Viccesen meg is jegyeztem, hogy még eljöhet az az idő, hogy vegyes páros kategóriában indulunk. Ennyiben maradtunk és elköszöntünk. Majd valami szöget ütött a fejemben: vajon lesz még erre lehetőségünk, vagy ez is értelmét fogja veszíteni?
Néha kedélyes derűvel, néha elborzadva figyelem azt, ami éppen zajlik a világban. Elképesztő méreteket öltött a különböző agymenések felkarolása és ezeknek a normává formálása. Olyan dolgokat kell a védelmünkbe venni, mint azt, hogy az apa férfi, az anya meg nő. Ez először csak valami homályos, tudományosnak álcázott elméleti agymenés volt, ám napjainkban már megmutatkoznak a gyakorlati hatásai. Előjönnek olyanokkal, hogy több mint száz gender létezik, a szexualitás határozza meg a nemet, a nőket folyamatosan hergelik a férfiak ellen, miközben arról mantráznak, hogy nincs semmi különbség a nemek között. Ennek az eszelős felfogásnak lett aztán az az eredménye, hogy Joe Biden belovagolt szivárványos lován a Fehér Házba (ami haladároknál kirekesztő, javaslom az átfestést és átnevezést most már), és hozott egy olyan rendeletet, amely lehetővé teszi a sportolók számára, hogy középiskolai és főiskolai sportokban a nemi identitásuknak és ne a biológiai nemüknek megfelelően versenyezzenek.
Nos, értem, hogy a természet törvényei nem nagyon érdeklik a haladókat, sőt egyenesen zavarja őket, hogy ilyenek léteznek. Nyilván ezért nem fér az sem a fejükbe, hogy egy gyermek nemzéséhez egy férfi és egy nő kell. Azt is elhiszem, hogy elméletben marha jól hangzik, hogy töröljük el a biológiai nemeket, meg teremtsünk e téren is egyenlőséget, de a valóság az, hogy ez komplett elmebaj, és nem nagyon értem, hogy hol vannak ilyenkor a harcos feministák? Ugyanis ezzel a rendelettel hatalmas nagy hátrányba hozták a nőket.
Akár tetszik, akár nem, bizony a férfi és a nő fizikuma nem egyforma. Ez történetesen akkor is így van, hogy ha valaki különböző belső kényszerektől vezérelve a másik ligába igazolna. Nők esetében egyszerűbb megoldani ennek a problémának a kiküszöbölését, láttunk már mindannyian NDK-s úszónőket (tegyük hozzá, hogy teljesítményfokozó szerek használatáért kizárás és eltiltás jár), a férfiak esetében viszont igencsak nagy problémákba ütközünk.
Hiába lesz hosszú a haja, és billeg csini miniben meg magassarkúban az illető, akkor is erősebb lesz egy született nőnél. Innentől fogva pedig hátrányos megkülönböztetés éri a gyengébbik nemet. Különösen igaz ez a sport világára. Elvégre nem véletlenül vannak külön kategóriák.
Mivel jómagam teniszező voltam, a saját sportági tapasztalatomból kiindulva tudom, hogy mi nem lennénk képesek öt nyert szettig játszani egy meccset. Egyszer talán beleférne, de hogy így legyen egy egész tornán át, az fizikai képtelenség. Ugyanis egy verseny körülbelül hét fordulóból áll, ha el akarunk jutni a döntőig. Egy női teniszmeccs átlagos hossza egy óra. A férfiaknál kettő. Mondom: átlagos meccsekről beszélünk, és nem arról, amikor egy nagyon erős ellenfél lecsapja a másikat a pályáról. Ha pedig átlag feletti teljesítmények terén végzünk összehasonlítást, még szembetűnőbb a különbség. A leghosszabb férfimeccs tizenegy órás volt, míg a nőknél ez hat órát tett ki. Cirka öt óra a kettő közötti különbség. Fizikailag és mentálisan többet kell tehát bírnia egy férfinak, mint egy nőnek. Ez nem baj és nem kirekesztő, mielőtt még pár genderbajnok a szívéhez kapna, hanem egész egyszerűen így alakította a természet. Ez nem elmélet, ez tény.
