Publicisztikák

Lezsák Sándor: A Verhetetlen Páros

6/25/2019

Íme, a műveinek egy kicsi, de jellemző töredékét bemutató Megyer Márta és Kis-Tóth Ferenc: a Verhetetlen Páros.

Ütötte, verte őket a Sors, de ők külön-külön is, aztán együvé sodródva, pontosabban sodorva váltak ütésállókká. Lélekben is, gondolkodásban is. A szellemi honvédelem arcképcsarnoka, képes üzenetei és az örökké közelítő múltidő fegyelmező és figyelmeztető tárgyi emlékei, jelképei a jelenvalóságot tápláló Kárpát-medencei megtartó hajszálgyökérzetet is érzékelteti.

Lóránt Károly: Zöld fanatizmus

6/23/2019

Nem nagy meglepetésre a fősodratú pártoktól elforduló választók, különösen Németországban, a zöldekre szavaztak (mert mondjuk az AfD-re az ellene folyó szélsőséges propaganda hatására nem mertek). Így a zöldfrakció a velük társult néhány regionális és „kalóz” párttal, az Európai Szabad Társulással összesen 75 helyet szerzett meg a jelenleg 751 fős Európai Parlamentben, vagyis a képviselői helyek tíz százalékát. Ezzel az eredménnyel – úgy gondolják – királycsinálók lehetnek, hiszen az eddigi koalíciós partnerek, a szocialisták és a Néppárt összesen nyolcvan parlamenti helyet veszített el, és megszűnt az abszolút parlamenti többségük. Igaz, a szintén jelentősen megerősödő liberálisok hívebb partnerei lehetnek az Európai Unió válságáért leginkább felelős két pártcsoportosulásnak, mert eddig is szinte minden kérdésben együtt szavaztak velük, míg a zöldek legalább az unió neoliberális gazdaságpolitikáját ellenezték.

Nagy Dóra: Sok az eszkimó, kevés a fóka

6/19/2019

Lehetett rá számítani, hogy az európai parlamenti választások gyászos szerepléseit követően az ellenzéki oldalon megkezdődik az élet–halál harc. Megkötött paktumokat fognak majd felbontani, az addigi nyilatkozatok, szövetségek pedig érvényüket fogják majd veszteni. Így történhetett, hogy Gyurcsány Ferenc az egyik pillanatban még Karácsony Gergelyt tartotta Tarlós István legmegfelelőbb kihívójának, hogy aztán a következő pillanatban már a tőle megszokott gerinces módon beálljon a független objektivitás királynője, Kálmán Olga mögé.

Kasznár Attila: A követeket kivégzik, ugye?

6/17/2019

Van, ahol igen. Persze az általános történelmi ismereteink alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az emberiség több évezredes története során követnek lenni nem volt életbiztosítás. Egy-egy, a kellemetlen üzeneten felbőszült uralkodó ugyanis könnyen a fejüket vehette. Azonban fővesztésre saját diplomaták esetében csak meglehetősen ritkán, igen indokolt esetben, többségében csak árulás miatt kerülhetett sor. A modern politikatörténet pedig mind kevésbé ismerte és ismerte el a diplomáciában tevékenykedők ilyetén büntetésének lehetőségét.

Lóránt Károly: Kell egy csapat

6/13/2019

Aki az Európa-párti erők nagyobb előretörését várta, az nyilván csalódott, hiszen a bevándorlást ellenző pártok képviselői legfeljebb mintegy kétszázat szereztek meg a 751 európai parlamenti helyből, míg a globalisták továbbra is kiteszik a kétharmadot. De nem is lehetett várni mást, sőt, ha az Európa-párti erők sokkal nagyobb arányt érnek el, irányváltás akkor sem történik, hiszen a valóságos hatalom nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság, illetve a bizottság vezetőit kinevező erők, tehát a háttérhatalom kezében van.

Szakács Árpád: Nagypapa hogyan került a bőröndbe?

6/12/2019

Újabb hiánypótló kötettel jelentkezett Lezsák Sándor író, az országgyűlés alelnöke.

