Rókák flangálnak a magyar parlamentben. Ugyanis a svájci–olasz származású szociológus, Vilfredo Pareto szerint a társadalmi elit két nagy csoportra osztható: a liberális rókákra és a konzervatív oroszlánokra.
Ebből következik, hogy a hazai balliberális képviselők is az ő osztályozása alapján a rókákhoz tartoznak.
A szociológia általános elméletét, amelyben többek között a hatalmi elitváltások jelenségét is elemezte, 1916-ban vetette papírra a nagy szociológus. Több mint száz esztendő távlatából nézve ma is megdöbbentően helytálló megállapításokat tartalmaz. Pareto szerint a liberálisok az erőltetett társadalmi pluralitás biztosításával, illetve manipulációkkal tartják fönn hatalmukat. Az oroszlánok ellenben a határozott, centrális kormányzás és a rend hívei, konzervatív, nemzeti politikát folytatnak. Pareto azt állította, hogy a rókákat gyakran oroszlánok váltják, mert a gyenge, liberális kormányzás hibái az oroszlánok hatalomra kerülését készítik elő. Ma már a hazai liberális, időszerűen mondva a balliberális politikusok manipulációi közé tartoznak az elit és az általuk uralt média hazugságai, valamint az álcivil szervezetek politikai célokra történő felhasználása.
Hazánkban is megérett 2010-ben a helyzet arra, hogy a rókákat leváltsák az oroszlánok. Azóta a feltörekvő oroszlánok a tengerentúlon és Európa nyugati felében is megszólították az uralkodó rókák által elhanyagolt és a politikai hatalomból kiszorított rétegeket. A Brexitet, Donald Trump győzelmét, és az osztrák, német, valamint olasz és görög nemzeti érdekeket és értékeket képviselő pártok előretörését, sőt kormányra kerülését egyaránt a balliberális elitbe vetett bizalom megingása magyarázza.
Az oroszlánok hatalomra kerülése nyilvánvalóan folytatódni fog a következő években is, és mind ideológiai, mind gazdasági paradigmaváltást fog kiváltani a nyugati világban. Közben láthatjuk a honi balliberális rókák veszett igyekezetét, amint manipulációikkal évek óta megpróbálják megakasztani a 2010-es fordulatot. Azok a balliberális csoportok, amelyeknek a kezéből már éppen tíz éve kicsúszott a hatalom, valamint a hozzájuk kötődő médiavilág, kényszeresen folyamatosan létükben érzik fenyegetve magukat. Ezért aztán egy évtizede minden nemtelen eszközzel megpróbálják akadályozni az „oroszlán kormány” munkáját.
Az ellenzéki rókáknak parlamenti tevékenységük során elkövetett legfőbb bűnük idáig csak az volt, hogy a legprimitívebb ostobaságok és hazugságok terjesztőivé váltak, miközben a kormányzó oroszlánokat sértegetve nagy igazságok kimondóinak szerepében tetszelegtek. Az a féktelen, ízléstelen, durva ostobaságáradat, amely az utóbbi hónapokban is Szabó Tímeától kezdve Jakab Péterig leküzdhetetlenül tört a felszínre, sokkolta a jóérzésű embereket.
Szabó Tímea még a Hableány katasztrófájából is megpróbált politikai tőkét kovácsolni, és ezzel önmaga embertelen, kegyeletsértő karikatúrájává vált.
Azt a kevéske politikai hitelét is elvesztette, amellyel még valamikor esetleg rendelkezett. Egyébként is ijesztőnek tartom, hogy az ellenzék mosdatlan szájú politikusai között egyre inkább jeleskednek a gyengébb nem képviselői. A randalírozó rókák az elmúlt hónapok alatt minden valószínűség szerint politikatörténeti rekordot döntöttek a felszólalásaikban egy percre eső agresszív és sértő megjegyzések kimagasló arányát illetően.