Na mármost, ha egy transznemű személy úgy dönt, hogy ő márpedig nő, és ilyen kategóriában akar versenyezni, akkor hacsak nem annyira tehetségtelen, hogy még az ütőt is fordítva fogja, erőfölényben lesz a többiekkel szemben. Ebből kifolyólag – visszatérve a kiinduló kérdésemhez – nemcsak a női sportágat teszik tönkre, hanem a vegyes páros kategóriát is. Nem lesz ugyanis már ennek sem értelme, hiszen ha nincs nő és férfi, akkor nem is indulhatnak vegyesen. Arról nem is beszélve, hogy ott a kérdés, hogy ki melyik öltözőt használja. Nem lenne tehát egyszerűbb, ha külön kategóriájuk lenne az ilyen személyeknek? Vagy talán az a baj, hogy akkor nagyon szembetűnő lenne, mennyire láthatatlan töredékét teszik ki a társadalomnak? Kínos lenne, igaz, ha kiderülne, hogy ez nem több hergelésnél, hecckampánynál és egy mikrocsoport politikai felhasználásánál?
A sport egy igazságos és mindenre megtanító világ. A normalitás egyik legfőbb területe, ami nemcsak az adott sportágra készít fel, hanem az életre is. A sportban szabályok, rend és hierarchia van, amelyeknek kikerülhetetlen alapja a biológia. Tehát ez az agyament kezdeményezés csupán annyit érhet el, hogy miközben eltereli a figyelmet a valódi problémákról, a sportolók eredményét és munkáját is tönkreteszi, míg az arra érdemteleneket helyzetbe hozzák. Mert a rideg tény az, hogy a természet galád és kirekesztő, ezért hiába hívja magát Stan Lorettának, a biológia ezt nem tudja, így legfeljebb saját magával játszhatna vegyes párost.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Magyar Hírlap
Néha kedélyes derűvel, néha elborzadva figyelem azt, ami éppen zajlik a világban. Elképesztő méreteket öltött a különböző agymenések felkarolása és ezeknek a normává formálása. Olyan dolgokat kell a védelmünkbe venni, mint azt, hogy az apa férfi, az anya meg nő. Ez először csak valami homályos, tudományosnak álcázott elméleti agymenés volt, ám napjainkban már megmutatkoznak a gyakorlati hatásai. Előjönnek olyanokkal, hogy több mint száz gender létezik, a szexualitás határozza meg a nemet, a nőket folyamatosan hergelik a férfiak ellen, miközben arról mantráznak, hogy nincs semmi különbség a nemek között. Ennek az eszelős felfogásnak lett aztán az az eredménye, hogy Joe Biden belovagolt szivárványos lován a Fehér Házba (ami haladároknál kirekesztő, javaslom az átfestést és átnevezést most már), és hozott egy olyan rendeletet, amely lehetővé teszi a sportolók számára, hogy középiskolai és főiskolai sportokban a nemi identitásuknak és ne a biológiai nemüknek megfelelően versenyezzenek.
Nos, értem, hogy a természet törvényei nem nagyon érdeklik a haladókat, sőt egyenesen zavarja őket, hogy ilyenek léteznek. Nyilván ezért nem fér az sem a fejükbe, hogy egy gyermek nemzéséhez egy férfi és egy nő kell. Azt is elhiszem, hogy elméletben marha jól hangzik, hogy töröljük el a biológiai nemeket, meg teremtsünk e téren is egyenlőséget, de a valóság az, hogy ez komplett elmebaj, és nem nagyon értem, hogy hol vannak ilyenkor a harcos feministák? Ugyanis ezzel a rendelettel hatalmas nagy hátrányba hozták a nőket.
