nem olyankor, amikor Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét, és öt hónap múlva választások lesznek, ahol van esély az újrázásra. Így ezek a liberális-globalista erők úgy döntöttek, hogy most van itt az ideje egy polgárháború kirobbantásának.
Kétségtelen, hogy az ügy, amire rátelepedtek, tényleg borzalmas. Egyértelmű a rendőri túlkapás, amiért jár a büntetés. Ez azonban meg is történt, hiszen a rendőröket elbocsájtották, eljárás indult ellenük. Ezzel tehát véget is érhetne a történet. Befejezésképpen tarthatnának megemlékezést, ahol elmondanák, hogy egy normális társadalomban ez nem megengedhető, majd csendesen felvonulhatnának, gyújthatnának mécseseket, és imádkozhatnának az áldozatért. Ja nem, ezt nem lehet, hiszen a saját példánkból kiindulva aki így cselekszik, az a libsik szerint náci csőcselék. A demokratikus eljárás szerint aki az erőszak ellen tüntet, annak gyújtogatnia kell emlékműveket és templomokat. Magából kikelve kell rongálnia és kukákat borogatnia, miközben provokálja a rendőröket, hátha valamelyiknél elszakad a cérna, és visszacsap, mert akkor azt jó szögből fel tudják venni, és turnézhatnak vele a független-objektív médiumokban és az interneten. Majd jutalomként jöhet a boltok kifosztása, hiszen egy új gördeszka és tévé beszerzése elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy megmutassák, mennyire rossz az erőszak, és ők mennyire harcolnak a rasszizmus ellen.
A sztárok és a független-objektív média szekérhada közben elárasztja a netet álságos, együttérző képekkel és kiírásokkal, miközben megmagyarázzák, miért jogos, amit ezek a tüntetők tesznek. Posztolgatnak, trumpoznak, és elmondják, hogy a rasszizmus rossz. Akkor hallgattak, amikor Joe Biden azt mondta, hogy az a fekete, aki Trumpra szavaz, nem is fekete. Az nem volt rasszizmus, ugyanis életbe lépett az Orwell Állatfarmjából ismert szabály: mindenki egyenlő, de vannak olyanok, akik egyenlőbbek a többieknél. Ha az ő kutyájuk kölyke mond olyat, ami rasszista, akkor megmagyarázzák, hogy az egy kiragadott mondat volt és rossz megfogalmazás. Ha egy rendőr túlkapást követ el, akkor Trump egy rasszista. Ne aggódjon senki, ha nem érti ennek a logikáját, nekem is vannak gondjaim a következtetések megértésével.
Azt azonban értem, hogy mire megy ki a játék. Ugyanazt csinálják, amit már a francia vagy éppen a bolsevik forradalom idején. Elvégre akkor bevált a recept, hátha most is sikerül. Ezért ismét zászlajukra tűzik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát, remélik, hogy már annyira sikerült az érzékenyítő agymosás, hogy akinek problémája lenne az erőszakos tüntetéssel, már ne merjen megszólalni tiltakozásképpen, így ők zavartalanul megszerezhetik a hatalmat. Az történik, mint a Gerilla című regényben: az áldozat érezze magát bűnösnek azért, mert erőszakot követtek el ellene. Az összes rendőr, bolttulajdonos, politikus és mindenki térdeljen le az erőszakos tüntetők előtt, és kérjen tőlük bocsánatot, vagy álljon a golyó elé, amiért annyira el van nyomva, hogy fájdalmában kénytelen betörni a Hermesbe egy sálért.
Nem, nem Trump és nem a jobboldaliak okozzák a felfordulást. Nem ők idéznek elő polgárháborús állapotokat, nem ők közölnek hamis képeket a tüntetésekről, és nem ők akarják megfosztani az embereket a szabad akaratuktól. Most ugyan Amerika a gócpont, de ne legyenek kétségeink, az egész világra vonatkozó tervről van szó, és be fogják vetni a felforgatókönyvüket minden, számukra problémás helyen, a választások előtt és után, hiszen láttuk, mi volt itthon 2018 decemberében. Közben gyártják tovább az érzékenyítő és diktatúrát kiáltó cikkeket a médiumaikban. Aztán jöhetnek a buszokkal szállított, „helyi” tüntetők, az Antifával az élen, és a demokrácia, szeretet és szabadság kántálása közben lángba borítják az utcákat annak reményében, hogy ezzel befolyásolni tudják a választások végkimenetelét, és hatalomhoz juthatnak. Személyes tragédiákat használnak fel, felépítik az internetes látszatvalóságot, amiben ők uralják a narratívát.
Az ár nem számít, az erőszak nem számít, értékek nincsenek. Mindent bevetnek a cél elérése érdekében, emberéleteket tesznek tönkre és áldoznak fel a hatalomhoz vezető út oltárán. És hogy miért? Mert ők (leg)egyenlőbbek.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Történelmi tény, hogy Amerikában hatalmas sebek vannak a társadalomban. A feketék szabadságjogainak kivívása is gyerekcipőben jár még, és sokan emlékeznek arra, hogyan szegregálták a feketéket az iskolákban, hogy külön mosdót, könyvtárat és negyedeket létesítettek számukra. Ez mind valóság volt, éppen ezért az amerikai társadalom még a gyógyulás szakaszában van. Ám akadnak olyan erők, amiknek nem áll érdekükben, hogy ezek a társadalmi ellentétek feloldódjanak. Különösen nem olyankor, amikor Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét, és öt hónap múlva választások lesznek, ahol van esély az újrázásra. Így ezek a liberális-globalista erők úgy döntöttek, hogy most van itt az ideje egy polgárháború kirobbantásának.