Faragó Laura: A versmondás Piafja: Pálfy Margit

6/11/2019

„Jelentés a szívdobogásról” címmel az Antológia Kiadó Lakitelek, új könyvet mutatott be 2019. május 30-án a Magyar Írószövetségben. Pálfy Margit negyven éves pályafutásának főbb állomásai a hetvenes és nyolcvanas évek szívdobogását őrzi – ama nomád nemzedék üzenetét a történelmi hazába – amikor még a metaforákban is zsarnok élt. Versmondóink erőforrást teremtettek a költők és saját egyéniségük által – hallottuk Lezsák Sándor bevezetőjében – s a tilalmas gondolatokat közvetítve, égették magukat a szavak oltárán. Hogy kimondhassák a kimondhatatlant!

Kelemen András: Fordul a csatahajó

6/6/2019

Az Orbán–Trump-találkozó valóban magában hordja a továbblépés lehetőségét a magyar–amerikai kapcsolatokban. Azonban az, hogy ez így lesz-e, csak hosszabb távon válik nyilvánvalóvá. Most annyit tudunk, hogy jókor és jó hangulatban zajlott le, s az egyetértőleg kezelt ügyek kaptak hangsúlyt. Mindez jól jött országunknak az európai választások előtt. Ha pedig meg akarjuk ítélni, milyen módon hangolható össze egyensúlyra törekvő európai és keleti politikánk – s ezen belül energiapolitikánk – az amerikai óriással, akkor érdemes felfigyelni a világtenger túlpartjáról érkező – gyakran több mint – jelzésekre.

Lóránt Károly: A háttérhatalom szerkezete

6/5/2019

A múlt héten rendezték hatvanhetedik konferenciájukat a „Bilderbergek”, az euroatlanti térség legbefolyásosabb üzletemberei, bankárai, újságírói és megmondó emberei, akiktől az európai és észak-amerikai térséget meghatározó politikai és gazdasági mozgások leginkább függenek, mindazok, akiket mai meghatározással „háttérhatalomnak”, vagy „mélyállamnak” szokás nevezni.

Lóránt Károly: A Strache-ügy margójára

5/31/2019

Általában nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, mert mint valamikori villamosmérnök, szeretek a bizonyított tényekből kiindulni (egy mérnök nem is tehet mást), ám a Strache-ügy megingatott korábbi hitemben. Hogy mi történik? Próbáljuk meg rendezni az eseményeket, legalábbis, amit eddig tudunk róla.

Nagy Dóra: Szétforgácsolt ellenzék

5/29/2019

Nem kellett belenézni a kristálygömbbe, hogy tudjuk, a Fidesz–KDNP fölényes győzelmével zárul majd az európai parlamenti választás. Azt is előre lehetett látni, hogy magasabb részvétel lesz majd a voksoláson, és várható volt, hogy az elmúlt évben teljesen szétesett ellenzéki formációk között megváltoznak az erőviszonyok. Így engem egy dolog érdekelt igazán: hogyan fogják magyarázni a csúfos szereplésüket?

Nagy Dóra: Mindig vannak „egyenlőbbek”

5/27/2019

Manapság egyre aktuálisabb feltenni a kérdést: a Facebook politikai aktor-e vagy sem? Elvégre ez egy magánvállalkozás, ahogyan sokan érvelnek, és egyáltalán nem kell rajta megjelenni. Ez a kitétel valóban igaz, ugyanakkor ne legyünk képmutatók, pontosan tudja mindenki, hogy napjainkban már eljutottunk odáig, hogy ami és aki nincs a Facebookon, az kis túlzással olyan, mintha nem is létezne. Sajnos olyan komoly tényezővé nőtte ki magát ez a vállalkozás, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni a létezését, és nem szabad elvitatni azt sem, hogy komoly hatásai vannak az identitásra. Ezért sem mindegy, mikor jelenünk meg rajta, és pontosan emiatt olyan ijesztő, hogy tinédzserkorban kezdik el használni, hiszen ekkor még bőven nem beszélhetünk kiforrott személyiségről és önazonosságról.

