 | „Minden általad szeretett dolgot, még a legnagyobb és legkulturáltabb civilizációkat is elsöpörhetik annak adományaira érdemtelen emberek.” Douglas Murray ezen sorai jutottak eszembe, látva, mi zajlik most az Egyesült Államokban |
Persze ezt megpróbálják a demokrácia diadalaként eladni nekünk. Ezért lehet az, hogy Joe Biden már a puszta jelenlétével oly sokat tett Amerikáért, hogy biztosak lehetünk benne: hamarosan egy béke-Nobel-díj büszke tulajdonosa lehet. Majd közvetlenül utána megindíthatja a háborús demokráciaexportot.
Teljesen természetes, hogy a választások után a vesztes oldal gyászol, míg a győztes oldal ünnepel. Ez így van rendjén. Az álszentség és képmutatás viszont már korántsem helyénvaló. Sokkal inkább gyomorforgató az a negédes mosollyal kísért leereszkedés, ami ott virít Kamala Harris, Joe Biden és az őket hatalomra juttató liberálglobalista „elit” szája sarkában, miközben megteremtik a látszatvalóságukat. Össze is trombitálták a celebhadsereget, ezzel demonstrálva, hogy Biden mennyivel jobb választás, mint Trump volt. Le is hozta a haladó sajtó, hogy mekkora ebben a különbség a két elnök között, és ez is mutatja a minőségi változást. Nyilván roppant fontos, hogy sztárparádé legyen egy beiktatáson. Ennél fontosabb nincs is! Maximum az, hogy a Fehér Ház honlapján ismét legyen genderidiotizmusnak megfelelő opció. Már az is van, szóval megnyugodhatunk.
Elvégre: „Ez Amerika napja. Ez a demokrácia napja, a történelem és a remény napja…” Biden mindenki elnöke akar lenni. Ez mondjuk igaz, hiszen tény és való, ilyen mozgósítást csak Aragorn tudott véghez vinni A gyűrűk ura harmadik részében, amikor csatába hívta a holtak seregét. Majd jön a következő érdekes mozzanat, amikor a zavargó tömegekről beszélt, akik megpróbálták megállítani a demokráciát. Mert ugye a BLM mozgalom boltokat szétverő, rendőröket gyilkoló, a más véleményen lévőket terrorban tartó tagjai békés kiscserkészek voltak, igaz? Azok nem voltak erőszakosak, és nem fenyegették a demokráciát. Vagy amikor Biden az intézményesült rasszizmus felszámolásáról beszél, akkor ugye arra gondolt, amikor fehéreket, nőket, gyerekeket térdepeltetnek az utcákon? Vagy esetleg arra, amikor arra kényszerítik őket, hogy a gyerekek vallják magukat rasszistának csupán azért, mert fehér a bőrük.
A béke és a szeretet jelszavait harsogják, aminek, gondolom, része az is, hogy Alec Baldwin Trump felakasztására vágyik, vagy Nancy Pelosi zavargásokra buzdít. De az is ide tartozik, amikor azt szorgalmazzák, hogy dobják fel a Trump-szimpatizánsokat még akkor is, ha a saját családtagjukról van szó. Meg az is az egységet jelképezi, hogy olyan mozgalmat indítanak a Harvardon, aminek az a célja, hogy a trumpistáktól vegyék el a diplomájukat, miközben másokat ugyanezért kirúgnak a munkahelyükről. Az is roppant humánus gondolat, hogy el kellene venni a Trump-támogatóktól a gyerekeiket, hogy rendes nevelést kaphassanak. Nagy diadalról beszélnek és sosem látott egységről, miközben több mint 74 millió ember szavazott a leköszönő elnökre. Akik persze egytől egyig agymosottak, sötétek, vidékiek, elmaradottak, és meg is kellene vonni tőlük addig a szavazati jogot, amíg meg nem halnak, hogy aztán visszatérve a halálból a demokratákra voksolva bűnbánatot gyakorolhassanak, és ezzel bűnbocsánatot nyerjenek azért, mert másképpen mertek gondolkodni a világról.
Addig is jöhet az adóemelés, az illegális bevándorlók tömegei, a segélyezés, a több száz milliárdos hitelek, a transznemű miniszterek, a sokszínűség, progresszió, a történelem átírása és a „fehér felsőbbrendűség” visszaszorítása. Na meg a demokráciaexport, hiszen most aztán nagyon megmutatták, hogyan működik ez a liberális értelmezésben. Vagy már annyi demokráciát osztogattak szét, hogy otthonra nem maradt nekik?
