 | Folytatva az események ismertetését: a gyülekezésről és az egyesülésről szóló törvénytervezet, amely lehetővé tette a politikai pártok megalapítását, csak 1989-ben fogadtatott el. Tehát 1988-ban a demokrata fórum mint párt még törvénytelenül gyűlt össze a a Jurta Színházban és a lakiteleki sátorban. És törvénytelenül is alakult meg. |
Akkor már, hála a sajtónak, ennek ellenére az ország nyilvánossága előtt mindez kihirdettetett.
1988. május 20–22-én tartották az állampárt-értekezletet, amelyen Kádárt és körét leváltották, és augusztus 28-án találkozott az új magyar politikai vezető, Grósz Károly Ceaușescuval Aradon. Abban nem volt semmi megalázó, hogy Grósz ment Ceaușescuhoz, hiszen ő volt az új fiú, neki illett bemutatkozni, de minden, ami történt ott, a magyar politikai vezetés megalázását jelentette.
Korábban emlegettem a jelképek tartalmi mondanivalóját, most is tele volt a találkozó szimbólummal. Az a tény, hogy hajdani magyar területen fogadta a diktátor Grószt, s éppen Aradon, az aradi tizenhárom kivégzésének a városában: sokatmondó. Az is, ahogyan kikényszerítették Grószt a határon a saját kocsijából, és román autó szállította Ceaușescu elé, mint valami vadászzsákmányt. Marosvásárhelyen Kádár hajtotta önként a nyakát a kötél hurkába 1956 után, amikor megtagadta a határon túli magyarságot, most Grósz talán még megalázottabb helyzetbe került.
Megint nem állhatom meg, hogy ne hasonlítsak és keressek valamiféle összefüggést. Gyurcsány viszonya a határon túli magyarokhoz, Cseh Katalin és Donáth Anna szégyenteljes akciói és újabban Fekete-Győr András nyikhajkodása a marosvásárhelyi Kádárhoz és az aradi Grósz Károlyhoz vezetnek vissza. Kimondhatjuk: a mai magyar baloldal és a liberális katyvasz minden változata, bezöldülve is ennek a Kádárnak és ennek a Grósz Károlynak az egyenes ági leszármazottja. És! Ceaușescu szellemének alázatos papnői és papja; Donáth Anna a tetejébe még az EU-s vezetés másodvonalának smúzol és árulkodik.
demokrata.hu
1988. május 20–22-én tartották az állampárt-értekezletet, amelyen Kádárt és körét leváltották, és augusztus 28-án találkozott az új magyar politikai vezető, Grósz Károly Ceaușescuval Aradon. Abban nem volt semmi megalázó, hogy Grósz ment Ceaușescuhoz, hiszen ő volt az új fiú, neki illett bemutatkozni, de minden, ami történt ott, a magyar politikai vezetés megalázását jelentette.
Korábban emlegettem a jelképek tartalmi mondanivalóját, most is tele volt a találkozó szimbólummal. Az a tény, hogy hajdani magyar területen fogadta a diktátor Grószt, s éppen Aradon, az aradi tizenhárom kivégzésének a városában: sokatmondó. Az is, ahogyan kikényszerítették Grószt a határon a saját kocsijából, és román autó szállította Ceaușescu elé, mint valami vadászzsákmányt. Marosvásárhelyen Kádár hajtotta önként a nyakát a kötél hurkába 1956 után, amikor megtagadta a határon túli magyarságot, most Grósz talán még megalázottabb helyzetbe került.
Megint nem állhatom meg, hogy ne hasonlítsak és keressek valamiféle összefüggést. Gyurcsány viszonya a határon túli magyarokhoz, Cseh Katalin és Donáth Anna szégyenteljes akciói és újabban Fekete-Győr András nyikhajkodása a marosvásárhelyi Kádárhoz és az aradi Grósz Károlyhoz vezetnek vissza. Kimondhatjuk: a mai magyar baloldal és a liberális katyvasz minden változata, bezöldülve is ennek a Kádárnak és ennek a Grósz Károlynak az egyenes ági leszármazottja. És! Ceaușescu szellemének alázatos papnői és papja; Donáth Anna a tetejébe még az EU-s vezetés másodvonalának smúzol és árulkodik.
demokrata.hu