Február 1-je óta Závogyán Magdolna felel államtitkárként a magyar kultúráért a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Az elmúlt évek kihívásairól, az azokra adott szakmai válaszokról és a különböző szakágazatok jövőjéről kérdeztük.

Magyarország a történelme során geopolitikai szempontból mindig is meghatározó tényező volt a Kárpát-medencében. Ezt az irányvonalat erősíti több mint egy évtizede az Orbán-kormányok uniós és külpolitikája. E törekvés a kultúra területén is hangsúlyosan megjelenik – nyilatkozta a Demokratának Závogyán Magdolna a Kulturális és Innovációs Minisztérium február 1-jén kinevezett kultúráért felelős államtitkára.

Nagyon tehetséges nemzet a magyar, mégsem tud kiteljesedni – mondta Kassai Lajos, a modern kori lovasíjászat megteremtője a Magyar7 legújabb számában, aki közéleti szerepvállalását annak rendelte alá, hogy megfejtse, miért beteg a magyar néplélek és hogyan lehetne meggyógyítani. A lapnak adott interjúban Kassai Lajos transzgenerációs traumákról is beszélt.

A Pobjedából irigykedve néztem a sirályokat, hogy milyen jó nekik, mert ők oda mennek, ahová akarnak, én pedig oda megyek, ahová visznek – emlékezett vissza az 1957-es őrizetbe vétele napjára Pavlics István érdemesült esperes, kanonok, akit február ­24-én Hit Pajzsa díjjal tüntetnek ki. A katolikus pap sokat szenvedett élete folyamán, de a hitét és a jókedvét mindvégig megtartotta. A nehéz­ségek közepette fény tudott lenni a sötétségben.

Milyen körülmények között élnek a nagycsaládosok? Hogyan alakult a gyermekvállalási kedv az elmúlt években? Konopás Noémi Interjúja Kardosné Gyurkó Katalin elnökasszonnyal a Mandiner hetilap 2023. február 9-én megjelent számában.

Milyen mélyen és milyen módon alakítják át a kulturális szférát a világunkat felforgató erők? Mit tehetünk azért, hogy előnyünkre váljon az átalakulás? Mi múlik az államon, mi múlik az embereken? A Kulturális és Innovációs Minisztérium február 1-jétől kinevezett kultúráért felelős államtitkárával, Závogyán Magdolnával beszélgettünk.

A kötetek eljuttatásával pályázatot is hirdet a népfőiskola, a karcagi, valamint a kiskunfélegyházi és a kecskeméti múzeum.

Lezsák Sándor Nyolcvan vödör levegő című darabjának bemutatójával kezdi első évadát Budapest legújabb színháza, amely Szőcs Géza író ötlete alapján Márai Sándor nevét viseli. A teátrum a vidéki színházak befogadóhelye lesz, de attól sem zárkózik el, hogy a jövőben saját társulata legyen. Az intézmény vezetőjével, Vas Annával beszélgettünk.

Harmincöt éve, 1987. szeptember 27-én tartották a rendszerváltozás kulcsfontosságú eseményét, a lakiteleki találkozót. A Lezsák Sándor kertjében felállított sátor alatt 181 értelmiségi vett részt A magyarság esélyei című rendezvényen, amelynek jelentőségéről Kovács Örs történészt, a Rubicon Intézet tudományos munkatársát kérdeztük.

„Mindenki fél valamitől vagy valakitől. Falakat építünk magunk köré és hisszük, hogy megvéd. Megvéd, de bezár...” - olvashatjuk a Nyolcvan vödör levegő tragikomédia leírásában.

​Futballkapusként nem vitte sokra, a játékvezetésben viszont Puhl Sándor asszisztenseként magasra jutott, sportvezetőként pedig még magasabbra: 1999-től hat éven az MLSZ elnöke volt. Sok mindent látott és tapasztalt meg a sportágban, ám több mint másfél évtizede háttérbe vonult, nincs szerepe a labdarúgásban. Ennek ellenére nem unatkozik, dr. Bozóky Imre 69 évesen még ügyvédként dolgozik, a nyár elején pedig megválasztották Izsák polgármesterének.