Félreértés ne essék: én nem sajnálom az amerikaiakat. Minden nemzet úgy dönt a saját sorsáról, ahogy akar, és minden nemzet történelmében eljön a hanyatlás időszaka. Azt viszont nem árt látni, hogy a globalizációnak köszönhetően nálunk is ugyanez van. Minket is el kell hallgattatni, nekünk is be kell állnunk a haladók sorába, és el kell felejtenünk mindent, ami nemzeti, keresztény és konzervatív. Fullba nyomják majd a libernyák forgatókönyv alapján szervezett tüntetéseket, a hergelést, a gyűlöletkeltést, a jobboldali emberek megfélemlítését, a halálukkal való „viccelődést” és mindent, ami a csövön kifér. Persze aztán szépen elmondják, hogy ez eleve a mi hibánk, ők nem tehetnek mást. Miközben majd az ellenzéki összeborulás nevesített személyei közlik, hogy ők mindenkit szeretnek, békét akarnak, és az elfogadás, az egység vezérli őket. Csak meg akarnak menteni mindenkit a szabad véleménynyilvánítás és gondolkodás kínzó terhétől. Hogy miért? Mert szerintük náluk van a mindentudás kulcsa, ők az egyetlenek, akik megadhatják a boldogságot, mert a világ ugye csak liberális lehet. Aki mást mond, az nem több egy hazug fasisztánál. De nem kell félni, ne gondolkodj a világon, csak bízd magad a liberálglobalistákra. Elvégre ők az egyenlőbbek között is a legegyenlőbbek.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Magyar Hírlap
Teljesen természetes, hogy a választások után a vesztes oldal gyászol, míg a győztes oldal ünnepel. Ez így van rendjén. Az álszentség és képmutatás viszont már korántsem helyénvaló. Sokkal inkább gyomorforgató az a negédes mosollyal kísért leereszkedés, ami ott virít Kamala Harris, Joe Biden és az őket hatalomra juttató liberálglobalista „elit” szája sarkában, miközben megteremtik a látszatvalóságukat. Össze is trombitálták a celebhadsereget, ezzel demonstrálva, hogy Biden mennyivel jobb választás, mint Trump volt. Le is hozta a haladó sajtó, hogy mekkora ebben a különbség a két elnök között, és ez is mutatja a minőségi változást. Nyilván roppant fontos, hogy sztárparádé legyen egy beiktatáson. Ennél fontosabb nincs is! Maximum az, hogy a Fehér Ház honlapján ismét legyen genderidiotizmusnak megfelelő opció. Már az is van, szóval megnyugodhatunk.
Elvégre: „Ez Amerika napja. Ez a demokrácia napja, a történelem és a remény napja…” Biden mindenki elnöke akar lenni. Ez mondjuk igaz, hiszen tény és való, ilyen mozgósítást csak Aragorn tudott véghez vinni A gyűrűk ura harmadik részében, amikor csatába hívta a holtak seregét. Majd jön a következő érdekes mozzanat, amikor a zavargó tömegekről beszélt, akik megpróbálták megállítani a demokráciát. Mert ugye a BLM mozgalom boltokat szétverő, rendőröket gyilkoló, a más véleményen lévőket terrorban tartó tagjai békés kiscserkészek voltak, igaz? Azok nem voltak erőszakosak, és nem fenyegették a demokráciát. Vagy amikor Biden az intézményesült rasszizmus felszámolásáról beszél, akkor ugye arra gondolt, amikor fehéreket, nőket, gyerekeket térdepeltetnek az utcákon? Vagy esetleg arra, amikor arra kényszerítik őket, hogy a gyerekek vallják magukat rasszistának csupán azért, mert fehér a bőrük.
A béke és a szeretet jelszavait harsogják, aminek, gondolom, része az is, hogy Alec Baldwin Trump felakasztására vágyik, vagy Nancy Pelosi zavargásokra buzdít. De az is ide tartozik, amikor azt szorgalmazzák, hogy dobják fel a Trump-szimpatizánsokat még akkor is, ha a saját családtagjukról van szó. Meg az is az egységet jelképezi, hogy olyan mozgalmat indítanak a Harvardon, aminek az a célja, hogy a trumpistáktól vegyék el a diplomájukat, miközben másokat ugyanezért kirúgnak a munkahelyükről. Az is roppant humánus gondolat, hogy el kellene venni a Trump-támogatóktól a gyerekeiket, hogy rendes nevelést kaphassanak. Nagy diadalról beszélnek és sosem látott egységről, miközben több mint 74 millió ember szavazott a leköszönő elnökre. Akik persze egytől egyig agymosottak, sötétek, vidékiek, elmaradottak, és meg is kellene vonni tőlük addig a szavazati jogot, amíg meg nem halnak, hogy aztán visszatérve a halálból a demokratákra voksolva bűnbánatot gyakorolhassanak, és ezzel bűnbocsánatot nyerjenek azért, mert másképpen mertek gondolkodni a világról.
Addig is jöhet az adóemelés, az illegális bevándorlók tömegei, a segélyezés, a több száz milliárdos hitelek, a transznemű miniszterek, a sokszínűség, progresszió, a történelem átírása és a „fehér felsőbbrendűség” visszaszorítása. Na meg a demokráciaexport, hiszen most aztán nagyon megmutatták, hogyan működik ez a liberális értelmezésben. Vagy már annyi demokráciát osztogattak szét, hogy otthonra nem maradt nekik?
Félreértés ne essék: én nem sajnálom az amerikaiakat. Minden nemzet úgy dönt a saját sorsáról, ahogy akar, és minden nemzet történelmében eljön a hanyatlás időszaka. Azt viszont nem árt látni, hogy a globalizációnak köszönhetően nálunk is ugyanez van. Minket is el kell hallgattatni, nekünk is be kell állnunk a haladók sorába, és el kell felejtenünk mindent, ami nemzeti, keresztény és konzervatív. Fullba nyomják majd a libernyák forgatókönyv alapján szervezett tüntetéseket, a hergelést, a gyűlöletkeltést, a jobboldali emberek megfélemlítését, a halálukkal való „viccelődést” és mindent, ami a csövön kifér. Persze aztán szépen elmondják, hogy ez eleve a mi hibánk, ők nem tehetnek mást. Miközben majd az ellenzéki összeborulás nevesített személyei közlik, hogy ők mindenkit szeretnek, békét akarnak, és az elfogadás, az egység vezérli őket. Csak meg akarnak menteni mindenkit a szabad véleménynyilvánítás és gondolkodás kínzó terhétől. Hogy miért? Mert szerintük náluk van a mindentudás kulcsa, ők az egyetlenek, akik megadhatják a boldogságot, mert a világ ugye csak liberális lehet. Aki mást mond, az nem több egy hazug fasisztánál. De nem kell félni, ne gondolkodj a világon, csak bízd magad a liberálglobalistákra. Elvégre ők az egyenlőbbek között is a legegyenlőbbek.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Magyar Hírlap