A rókák az elmúlt időszakban falkába verődve, a veszettség tüneteit mutatva, olyan nemzetellenes teóriák támogatóivá szegődtek, amellyel szellemi karanténba helyezték saját magukat. Ezek a politikai elképzelések és ideológiák, mint például a nyílt társadalom dicsőítése, az európai egyesült államok létrehozásának szorgalmazása, az illegális bevándorlás támogatása, a keresztény kultúra és értékrend lerombolása, a hagyományos családmodell szétzúzása, a nemzeti identitás megszüntetése, a születéskori nemiség megváltoztatása, a magyarok túlnyomó többségét érdekeiben és érzéseiben is súlyosan sértette. A nemi szerepektől a kulturális normákig agresszív támadás alatt állt és áll a mai napig is a hagyományos nemzeti, polgári, keresztény alapokon nyugvó értékrend. A rókák falkavezérei, mint az új ideológia képviselői meg sem próbálnak toleránsnak lenni a más felfogású polgárok iránt. Mint akik megvesztek, rátámadnak a többségi társadalomra és az általa támogatott Fidesz–KDNP-re. Olyan ügyek mögé és oly brutális stílusban sorakoznak fel, hogy végső soron ők már nem az oroszlánokból álló kormány ellenzéke, hanem a magyar nép ellensége.
Korábbi bűneiket most azzal tetézték a rókák, hogy nem szavazták meg az oroszlán kormány által benyújtott koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Miközben egész Európában az ellenzéki pártok együttműködnek a vírus elleni védekezésben, a honi ellenzék szeme előtt ebben a helyzetben is a politikai haszonszerzés hiú ábrándja lebeg. Kizárólagosan csakis az érdekli őket, hogyan tudnák valamilyen álnok módon az oroszlánoktól megszerezni a tyúkudvar kapujának kulcsát. A koronavírus-törvény múlt hétfői, parlamenti tárgyalása előtt az ellenzéki rókáknak minden esélyük megvolt arra, hogy bebizonyítsák: képesek a nemzeti érdekek mentén együttműködni a kormánnyal. A szavazás azonban ismét bebizonyította, hogy képtelenek erre. Amikor látták az emberek a voksolás előtt a parlamenti ülésteremben ezeket az önmaguk képzelt fontosságában tetszelgő és kéjelgő törpepártok szellemileg törpe szónokait, ezer és ezer torokból egyetlen kiáltás törhetett fel: ezek tényleg megvesztek! Ha azonban az elmúlt időszakot nézzük, nem meglepő, hogy a rókák megint nem támogatták a kormányt egy fontos, nemzeti ügyben.
A 2022-es parlamenti választások során emlékezni kell minden jóérzésű magyar embernek arra, hogy ezek a rókák az elmúlt években elutasították az alaptörvény-módosítást a betelepítési kvóták ügyében, nemet mondtak a Stop Soros-törvénycsomagra, de nemet mondtak az otthonápolási díj emelésére és a devizahitelesek megsegítésére is, és nem voltak hajlandóak elítélni a Sargentini-féle jelentést sem. Most pedig elárulva a veszélyhelyzetben lévő magyar embereket, magát az egész nemzetet, nem szavazták meg a koronavírus elleni védekezésről szóló a törvényjavaslat sürgősségi napirendre vételét. Ezt a veszett ellenzéki magatartást a kollektív történelmi emlékezet vastollal írta fel a magyar történelem fekete lapjaira! Ezek a rókák kiírták magukat a demokratikusnak nevezhető politikusok sorából. Ez az ellenzék önmagát dobta ki a történelem szemétdombjára. Ezeknek az ellenzéki pártoknak az a sorsa, hogy soha többé ne kormányozzanak. Ha vannak fokozatok a hazaárulás módozatai között, akkor ez még a magyar kommunista Néró, Kádár hazaárulásán is túltesz, mert ez az ellenzék egy egész ország polgárainak, tízmillió magyarnak az életét tette kockára, tette saját beteges gondolkodásának játékszerévé. Ezekre a nemmel szavazó rókákra évszázadok múltán is undorral fognak gondolni utódaink.
Ezeknek az ellenzéki rókáknak most pillanatnyilag egy szerencséjük van, mégpedig az, hogy az oroszlánok a nyugodt erőt képviselik, nem fognak lemenni rókába. Vagy ahogy a latin mondás szól: a sas nem kapkod a legyek után. Ez a szerencséjük. Az ellenzéki politikusoknak nemcsak azért kellene kerülniük az ilyesfajta hitvány magatartást, mert az önmagában is nemzet elleni vétségnek számít, hanem mert az a gyógyíthatatlan szellemi veszettség legtipikusabb megnyilvánulása. Innen pedig egyenes út vezet a politikai kínhalálhoz, a földcsuszamlásszerű bukáshoz. Az oroszlánok kormányzása pedig folytatódni fog a következő években is.
