
Kormánypártiak és ellenzékiek. Két olyan egymást kiegészítő fogalom, amely elősegíti a demokráciák egészséges versenyét és működését. Már ha az adott táborba tartozók képesek arra, hogy megfelelően ellássák a feladataikat.
Hazánk azonban erős kivétel ez alól, mivel az ellenzéki pártok és azok képviselői a szó szoros és átvitt értelmében is kiüresítették az ellenzékiség fogalmát.
Ha arról esik szó, hogy sérült a demokrácia hazánkban, az nem a kormánypártiak sara, hanem sokkal inkább az ellenzéki alakulatoké. Azoké a politikusoké, megmondóembereké és értelmiségieké, akik hagyták, hogy kívülről jövő utasítások szerint hozzák meg a döntéseiket, amiket aztán szolgai módon hajtanak végre. A jelenlegi ellenzék képviselői nemcsak a kormányzásra, hanem az ellenzéki szerep betöltésére is teljesen alkalmatlanok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, amit a migráció vagy a koronavírus kérdésében művelnek. Mind a két esetben jól látható, hogy egyikről sincsen önálló véleményük, és kicsit sem érdekli őket az, hogy ez a két, igen komoly esemény és láncolatuk milyen hatással van a jelen és a jövő Magyarországára.
A migráció esetében eddig ütötték a kormányt a kerítés miatt, sőt egyenesen megkérdőjelezték magát a probléma fennállását is. Aztán sikeresen összemosták a menekülteket és a gazdasági migránsokat, hogy végül eljussunk oda: egyetértenek a görögökkel a határaik megvédésében. De persze ettől még Orbán mindent rosszul lát és rosszul csinál. El is szigetelődött. Nyilván ezért szólították fel arra, hogy Erdogannak és Putyinnak mondja meg, mit csináljanak.
A koronavírus körüli ámokfutásukat látva pedig már-már olyan érzése van az embernek, mintha egyenesen ők kérték volna, hogy elszabaduljon. Míg az egyik oldalon azonnal reagáltak a fenyegetésre, felkészültek arra, hogy Magyarország sem tud majd kimaradni ebből, addig a másik oldalon egyenesen lubickolnak a hisztériakeltésben. Felhasználják ehhez az internet adta lehetőségeiket is, és napjában harminc olyan cikket jelentetnek meg, amiből az tűnik ki, mindjárt itt a világvége. Majd azon kezdenek el agonizálni, hogy az általuk keltett pánik valójában a kormány iránti bizalmatlanságból fakad, és ezért rohannak az emberek kifosztani a boltokat. Ezt követően jöhetnek a rémhírek arról, hogy a karanténban lévőket éheztetik, és szörnyű körülmények között tartják. Aztán már habzó szájjal követelik, hogy Kásler Miklós mondjon le, miközben Gyurcsány testvér prédikálhat a jó politikacsinálásról és kormányzásról.
E példák is jól mutatják, hogy miről szól manapság az ellenzéki lét. Minden témából politikát kell csinálni, az együttműködést hírből sem ismerik, mint ahogyan elfogadható alternatívákat sem adnak. Helyette folyamatosan megy a balhézás, az árokásás, a közösségi média és az internet által biztosított hangulatkeltés és gyűlöletpropaganda. Ehhez jönnek a megmondóembereik, akiknek még ahhoz is van gyomruk, hogy komoly arccal megmagyarázzák, Niedermüller Péter esete nem is úgy volt, ahogy mindenki hallotta, mert ez a jóember valójában nem is azt mondta, amit mondani akart. Azt is csak egy kézlegyintéssel és mély hallgatással reagálják le, amikor a hozzájuk közel álló hangemberük arról fantáziál, milyen jó lenne koronavírussal megfertőzni a kormánypártiakat. Nyilván erről is Orbán tehet.
Ellenzékinek lenni ma egyet jelent a tartalom nélküli gyűlölködéssel. Miközben valóban komoly, az emberiség eddigi berendezkedésére hatással lévő kihívásokkal kell szembenéznie a kormányoknak szerte a világban, addig az ellenzék lubickol az uszításban és a pánikkeltésben. Sőt egyenesen örömmámorban úszik, ha kialakul egy-egy ilyen helyzet.
Ehhez pedig megtalálta a tökéletes platformot: az internetet. Ahol még az is megengedett, hogy ellenőrizetlen, egymásnak teljesen ellentmondó híresztelések is megjelenhessenek. Ezt pedig az ellenzéki hisztériakeltők maximálisan ki is használják, és minden lehetséges eszközt megragadnak arra, hogy még nagyobb árkokat robbantsanak az emberek közé.