Lóránt Károly: Jellegtelen Csúcsjelöltek

5/23/2019

Mára a csúcsjelölti rendszer kezd hagyománnyá válni, és ennek jegyében hívták vitára a parlament nyolc frakciójából a legnagyobb hat frakció csúcsjelöltjét. A múlt héten volt az Európai Bizottság elnöki posztjára aspirálók vitaestje Brüsszelben, amelyen a nagy európai parlamenti frakciók jelöltjei fejtették ki nézeteiket és kritizálták a velük egyet nem értőket, különösen azokat, akiket meg sem hívtak a vitára.

Kasznár Attila: A terror és annak finanszírozása

5/22/2019

Rövid hírként jelent meg a magyar sajtóban, hogy a német terrorelhárítás elfogott nyolc bosnyák származású német állampolgárt, aki az Iszlám Állam számára gyűjtött pénzt, majd azt továbbította a terrorszervezetnek.

Lóránt Károly: Európa bizonytalan jövője

5/17/2019

Az erdélyi Nagyszebenben gyűltek össze az unió vezetői a múlt héten, hogy a román elnökség és az uniós választási kampány végnapjaiban irányt mutassanak Európának, és ehhez Juncker egy nyolcvanoldalas dokumentumot is készíttetett Európa 2019 májusában, felkészülve egy egységesebb, demokratikusabb unióra egy növekvően bizonytalan világban címmel.

Nagy Dóra: Fejétől bűzlik a hal

5/13/2019

Bevett szokás, hogyha egy ismert személyiség elérkezik pályafutásának, netán életének végéhez, akkor díjakat adnak neki. Nincs ez másképpen az Európai Unió háza táján sem, ahol a napokban az Európai Bizottság leköszönő elnöke, a folyton isiásszal küzdő, még az ajtóval is összetűzésbe keveredő, más főméltóságokat majdnem felgyújtó Jean-Claude Juncker megkaphatta Az év európai vezetőjének járó díjat.

Pordány László: Gondolatok a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyéről

5/9/2019

Egyik hetilapunk a közelmúltban tudósított A közös sors szimbóluma címmel a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál készülő Trianon-emlékműről. A cikk teljesen korrekt és informatív, van azonban benne egy mondat, amelynek olvastán alig akartam hinni a szememnek. A trianoni diktátum századik évfordulójára készülő, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye elnevezésű emlékmű építéséről és jövő év júniusi átadásáról van szó a cikkben, vagyis lenne még idő a koncepció valamely részének módosítására. A kérdéses mondat pedig a következő: „Mivel az elképzelések szerint ez az emlékhely nem a veszteségről, hanem az összetartozásról szól, hiányoznak róla a Trianon-emlékművek olyan megszokott kellékei, mint a Nagy-Magyarország vagy a turulábrázolás.”

Kasznár Attila: Az 5G és a tengi reformok

5/7/2019

Egyre mélyül az 5G-hálózatok kapcsán kialakult konfliktus. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva egymás után jelentik be, hogy kitiltják országaikból a területen világvezető kínai nagyvállalatokat.

Kelemen András: Merre tovább, Oroszország?

5/7/2019

A Kreml ideológusa, Vlagyiszlav Szurkov szerint a volt nagy eurázsiai birodalom lebomlott egészen az Orosz Föderáció szintjéig, de itt megállt a szétesés.

Ha egy nyugati újságolvasó polgár meghallja az illiberális szót, biztos, hogy beugrik neki Orbán és Putyin neve is. Pedig Oroszország igazán nem hasonlít Magyarországra. Annyira nem, hogy Gábor Áron unokája azt a címet adta orosz hadifogságbeli életéről írott első könyvének, hogy Az embertől keletre. Na de ő szovjet élményeket gyűjtött – és nem jószántából, mondhatjuk.

Lóránt Károly: Civil Európa

5/3/2019

Ma Magyarországon az éles politikai viták következtében Brüsszelt egy monolit egységnek képzelik el, holott az belülről nagyon is különböző. Manapság legtöbbet a Soros-féle civil szervezetekről, azok politikai felfogásáról és tevékenységéről hallunk, holott a Soros-féle szervezetek, bár jól támogatottak és a média felerősíti hangjukat, mégiscsak egy törpe minoritást képviselnek az európai civil szervezetek egészéhez képest.