Magyar Hírlap
A szociológia általános elméletét, amelyben többek között a hatalmi elitváltások jelenségét is elemezte, 1916-ban vetette papírra a nagy szociológus. Több mint száz esztendő távlatából nézve ma is megdöbbentően helytálló megállapításokat tartalmaz. Pareto szerint a liberálisok az erőltetett társadalmi pluralitás biztosításával, illetve manipulációkkal tartják fönn hatalmukat. Az oroszlánok ellenben a határozott, centrális kormányzás és a rend hívei, konzervatív, nemzeti politikát folytatnak. Pareto azt állította, hogy a rókákat gyakran oroszlánok váltják, mert a gyenge, liberális kormányzás hibái az oroszlánok hatalomra kerülését készítik elő. Ma már a hazai liberális, időszerűen mondva a balliberális politikusok manipulációi közé tartoznak az elit és az általuk uralt média hazugságai, valamint az álcivil szervezetek politikai célokra történő felhasználása.
Hazánkban is megérett 2010-ben a helyzet arra, hogy a rókákat leváltsák az oroszlánok. Azóta a feltörekvő oroszlánok a tengerentúlon és Európa nyugati felében is megszólították az uralkodó rókák által elhanyagolt és a politikai hatalomból kiszorított rétegeket. A Brexitet, Donald Trump győzelmét, és az osztrák, német, valamint olasz és görög nemzeti érdekeket és értékeket képviselő pártok előretörését, sőt kormányra kerülését egyaránt a balliberális elitbe vetett bizalom megingása magyarázza.
Az oroszlánok hatalomra kerülése nyilvánvalóan folytatódni fog a következő években is, és mind ideológiai, mind gazdasági paradigmaváltást fog kiváltani a nyugati világban. Közben láthatjuk a honi balliberális rókák veszett igyekezetét, amint manipulációikkal évek óta megpróbálják megakasztani a 2010-es fordulatot. Azok a balliberális csoportok, amelyeknek a kezéből már éppen tíz éve kicsúszott a hatalom, valamint a hozzájuk kötődő médiavilág, kényszeresen folyamatosan létükben érzik fenyegetve magukat. Ezért aztán egy évtizede minden nemtelen eszközzel megpróbálják akadályozni az „oroszlán kormány” munkáját.
Az ellenzéki rókáknak parlamenti tevékenységük során elkövetett legfőbb bűnük idáig csak az volt, hogy a legprimitívebb ostobaságok és hazugságok terjesztőivé váltak, miközben a kormányzó oroszlánokat sértegetve nagy igazságok kimondóinak szerepében tetszelegtek. Az a féktelen, ízléstelen, durva ostobaságáradat, amely az utóbbi hónapokban is Szabó Tímeától kezdve Jakab Péterig leküzdhetetlenül tört a felszínre, sokkolta a jóérzésű embereket.
Szabó Tímea még a Hableány katasztrófájából is megpróbált politikai tőkét kovácsolni, és ezzel önmaga embertelen, kegyeletsértő karikatúrájává vált.
Azt a kevéske politikai hitelét is elvesztette, amellyel még valamikor esetleg rendelkezett. Egyébként is ijesztőnek tartom, hogy az ellenzék mosdatlan szájú politikusai között egyre inkább jeleskednek a gyengébb nem képviselői. A randalírozó rókák az elmúlt hónapok alatt minden valószínűség szerint politikatörténeti rekordot döntöttek a felszólalásaikban egy percre eső agresszív és sértő megjegyzések kimagasló arányát illetően.
