Publicisztikák

Nagy Dóra: Eltolódott fókuszpont

10/17/2019

A politikacsinálás egyik legfontosabb része a kampány. Volt versenysportolóként nekem ez azt jelenti, hogy befejeződött a felkészülés, jöhet az összecsapás. Ahogyan a sportban, úgy a politikában is megvan az alapozás, a küzdelem és az eredményhirdetés időszaka. Az alapozás a választások közötti időszak, amikor keményen dolgozunk azért, hogy amikor eljön a meccs napja, a lehető legfelkészültebbek legyünk. A kampány a meccs, amikor a felek felmutatják, mit tettek az elmúlt ciklusban, milyen értékek mentén és milyen program szerint kívánnak dolgozni a jövőben. A választás napján pedig jöhet az eredményhirdetés.

Lóránt Károly: A birodalom visszavág

10/9/2019

A nemzetközi sajtó azt sulykolja, hogy akik el akarják hagyni az uniót, szélsőjobboldaliak, rasszisták. Csakhogy a baloldalon, ha kisebb számban is, de szintén megtaláljuk azokat, akiknek elegük van Brüsszelből.

Nagy Dóra: Darabokra szaggatva

10/3/2019

Őszintén szólva sokat gondolkodtam, hogy feltétlenül kell-e írnom Greta Thunbergről és az őt körülvevő pánikkeltésre irányuló akciókról. Egyre csak figyeltem, hogyan válik egy beteg gyermek egy kifordult, torz ideológia és a mögötte megbúvó csoport eszközévé, amitől egyre dühösebb lettem, hiszen általa a mi gyermekeink tudatának módosítása a cél.

Kasznár Attila: Kína hetven éve

10/1/2019

Pontosan hetven évvel ezelőtt, 1949. október 1-jén Mao Ce-tung, a kínai kommunisták első számú vezetője a pekingi Tiltott Város kapubástyájáról kikiáltotta a Kínai Népköztársaság megalakulását. Ezzel végérvényesen lezárult az a kaotikus korszak, amely a császárság 1911-es megdöntését követő majd negyven évben az ázsiai ország belpolitikai viszonyait jellemezte. A szétszabdalt, egymással ádáz harcot folytató politikai elitcsoportok helyét egy biztos hatalmi központ vette át, amely viszonylagos megnyugvást jelentett a polgárháború és a japán megszállás borzalmai, valamint a különböző hadurak zsarnokoskodása alatt roskadozó kínaiaknak.

Lóránt Károly: Ha a szén-dioxid probléma, akkor a megoldás az atomerőmű

10/1/2019

A nemzetközi – és hazai – térben e kérdésről folyó vitát figyelőnek az is feltűnhet, hogy akik a klímaváltozásban az emberi szén-dioxid-kibocsátás meghatározó szerepét hangsúlyozzák, azok egyben a bevándorlás szabaddá tételének legfőbb támogatói is.

Pordány László: Nyelvhasználat és ideológia

9/27/2019

Úgy tűnik, mintha az utóbbi időben fölgyorsult volna nyelvünk és használatának változása. Nagyjából a rendszerváltozás óta, vagyis attól kezdve, hogy szabad utat és nyilvánosságot kaptak a különféle, adott esetben egymással szöges ellentétben lévő gondolatok, életcélok, törekvések, életérzések, világnézetek, ideológiák.

LóránT Károly: Megint szól a rádió

9/27/2019

Nehéz megítélni, mennyire lesz hatékony a SZER működése, azonban bizonyos, hogy nem a sajtószabadsággal van itt a probléma, hanem az ellenzék alkalmatlanságával, amelyen a Szabad Európa Rádió újraindítása sem segíthet.

Kelemen András: Az Erturul-jelenség

9/24/2019

Milyen történelmi film kell? Olyan képi mese, amely értéket és magatartásmintát ad. Ez lehet az oka annak a jelenségnek, amit John Lukacs a történelem iránti éhségnek nevez. Mindenütt felkapottá váltak, és hazánkban is sokan szeretik a török tévéfilmsorozatokat. Van olyan vélemény, hogy most, újabb kori nehézfegyverrel: szappanoperákkal hódítja meg a világot az egykori Oszmán Birodalom. Kétségtelen, hogy Törökország rengeteg tévésorozatot szór a világba: láttam olyan kimutatást, amely szerint 156 országban ötszázmillió embert ragasztanak a képernyőhöz. Gondoljuk csak meg: érdeklődést kelt a törökök iránt, s vonzásával hatékonyan terjeszti a náluk uralkodó kulturális-politikai felfogást.