A koronavírus vagy éppen a migráció kérdése pontosan azok közé tartozik, amiben konszenzusra és közös fellépésre lenne szükség. Ez lehetne az ellenzék nagy pillanata arra, hogy megmutassa rátermettségét. Megértem, elég nehéz összeegyeztetniük azt, hogy karantént követeljenek, miközben a kontroll nélküli szabad mozgás mellett ágálnak már évek óta. Mondjuk a következetességet eddig se ismerték, szóval akár túl is lendülhetnének ezen az újabb önellentmondáson, és üdvözítő lenne, ha ismét pálfordulást hajtanának végre az ellenzéki vezetők. Ez úgyis olyan jól megy nekik, Jakab Péter például naponta képes rá. Ezúttal azért elmozdulhatnának abba az irányba, ami elvárható lenne tőlük, és nekiláthatnának az ordítozás és fenyegetőzés helyett a tényleges munkának. Bár az is jó lesz, ha engedélyt kérnek a gazditól, egy kis időre felhagynak a politikai haszonszerzésre irányuló hisztériakeltéssel, és hagyják dolgozni azokat, akik tudnak. Mert ez az ellenzék minden-re képes. A munka kivételével.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Magyar Hírlap
Ha arról esik szó, hogy sérült a demokrácia hazánkban, az nem a kormánypártiak sara, hanem sokkal inkább az ellenzéki alakulatoké. Azoké a politikusoké, megmondóembereké és értelmiségieké, akik hagyták, hogy kívülről jövő utasítások szerint hozzák meg a döntéseiket, amiket aztán szolgai módon hajtanak végre. A jelenlegi ellenzék képviselői nemcsak a kormányzásra, hanem az ellenzéki szerep betöltésére is teljesen alkalmatlanok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, amit a migráció vagy a koronavírus kérdésében művelnek. Mind a két esetben jól látható, hogy egyikről sincsen önálló véleményük, és kicsit sem érdekli őket az, hogy ez a két, igen komoly esemény és láncolatuk milyen hatással van a jelen és a jövő Magyarországára.
A migráció esetében eddig ütötték a kormányt a kerítés miatt, sőt egyenesen megkérdőjelezték magát a probléma fennállását is. Aztán sikeresen összemosták a menekülteket és a gazdasági migránsokat, hogy végül eljussunk oda: egyetértenek a görögökkel a határaik megvédésében. De persze ettől még Orbán mindent rosszul lát és rosszul csinál. El is szigetelődött. Nyilván ezért szólították fel arra, hogy Erdogannak és Putyinnak mondja meg, mit csináljanak.
A koronavírus körüli ámokfutásukat látva pedig már-már olyan érzése van az embernek, mintha egyenesen ők kérték volna, hogy elszabaduljon. Míg az egyik oldalon azonnal reagáltak a fenyegetésre, felkészültek arra, hogy Magyarország sem tud majd kimaradni ebből, addig a másik oldalon egyenesen lubickolnak a hisztériakeltésben. Felhasználják ehhez az internet adta lehetőségeiket is, és napjában harminc olyan cikket jelentetnek meg, amiből az tűnik ki, mindjárt itt a világvége. Majd azon kezdenek el agonizálni, hogy az általuk keltett pánik valójában a kormány iránti bizalmatlanságból fakad, és ezért rohannak az emberek kifosztani a boltokat. Ezt követően jöhetnek a rémhírek arról, hogy a karanténban lévőket éheztetik, és szörnyű körülmények között tartják. Aztán már habzó szájjal követelik, hogy Kásler Miklós mondjon le, miközben Gyurcsány testvér prédikálhat a jó politikacsinálásról és kormányzásról.
E példák is jól mutatják, hogy miről szól manapság az ellenzéki lét. Minden témából politikát kell csinálni, az együttműködést hírből sem ismerik, mint ahogyan elfogadható alternatívákat sem adnak. Helyette folyamatosan megy a balhézás, az árokásás, a közösségi média és az internet által biztosított hangulatkeltés és gyűlöletpropaganda. Ehhez jönnek a megmondóembereik, akiknek még ahhoz is van gyomruk, hogy komoly arccal megmagyarázzák, Niedermüller Péter esete nem is úgy volt, ahogy mindenki hallotta, mert ez a jóember valójában nem is azt mondta, amit mondani akart. Azt is csak egy kézlegyintéssel és mély hallgatással reagálják le, amikor a hozzájuk közel álló hangemberük arról fantáziál, milyen jó lenne koronavírussal megfertőzni a kormánypártiakat. Nyilván erről is Orbán tehet.
Ellenzékinek lenni ma egyet jelent a tartalom nélküli gyűlölködéssel. Miközben valóban komoly, az emberiség eddigi berendezkedésére hatással lévő kihívásokkal kell szembenéznie a kormányoknak szerte a világban, addig az ellenzék lubickol az uszításban és a pánikkeltésben. Sőt egyenesen örömmámorban úszik, ha kialakul egy-egy ilyen helyzet.
Ehhez pedig megtalálta a tökéletes platformot: az internetet. Ahol még az is megengedett, hogy ellenőrizetlen, egymásnak teljesen ellentmondó híresztelések is megjelenhessenek. Ezt pedig az ellenzéki hisztériakeltők maximálisan ki is használják, és minden lehetséges eszközt megragadnak arra, hogy még nagyobb árkokat robbantsanak az emberek közé.
A koronavírus vagy éppen a migráció kérdése pontosan azok közé tartozik, amiben konszenzusra és közös fellépésre lenne szükség. Ez lehetne az ellenzék nagy pillanata arra, hogy megmutassa rátermettségét. Megértem, elég nehéz összeegyeztetniük azt, hogy karantént követeljenek, miközben a kontroll nélküli szabad mozgás mellett ágálnak már évek óta. Mondjuk a következetességet eddig se ismerték, szóval akár túl is lendülhetnének ezen az újabb önellentmondáson, és üdvözítő lenne, ha ismét pálfordulást hajtanának végre az ellenzéki vezetők. Ez úgyis olyan jól megy nekik, Jakab Péter például naponta képes rá. Ezúttal azért elmozdulhatnának abba az irányba, ami elvárható lenne tőlük, és nekiláthatnának az ordítozás és fenyegetőzés helyett a tényleges munkának. Bár az is jó lesz, ha engedélyt kérnek a gazditól, egy kis időre felhagynak a politikai haszonszerzésre irányuló hisztériakeltéssel, és hagyják dolgozni azokat, akik tudnak. Mert ez az ellenzék minden-re képes. A munka kivételével.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Magyar Hírlap