Kétségtelen, hogy az ügy, amire rátelepedtek, tényleg borzalmas. Egyértelmű a rendőri túlkapás, amiért jár a büntetés. Ez azonban meg is történt, hiszen a rendőröket elbocsájtották, eljárás indult ellenük. Ezzel tehát véget is érhetne a történet. Befejezésképpen tarthatnának megemlékezést, ahol elmondanák, hogy egy normális társadalomban ez nem megengedhető, majd csendesen felvonulhatnának, gyújthatnának mécseseket, és imádkozhatnának az áldozatért. Ja nem, ezt nem lehet, hiszen a saját példánkból kiindulva aki így cselekszik, az a libsik szerint náci csőcselék. A demokratikus eljárás szerint aki az erőszak ellen tüntet, annak gyújtogatnia kell emlékműveket és templomokat. Magából kikelve kell rongálnia és kukákat borogatnia, miközben provokálja a rendőröket, hátha valamelyiknél elszakad a cérna, és visszacsap, mert akkor azt jó szögből fel tudják venni, és turnézhatnak vele a független-objektív médiumokban és az interneten. Majd jutalomként jöhet a boltok kifosztása, hiszen egy új gördeszka és tévé beszerzése elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy megmutassák, mennyire rossz az erőszak, és ők mennyire harcolnak a rasszizmus ellen.
A sztárok és a független-objektív média szekérhada közben elárasztja a netet álságos, együttérző képekkel és kiírásokkal, miközben megmagyarázzák, miért jogos, amit ezek a tüntetők tesznek. Posztolgatnak, trumpoznak, és elmondják, hogy a rasszizmus rossz. Akkor hallgattak, amikor Joe Biden azt mondta, hogy az a fekete, aki Trumpra szavaz, nem is fekete. Az nem volt rasszizmus, ugyanis életbe lépett az Orwell Állatfarmjából ismert szabály: mindenki egyenlő, de vannak olyanok, akik egyenlőbbek a többieknél. Ha az ő kutyájuk kölyke mond olyat, ami rasszista, akkor megmagyarázzák, hogy az egy kiragadott mondat volt és rossz megfogalmazás. Ha egy rendőr túlkapást követ el, akkor Trump egy rasszista. Ne aggódjon senki, ha nem érti ennek a logikáját, nekem is vannak gondjaim a következtetések megértésével.
Azt azonban értem, hogy mire megy ki a játék. Ugyanazt csinálják, amit már a francia vagy éppen a bolsevik forradalom idején. Elvégre akkor bevált a recept, hátha most is sikerül. Ezért ismét zászlajukra tűzik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát, remélik, hogy már annyira sikerült az érzékenyítő agymosás, hogy akinek problémája lenne az erőszakos tüntetéssel, már ne merjen megszólalni tiltakozásképpen, így ők zavartalanul megszerezhetik a hatalmat. Az történik, mint a Gerilla című regényben: az áldozat érezze magát bűnösnek azért, mert erőszakot követtek el ellene. Az összes rendőr, bolttulajdonos, politikus és mindenki térdeljen le az erőszakos tüntetők előtt, és kérjen tőlük bocsánatot, vagy álljon a golyó elé, amiért annyira el van nyomva, hogy fájdalmában kénytelen betörni a Hermesbe egy sálért.
Nem, nem Trump és nem a jobboldaliak okozzák a felfordulást. Nem ők idéznek elő polgárháborús állapotokat, nem ők közölnek hamis képeket a tüntetésekről, és nem ők akarják megfosztani az embereket a szabad akaratuktól. Most ugyan Amerika a gócpont, de ne legyenek kétségeink, az egész világra vonatkozó tervről van szó, és be fogják vetni a felforgatókönyvüket minden, számukra problémás helyen, a választások előtt és után, hiszen láttuk, mi volt itthon 2018 decemberében. Közben gyártják tovább az érzékenyítő és diktatúrát kiáltó cikkeket a médiumaikban. Aztán jöhetnek a buszokkal szállított, „helyi” tüntetők, az Antifával az élen, és a demokrácia, szeretet és szabadság kántálása közben lángba borítják az utcákat annak reményében, hogy ezzel befolyásolni tudják a választások végkimenetelét, és hatalomhoz juthatnak. Személyes tragédiákat használnak fel, felépítik az internetes látszatvalóságot, amiben ők uralják a narratívát.
Az ár nem számít, az erőszak nem számít, értékek nincsenek. Mindent bevetnek a cél elérése érdekében, emberéleteket tesznek tönkre és áldoznak fel a hatalomhoz vezető út oltárán. És hogy miért? Mert ők (leg)egyenlőbbek.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)