Lóránt Károly: Alkalmazkodni, nem pánikolni!

9/24/2019

Most szeptemberben jelent meg Ban Ki-moon, az ENSZ volt főtitkára, Kristalina Georgieva, a Világbank elnökhelyettese és Bill Gates, a Microsoft alapítója aláírásával egy a klímaváltozással foglalkozó tanulmány. A mintegy hetvenoldalas anyag érdekessége, hogy miután tesz egy tiszteletkört a párizsi klímaegyezmény előtt, a továbbiakban már nem azon rágódik, hogy hogyan lehetne a Föld hőmérsékletét a számunkra kedvező hőfokra beállítani, hanem arra keres választ, hogy a különböző területeken hogyan kellene az elkerülhetetlenül bekövetkező klímaváltozáshoz alkalmazkodni. Példaként öt beavatkozási területet emelnek ki, és ezekre példákat is hoznak.

Lezsák Sándor: A belégek rendben vannak

9/18/2019

Amikor Kollár K. Attila gyászhíre megfogott, akkor egy közel harminc esztendős történet ébredt föl bennem.

Nagy Dóra: Mert megérdemli

9/17/2019

Van az a mondás, miszerint: úgy bánj másokkal, ahogy te is szeretnéd, hogy veled bánjanak. Kétségkívül bölcs gondolat, és nem árt szem előtt tartani, mielőtt cselekszünk, hiszen minden tettünknek következményei vannak. Ha azonban nem gondolkodunk, akkor könnyen úgy járhatunk, mint legutóbb Tordai Bence.

Lóránt Károly: Energiaálmok

9/10/2019

Egymás után adják át a naperőműveket hazánkban, a kisebbek mellett ma már egyre több nagyobb, több tíz hektáros, több ezer háztartás fogyasztását megtermelni képes napelempark is üzemel országszerte – és az ember elgondolkodik, hogy örüljön-e a megújuló forrásból származó, szén-dioxid-kibocsátás-mentes energiatermelésnek, vagy inkább sírjon, hogy megint kolosszális melléfogás készül.

Nagy Dóra: Majomparádé

9/5/2019

Nem gondolom, hogy egy politikusnak mindenhez is kell értenie. Elvégre nem azért választjuk meg őket, mert szépen hímeznek, jól fociznak, finomakat főznek, vagy jól gitároznak. Sokkal fontosabb az, hogyan képviselik az emberek érdekeit, hogyan nyilvánulnak meg, milyen értékek mentén képzelik el a jövőt, milyen előrevivő ötleteik vannak, vagy éppen mennyire értenek a törvénykezéshez.

Kasznár Attila: Terroristák és az ő jogaik

9/5/2019

Bejárta a hír a nemzetközi sajtót, hogy Theresa May kormányának egyik utolsó intézkedéseként megfosztották az állampolgárságától a brit–kanadai kettős állampolgárságú Dzsihadi Jacket, azaz Jack Lettset.

Kelemen András: Csirkejáték

9/5/2019

Vannak életveszélyes játékok. Ilyen az orosz rulett és az amerikai csirkejáték. Az orosz rulettet úgy játsszák, hogy egy revolverbe csak egy töltényt tesznek, majd a „játékos” megpörgeti a forgótárat, a fejéhez emeli a fegyvert és meghúzza a ravaszt. A halálos kimenetel esélye egy a hathoz. A csirkejátékban pedig két egymásnak robogó gépkocsi vezetője méri össze vakmerőségét. Aki az utolsó pillanatban – az ütközést elkerülendő – elrántja a kormányt, no, az a gyáva csirke.

Kasznár Attila: A nyolcak és az új világrend

8/25/2019

A DefenseNews legújabb összeállítása szerint a világ száz legnagyobb fegyvergyártó cége közül nyolc a Kínai Népköztársaságban található. A képet tovább árnyalja, hogy mind a nyolc vállalat az első huszonkét hely valamelyikét foglalja el a listán az ötödiktől a huszonkettedik helyig. A huszonkét legnagyobb hadiipari vállalkozás között megtalálható még tíz amerikai, valamint egy-egy brit, holland-francia, olasz és orosz is.