A rókák az elmúlt időszakban falkába verődve, a veszettség tüneteit mutatva, olyan nemzetellenes teóriák támogatóivá szegődtek, amellyel szellemi karanténba helyezték saját magukat. Ezek a politikai elképzelések és ideológiák, mint például a nyílt társadalom dicsőítése, az európai egyesült államok létrehozásának szorgalmazása, az illegális bevándorlás támogatása, a keresztény kultúra és értékrend lerombolása, a hagyományos családmodell szétzúzása, a nemzeti identitás megszüntetése, a születéskori nemiség megváltoztatása, a magyarok túlnyomó többségét érdekeiben és érzéseiben is súlyosan sértette. A nemi szerepektől a kulturális normákig agresszív támadás alatt állt és áll a mai napig is a hagyományos nemzeti, polgári, keresztény alapokon nyugvó értékrend. A rókák falkavezérei, mint az új ideológia képviselői meg sem próbálnak toleránsnak lenni a más felfogású polgárok iránt. Mint akik megvesztek, rátámadnak a többségi társadalomra és az általa támogatott Fidesz–KDNP-re. Olyan ügyek mögé és oly brutális stílusban sorakoznak fel, hogy végső soron ők már nem az oroszlánokból álló kormány ellenzéke, hanem a magyar nép ellensége.
Korábbi bűneiket most azzal tetézték a rókák, hogy nem szavazták meg az oroszlán kormány által benyújtott koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Miközben egész Európában az ellenzéki pártok együttműködnek a vírus elleni védekezésben, a honi ellenzék szeme előtt ebben a helyzetben is a politikai haszonszerzés hiú ábrándja lebeg. Kizárólagosan csakis az érdekli őket, hogyan tudnák valamilyen álnok módon az oroszlánoktól megszerezni a tyúkudvar kapujának kulcsát. A koronavírus-törvény múlt hétfői, parlamenti tárgyalása előtt az ellenzéki rókáknak minden esélyük megvolt arra, hogy bebizonyítsák: képesek a nemzeti érdekek mentén együttműködni a kormánnyal. A szavazás azonban ismét bebizonyította, hogy képtelenek erre. Amikor látták az emberek a voksolás előtt a parlamenti ülésteremben ezeket az önmaguk képzelt fontosságában tetszelgő és kéjelgő törpepártok szellemileg törpe szónokait, ezer és ezer torokból egyetlen kiáltás törhetett fel: ezek tényleg megvesztek! Ha azonban az elmúlt időszakot nézzük, nem meglepő, hogy a rókák megint nem támogatták a kormányt egy fontos, nemzeti ügyben.
A 2022-es parlamenti választások során emlékezni kell minden jóérzésű magyar embernek arra, hogy ezek a rókák az elmúlt években elutasították az alaptörvény-módosítást a betelepítési kvóták ügyében, nemet mondtak a Stop Soros-törvénycsomagra, de nemet mondtak az otthonápolási díj emelésére és a devizahitelesek megsegítésére is, és nem voltak hajlandóak elítélni a Sargentini-féle jelentést sem. Most pedig elárulva a veszélyhelyzetben lévő magyar embereket, magát az egész nemzetet, nem szavazták meg a koronavírus elleni védekezésről szóló a törvényjavaslat sürgősségi napirendre vételét. Ezt a veszett ellenzéki magatartást a kollektív történelmi emlékezet vastollal írta fel a magyar történelem fekete lapjaira! Ezek a rókák kiírták magukat a demokratikusnak nevezhető politikusok sorából. Ez az ellenzék önmagát dobta ki a történelem szemétdombjára. Ezeknek az ellenzéki pártoknak az a sorsa, hogy soha többé ne kormányozzanak. Ha vannak fokozatok a hazaárulás módozatai között, akkor ez még a magyar kommunista Néró, Kádár hazaárulásán is túltesz, mert ez az ellenzék egy egész ország polgárainak, tízmillió magyarnak az életét tette kockára, tette saját beteges gondolkodásának játékszerévé. Ezekre a nemmel szavazó rókákra évszázadok múltán is undorral fognak gondolni utódaink.
Ezeknek az ellenzéki rókáknak most pillanatnyilag egy szerencséjük van, mégpedig az, hogy az oroszlánok a nyugodt erőt képviselik, nem fognak lemenni rókába. Vagy ahogy a latin mondás szól: a sas nem kapkod a legyek után. Ez a szerencséjük. Az ellenzéki politikusoknak nemcsak azért kellene kerülniük az ilyesfajta hitvány magatartást, mert az önmagában is nemzet elleni vétségnek számít, hanem mert az a gyógyíthatatlan szellemi veszettség legtipikusabb megnyilvánulása. Innen pedig egyenes út vezet a politikai kínhalálhoz, a földcsuszamlásszerű bukáshoz. Az oroszlánok kormányzása pedig folytatódni fog a következő években is.
Magyar Hírlap