Akár tetszik, akár nem, bizony a férfi és a nő fizikuma nem egyforma. Ez történetesen akkor is így van, hogy ha valaki különböző belső kényszerektől vezérelve a másik ligába igazolna. Nők esetében egyszerűbb megoldani ennek a problémának a kiküszöbölését, láttunk már mindannyian NDK-s úszónőket (tegyük hozzá, hogy teljesítményfokozó szerek használatáért kizárás és eltiltás jár), a férfiak esetében viszont igencsak nagy problémákba ütközünk.
Hiába lesz hosszú a haja, és billeg csini miniben meg magassarkúban az illető, akkor is erősebb lesz egy született nőnél. Innentől fogva pedig hátrányos megkülönböztetés éri a gyengébbik nemet. Különösen igaz ez a sport világára. Elvégre nem véletlenül vannak külön kategóriák.
Mivel jómagam teniszező voltam, a saját sportági tapasztalatomból kiindulva tudom, hogy mi nem lennénk képesek öt nyert szettig játszani egy meccset. Egyszer talán beleférne, de hogy így legyen egy egész tornán át, az fizikai képtelenség. Ugyanis egy verseny körülbelül hét fordulóból áll, ha el akarunk jutni a döntőig. Egy női teniszmeccs átlagos hossza egy óra. A férfiaknál kettő. Mondom: átlagos meccsekről beszélünk, és nem arról, amikor egy nagyon erős ellenfél lecsapja a másikat a pályáról. Ha pedig átlag feletti teljesítmények terén végzünk összehasonlítást, még szembetűnőbb a különbség. A leghosszabb férfimeccs tizenegy órás volt, míg a nőknél ez hat órát tett ki. Cirka öt óra a kettő közötti különbség. Fizikailag és mentálisan többet kell tehát bírnia egy férfinak, mint egy nőnek. Ez nem baj és nem kirekesztő, mielőtt még pár genderbajnok a szívéhez kapna, hanem egész egyszerűen így alakította a természet. Ez nem elmélet, ez tény.
Na mármost, ha egy transznemű személy úgy dönt, hogy ő márpedig nő, és ilyen kategóriában akar versenyezni, akkor hacsak nem annyira tehetségtelen, hogy még az ütőt is fordítva fogja, erőfölényben lesz a többiekkel szemben. Ebből kifolyólag – visszatérve a kiinduló kérdésemhez – nemcsak a női sportágat teszik tönkre, hanem a vegyes páros kategóriát is. Nem lesz ugyanis már ennek sem értelme, hiszen ha nincs nő és férfi, akkor nem is indulhatnak vegyesen. Arról nem is beszélve, hogy ott a kérdés, hogy ki melyik öltözőt használja. Nem lenne tehát egyszerűbb, ha külön kategóriájuk lenne az ilyen személyeknek? Vagy talán az a baj, hogy akkor nagyon szembetűnő lenne, mennyire láthatatlan töredékét teszik ki a társadalomnak? Kínos lenne, igaz, ha kiderülne, hogy ez nem több hergelésnél, hecckampánynál és egy mikrocsoport politikai felhasználásánál?
A sport egy igazságos és mindenre megtanító világ. A normalitás egyik legfőbb területe, ami nemcsak az adott sportágra készít fel, hanem az életre is. A sportban szabályok, rend és hierarchia van, amelyeknek kikerülhetetlen alapja a biológia. Tehát ez az agyament kezdeményezés csupán annyit érhet el, hogy miközben eltereli a figyelmet a valódi problémákról, a sportolók eredményét és munkáját is tönkreteszi, míg az arra érdemteleneket helyzetbe hozzák. Mert a rideg tény az, hogy a természet galád és kirekesztő, ezért hiába hívja magát Stan Lorettának, a biológia ezt nem tudja, így legfeljebb saját magával játszhatna vegyes párost.
(A szerző politológus, az IKoN elnöke)
Magyar Hírlap