Lóránt Károly: A globalizáció kérdőjelei

8/24/2019

Globalizálódó vagy már globalizált világban élünk, hangzik el gyakran, és az emberek ezt a meghatározást immár természetesnek veszik, nem is gondolva végig, hogy mi is lehet ennek a kifejezésnek vagy meghatározásnak a tartalma.

Kasznár Attila: Ritkaföldfémek titkai

8/19/2019

Az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy a Kínai Népköztársaság, Teng Hsziao-ping útmutatását követve, a ritkaföldfémek gyakorlatilag egyedüli exportőrévé vált. Vagyis, szinte kizárólagosan felügyelheti az elektronikai termékek, a félvezetők, illetve a különféle hadiipari felszerelések gyártásában kulcsfontosságú alapanyagok globális kereskedelmét. Ennek a ténye viszont egyértelművé tette azt is, hogy Kína megkerülhetetlen, világméretű hatalmi tényezővé vált. Aztán hirtelen érkezett egy bejelentés Japánból.

Kelemen András: Sodrásban és azzal szemben

8/16/2019

Köztudott, hogy a pisztrángok sebes hegyi patakokon hasítanak fölfelé, ha elérkezett az ívás ideje. Küszködésük azt is jelezheti számunkra, hogy ha tovább akarunk lépni, és új nemzedéket a világra és helyzetbe hozni, akkor nem vezet célra beállni a sodorvonalba. Márpedig a „való” világ ezt sugallja.

Nagy Dóra: A kis szürke agysejtek átmosása

8/15/2019

Hercule Poirot neve egyet jelent a csavaros bűnügyekkel, a hatalmas bajusszal, a kis szürke agysejtekkel és a piperkőcséggel. A kis belga detektív nem egy hétköznapi figura, és nem is lehet elfelejteni őt. Nagyszerű színészek keltették életre, olyanok, mint Albert Finney, Peter Ustinov, David Suchet vagy Kenneth Branagh. Legutóbb pedig John Malkovich kapta meg a szerepet Az ABC-gyilkosságok című regény 2018-as adaptációjában. Nem kis meglepetésemre olyan dolgok derültek ki a karakterről, amelyek kísérteties összhangban állnak a mi valóságunkkal. Bár biztos mindez csak „véletlen”.

Lóránt Károly: Von der Leyenre várva

8/14/2019

Ursula von der Leyen a nyári szünidőt arra használta fel, hogy találkozzon a tagországok vezetőivel, és megbeszélje velük azt, amit ők, mármint a tagországi vezetők a legfontosabbaknak tartanak.

Nagy Dóra: Veszélyes hulladék

8/9/2019

Igazság szerint nem vagyok egy nagy autóbolond, a tévés személyiségek is kívül esnek az érdeklődési körömön, így bevallom, Winkler Róbert neve nem sokat mondott nekem. Ha pedig megnézzük a napokban felbukkant autótesztelésnek álcázott család- és magyarellenes kirohanását, akkor azt kell, hogy mondjam, nem veszítettem vele olyan sokat, hogy nem nagyon tudtam elsőre azonosítani, ki ez az „úriember”.

Lóránt Károly: A populizmus vádja

8/6/2019

Az elmúlt időben a nemzetközi sajtóban gyakran úgy emlegetik a kelet-európai országokat, de különösen a Visegrádi Négyeket – és azon belül is Lengyelországot és Magyarországot –, mint ahol a „populizmus” van uralmon, vagy legalábbis annak befolyása növekszik. A „populista” jelző tulajdonképpen egy elmarasztaló minősítés, illetve vád azokkal a politikusokkal és pártokkal szemben, akik, amelyek eltérnek az euroatlanti térségben uralkodó liberális eszméktől, elvektől.

Kardosné Gyurkó Katalin: TotálGáz

8/5/2019

A Totalcar cikkének semmi köze a zöld szemlélethez, viszont szembeállítja egymással a környezetvédelmet és a nagycsaládosokat, mintha a gyermekszámtól függne a környezettudatosság.

Lóránt Károly: A szociáldemokrácia lassú halála

7/25/2019

Manapság egyre több tudósítást hallunk arról, hogy a magukat szociáldemokrataként definiáló pártok szerte Európában hanyatlóban vannak. Ennek talán legtipikusabb példája a Német Szociáldemokrata Párt, amelynek népszerűsége alig két évtized alatt a felére (negyvenről húsz százalékra) csökkent, holott a második világháború után, évtizedeken keresztül harminc–negyvenöt százalékos eredményt ért el, és még 1998-ban is negyven százalékon állt.

<<Previous