​Kevesen tudják, hogy a Lakitelken 35 esztendeje felállított nemzeti sátornak az ötlete az Andrássy, a Damjanich és a Dob utcák flaszterén, illetve az Aradi utcai abasári borozóban született azon egyszerű oknál fogva, hogy itt élt közel egymáshoz Bíró Zoltán, Für Lajos, Csurka István és akkor még Lezsák Sándor is.

Milyen szervezeti átalakulással, hatalmi praktikával igyekeztek a Kádár-utódok átmenteni hatalmukat a kommunizmus bukásakor? Izgalmas, máig feltáratlan kérdés, amelyre a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) történésze, egyik igazgatója, Riba András László igyekszik választ találni most megjelent, a Hatalomtechnika a pártállam végóráiban című könyvében.

​Főigazgatóként folytatja Miklós Péter történész, címzetes egyetemi tanár hódmezővásárhelyi pályafutását, miután a város közgyűlése őt találta legalkalmasabbnak a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ vezetésére. Egyik célja, hogy a „vásárhelyiség” képviselete, erősítése mellett az országos, sőt a nemzetközi kulturális színtéren is jelen legyen az intézmény.

​M. Kiss Sándor: Nem én kezdtem Recsket kutatni, hanem Recsk „jött” be hozzám. Megtalált a téma. Innen egyenes út vezetett a megtorlásokhoz.

A szocialista politikai vezetés mindig tudta, hová kell tenni azt a fát, amitől nem látszik az erdő – véli kutatásai alapján Riba András László történész.

A mából visszatekintve már úgy tűnhet, hogy a nyolcvanas évektől a vezetés tudta, nekik leáldozott. Mi viszont azzal a tudattal éltünk, hogy addig minden ellenzékiséget letörtek – mondta lapunknak Kelemen András korábbi külügyi államtitkár, a Nemzeti Fórum alelnöke.

V. Németh Zsoltot hetedik alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek Vas megye 3-as számú választókerületében. A képviselő minden eddiginél nagyobb támogatást kapott, azt mondja, ez visszaigazolása az elvégzett munkának. Másfél hónap telt el a választások óta.

Miközben múltunkról alkotott mai felfogásunk kialakulásában döntő szerepe volt László Gyula munkásságának, meglepően keveset tudunk a kiváló régészprofesszor pályaképéről, annak legfontosabb állomásairól, fordulatairól. Hol és hogyan jött létre a kettős honfoglalás elmélete? Miként ismerte föl a zseniális professzor a néprajzi és régészeti hagyaték összefüggéseit? Hogyan válhatott pillanatok alatt népszerűvé és közismertté az a szaktudományos teljesítmény, amely László Gyula nevéhez kötődik? 

A Gyurcsány-korszak nem arról volt híres, hogy a magyar családokat támogatta volna, vagy hogy odafigyelt volna az élelmiszer-előállítók érdekeire.

​Az ellenzék álhíreket gyárt, személyeskedik és a fővárosi közlekedést tönkretevő Karácsony Gergellyel kampányol – mondta lapunknak Bóna Zoltán parlamenti képviselő

Vas megye 3-as számú egyéni választókerülete számít az országban a legfideszesebb körzetnek. V. Németh Zsoltot – aki eddig zsinórban hatszor nyert egyéniben – az agrártárca miniszteri biztosaként is arról faggattuk, miért rokonszenvez a falvak népe a konzervatív kormánnyal.

A térség polgármesterei nagyra értékelik azt az intenzív kapcsolatot, amit az elmúlt másfél évben sikerült kiépítenünk, mondta a Demokratának Erdős Norbert. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Békés megye négyes számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjelöltjeként indul a választásokon.

Az önkéntesek és a Magyarországon élő kárpátaljaiak rengeteget segítenek az önkormányzatoknak és a segélyszervezeteknek.

Kádár János utolsó időszakában lényegében mindenki érezte, hogy változtatásra van szükség. Az MSZMP a meginduló reformokkal elsősorban saját hegemón helyzetének megtartására törekedett. – nyilatkozta lapunknak Riba András László történész, a RETÖRKI archívum igazgatója.