 | A példaként kiválasztott 2019-es Népfőiskolai program, amit Lezsák Sándor, az alapítvány kurátora jegyzett, imponálóan kiterjedt az élet széles területeire. A Kárpát-medencei Értékfeltáró Kollégiumok ismertetésével kezdem. Ezek a kollégiumok az előző évek hagyományait folytatják. Szerémségben, Martoson és Zoboralján, Háromszék-Orbaiszéken. |
Az értékfeltáró programban az egész Kárpát-medence képben van, a Felvidéktől a Bánságig, sőt az ősi, történelmi határon túlra üldözött csángó magyarokig.
A sors groteszk fintora: a hagyományos magyar értékeket az itthoni fiatalság körében kellene voltaképpen föltárni és közvetíteni a határon túliaknak, erősítendő nemzettudatukat. Ám megfordítva történik, mert az elszakított magyarságban, szellemiségében, kultúrájában és életvitelében találunk olyan értékeket, amelyek az itthoni magyarokat gazdagítják és magyarítják. Megrendítően szépségesek azok a szellemi kincsek, amiket az említett helyszíneken föltárnak a lakitelekiek. Rendkívüli jelentőségüket növeli, hogy a megszálló országok a trianoni békeszerződést fölrúgva, erőszakos asszimilációs politikát folytattak és folytatnak még ma is, főleg Kárpátalján.
A Népfőiskolai program elképesztően széles körű és változatos. 2019-ben maradva, az alábbi továbbképzésekben részesülhettek a határon túli magyarok:
Mindenekelőtt megemlítem a Sára Sándor Filmműhelyt, amely négy alkalommal, tavasszal, nyáron, ősszel és télen működött. Az úgynevezett alkotótáborok választéka imponáló. A képzőművészeti táborok, a Nagybányai Festőiskola és a XX. század eleje óta létező kecskeméti művészeti táborok hagyományaira támaszkodhatnak. A nagybányai festészetre vagy a kecskeméti művésztelepre. A népitánc-művészetnek fontos szerep jut a főiskola életében, Lezsákné Sütő Gabriella vezetésével. 2019-ben a Gördülő Tánccsoport és a Kösöntyű Néptáncegyüttes tábora, valamint a zenei, a nemzeti ifjúsági és az újpalotai egyházzenei táborok említendők. Kuriózumnak tartom a Németh László műfordítói tábort, hiszen a magyarok egyharmada idegen nyelvi környezetben, kétnyelvűségben él. A műfordítás náluk köznapi lehetőség.
A táborok választéka rendkívül gazdag. Az úszó- és az angol nyelvi mellett színjátszó- és bűvésztáborok, nagycsaládosok és a kárpátaljai Szernye település tábora érdemel figyelmet.
Fesztiválok, találkozók, ünnepségek kategóriájában a Magyar Turán Szövetség Kárpát-medencei közgyűlését, az ugyancsak Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltózenekari Találkozót, a lengyel és a magyar gimnazisták összejövetelét, a XIX. Lakiteleki Filmszemle döntőjét vagy a Sakkozó Magyarok Világtalálkozóját említem.
De hogy mennyire elképesztően sokoldalú volt Lakitelek, vagyis a Hungarikum Liget programja, jelzi azt a szakállatorvosok, a nyugdíjasok, az irodalmi színpadosok találkozója is.
Kifejezetten a gyermekek, iskolások számára is készültek programok, amelyek célja a szétszóródott magyarság fiataljainak személyes találkozása volt. Vagyis. Az emlékülések mellett, amelyek korszakhatár nélkül szóltak mindenkihez, még az óvodásoknak és a lakiteleki munkatársak gyerekeinek is rendeztek „speciális” összejövetelt. Mondhatjuk, hogy mindenféle programban a szétszóratott magyarság egymáshoz közelítése volt a cél.
(Folytatjuk.)
demokrata.hu
A sors groteszk fintora: a hagyományos magyar értékeket az itthoni fiatalság körében kellene voltaképpen föltárni és közvetíteni a határon túliaknak, erősítendő nemzettudatukat. Ám megfordítva történik, mert az elszakított magyarságban, szellemiségében, kultúrájában és életvitelében találunk olyan értékeket, amelyek az itthoni magyarokat gazdagítják és magyarítják. Megrendítően szépségesek azok a szellemi kincsek, amiket az említett helyszíneken föltárnak a lakitelekiek. Rendkívüli jelentőségüket növeli, hogy a megszálló országok a trianoni békeszerződést fölrúgva, erőszakos asszimilációs politikát folytattak és folytatnak még ma is, főleg Kárpátalján.
A Népfőiskolai program elképesztően széles körű és változatos. 2019-ben maradva, az alábbi továbbképzésekben részesülhettek a határon túli magyarok:
Mindenekelőtt megemlítem a Sára Sándor Filmműhelyt, amely négy alkalommal, tavasszal, nyáron, ősszel és télen működött. Az úgynevezett alkotótáborok választéka imponáló. A képzőművészeti táborok, a Nagybányai Festőiskola és a XX. század eleje óta létező kecskeméti művészeti táborok hagyományaira támaszkodhatnak. A nagybányai festészetre vagy a kecskeméti művésztelepre. A népitánc-művészetnek fontos szerep jut a főiskola életében, Lezsákné Sütő Gabriella vezetésével. 2019-ben a Gördülő Tánccsoport és a Kösöntyű Néptáncegyüttes tábora, valamint a zenei, a nemzeti ifjúsági és az újpalotai egyházzenei táborok említendők. Kuriózumnak tartom a Németh László műfordítói tábort, hiszen a magyarok egyharmada idegen nyelvi környezetben, kétnyelvűségben él. A műfordítás náluk köznapi lehetőség.
A táborok választéka rendkívül gazdag. Az úszó- és az angol nyelvi mellett színjátszó- és bűvésztáborok, nagycsaládosok és a kárpátaljai Szernye település tábora érdemel figyelmet.
Fesztiválok, találkozók, ünnepségek kategóriájában a Magyar Turán Szövetség Kárpát-medencei közgyűlését, az ugyancsak Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltózenekari Találkozót, a lengyel és a magyar gimnazisták összejövetelét, a XIX. Lakiteleki Filmszemle döntőjét vagy a Sakkozó Magyarok Világtalálkozóját említem.
De hogy mennyire elképesztően sokoldalú volt Lakitelek, vagyis a Hungarikum Liget programja, jelzi azt a szakállatorvosok, a nyugdíjasok, az irodalmi színpadosok találkozója is.
Kifejezetten a gyermekek, iskolások számára is készültek programok, amelyek célja a szétszóródott magyarság fiataljainak személyes találkozása volt. Vagyis. Az emlékülések mellett, amelyek korszakhatár nélkül szóltak mindenkihez, még az óvodásoknak és a lakiteleki munkatársak gyerekeinek is rendeztek „speciális” összejövetelt. Mondhatjuk, hogy mindenféle programban a szétszóratott magyarság egymáshoz közelítése volt a cél.
(Folytatjuk.)
demokrata.hu